Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

831 , A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. zését megelőzően rendkívül gyenge és lenyomott fizetések közepett«. A kisipar gondozása és a kisipar problémái ugyancsak olyan területe és olyan szektora a magyar ipari termelésnek, amelyről — azt hiszem — nálam hivatottabbak fognak szót-ejteni. Olyanok, akik ebben a szakmában és ezen a munkaterületen évtizedeket töltöttek el. Az osztály által rendelkezésre bocsátott adatokból azonban világosan kitűnik és megállapítható ; az, hogy a kisipar anyagellátása körül szegénységünk, keretei mellett nagy erőfeszítések történtek a Ikülönbözq ágazatokban. A hitelkérdést ugyancsak a szűkreszabott keretben és a forint stabilitásának messzemenő védelme mellett a minisztérium fokozott mértékben igyekezett megoldani. Megfelelő szaktanfolyamokkal, megfelelő mintaüzemekkel és műhelyekkel, az egész ipartestületi jegyzői karmaik), — amelynek vállaira a munka oroszlánrésze nehezedik — a megfelelő átne vetésével arra törekszik a magyar demokrácia irányító fóruma, hogy à magyar termelésnek és főképpen a .magyar minőségi termelésnek ezt a rendkívül fontos szektorát ápolja, istápolja, felemelje és a virágzás és a gazdasági jólét útjára terelje. Hátra van még, igen t. Ház, az iparügyi tárca és az iparügyek intézése során — s ezt nem ok nélkül hagytam a végére — a legfontosabb területek egyike, az ipari szociálpolitika, az, iparfelügyelet és a dolgozó ember életsorsának megkönnyítésére irányuló törvényes rendelkezéseknek a nagy kérdéskomplexusa. Igen t. Ház! Előadásom eddigi során én egyetlenegy miniszteriális nevet meg nem említettem. Most, ebben az esetben mégis kénytelen vagyok ettől eltérni, nem a név rokon hangzása miatt, hanem annak a különleges, a sors által nyújtott elégtételnek az okán, amely az ipari szociálpolitika felelős miniszteriális vezetőjével kapcsolatban nem hallgatható el. Szakasits Antal miniszteri osztályfőnök, barátunk és elvtársunk, évtizedeket töltött a szakszervezeti tanács szolgálatában, ő, a tanult ipari munkás, a volt tanonc és a volt szervezett nyomdász, ismeri a munkáséletet, annak minden vonatkozásában s azt mondhatnám, néha-néha talán feletteseinek csendes neheztelése közepette' ontja, kezdeményezi és viszi előre a problémákat, mert nem lát fontosabb feladatot, mint azoknak a kérdéseknek a lehető megoldását törvényhozási úton, amelyekért a szervezett magyar munkásság legfelső vezető testületében harcolt évtizedeken keresztül. A tanoncok dolga szívügye neki, szívügye valamennyiünknek. Az észszerű új tanonctörvény, a tanoncok munkahely-védelme, a tanoncoknak nyújtott 28 napi fizetett szabadság, az az egész demokratikus és modern közszellem, amely a feudális és reakciós múlt mindenki által csak oldalbarúgott tanoncával szemben az új magyar demokrácia felnövő fiatal generációját ápolja, istápolja, tanítja, neveli, képzi, jólétéről gondoskodni kíván, — egyike' a legszebb és legfigyelemreméltóbb szociálpolitikai cselekedeteknek. Az iparfelügyelet gyakorlásába a szervezett munkásság képviselőinek bevonása régi kívánságnak tesz eleget. A szociálpolitika fontos ágazata a felmondási és végkielégítési védelem. Ez eddig csupán az értelmiségi munkavállalókra | évi március hó 18-án, kedden. 832 nézve állott fenn. Az iparügyi minisztérium új szociálpolitikai gesztiója az ipari dolgozókra is kiterjesztette a felmondás és a végkielégítés védelmét, a munkahelyen eltöltött idő arányában igyekezvén biztosítani egy bizonyos fokozott védelmet arra az esetre, hogyha önhibáján kívül munkahelyének elhagyására kénytelen» A munkaközvetítés kérdésének a szakszervezetek kezébe való letétele, — nagyon jól tudom, itt sok, többé-kevésbbé heves kritika és támadás célpontja lesz. Erre csak: azt mondhatom: fontosnak tartottuk, hézagpótlóan szükséges volt, ragaszkodik hozzá a kormányzat és ha itt-ott mutatkoznak^ is nehézségek, azt az aiM'pyetően fontos fegyvert, amely a munkaközvetítés kérdésében a szakszervezeteknek juttatja az első szót, ezt a tényt a magyar demokrácia kikezdeni semmiképpen nem engedi. (Nagyiván János (msz): A pártpolitikának sem lett volna szabad kikezdenie! — Vásáry József (msz): Bizony, bizony! Az a demokrácia!) ' A munkaközvetítésnéíi egyetlen szempont a megfelelő és íráteirmett embernek megfelelő helyre vailó közvetítésé. (Stühmerné öbersehall Ilma (msz): Ki választja kí azokat? ^— Felkiáltások a szabadságpárt soraiban: Párttagság szerint! Rokonság szerint!) Óriási nagy tömegek mellett a személyi kiválasztási és a személyi képességek kiértékelése nem mindig könnyű, de a munkaadónak joga van a neki meg nem felelő munkaerőt vitssziafcüldená és addiiig cserélni, (Milassin Kornél (msz): Amíg pártigazolványos nem jut oda!) amíg ^eöd megfelelőt kap. (Aimi pedig a párttagságot illeti, a szakszervezetek mint olyanok, nem folyhatnak pártpolitikát. (Zajos ellentmondásak a szabadságpárt soraiban. — Vásáry József (misz): Ezt méltóztattik mondani! Lehet ezt üiondani?!) A szakszervezeteken belül (Egy hang a szabadságpárt oldaláról: Tréfának is rossz! — Vásáry József (msz): Majd hozok adatokat ide!) a szocialista munkáspártok képviselői isziocialista világnézefti nevelést adnak és fognak adna. (Élénk taps a szociéldemokratapárton. — Vásáry József (msz): A munkásnak joga van a szabad véleményhez! — Közbeszólás a szabadságpártról a szociáldemokraták felé: EK a maguk demokráciája!) Szocialisták vezettek a imagyar szakszervezeteket évjtiizedeken keresztül és szocialisták fogják vezetni ezíutan is. (Lelkes taps a szociáldemokratapárt sormbam. — Nagy zaj a szabadságpárt oldalán. — Vasary József (imsz) : Bzlt majd a munkások döntik el, leigyenek nyugodtak! A munkások válasszák ki a vezetőket! — Kőműves József (szd): Láttak már maguk szakszervezetet belülről?) • „•'''•' Látjuk azokat a Itüneteket, hogy, az öntudatlan tömegek megmozgatásával és felhecceliósével, (Folytonos nkigy zaj. — Az elnök csenget) a szakszervezeítek belső megfúrásával próbálkoznak, és állunk elébük. (Nagy zaj.) Elég régóta a szakszervezetek területén nem volt keresni valója a jobiboida^ak, (Vásáry József (msz): Beszéljen az akkordmunkáról! Eltemették koporsóban s maguk előhozták! — Kőműves József (szd): Eletükben sem láttak szakszervezetet belülről, hogy néz ki!) ebben az országban ,sem a kapitalizmus... (A szónok szavai a folyton tartó nagy ztajban nem hallhatók.) '••'':'••. A. magyar kapitalizmusnak ezen ártérén mélyreható és súlyos bűnei és mulasztásai vannak s: ha az urak ezen a téren (harcot fognak provokálni, mi megtanultuk a 1 eckét, (Kőműves József (szd): Fogalmuk sincs a szakszer-