Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-110
791 r A nemzetgyűlés 110. ülése 19ÍT. évi kor mint első polgáristát- először vezettek le a tornaterembe. Öltözködés közben megragadta figyelimemeti a tornaterem aljtaja felett egy kis tábla, melyen..a következő szöveg- állott: »Mens sana. in corpore islamo!«, azaz: ép testben — ép ítélek. Ebboll is láthatjuk, hoigy nemcsak mi ismertük feil! a sportban rejlő snlalgy erkölcsi és fizikai erőit 1 » annak memzetnevelő fontosságait, hafriem már az ókori latin nép is igen bölcsen feMsmerte *u testnevelés szükségességét, leltahető, hogy a fiatalkoirúiak szellemi és fdzikad nevelését párhuzamosaim irányították. Mi, szociáMeim'okralták, tudatában vagyunk a testnevelés Itlestet-ielket nemesítő ,és az egyéniséget átfclakító hatásának. Az a f elfogásunk, 'hogy ha m- félfreneyellit) fiafeiMgott meg akarjuk nyerni a magyar jövő és demokrácia számára, akkor © cél elérése érdekében niiindeini áldozatot meg kell hoznite/ a kormányzatnak s a testnevelést a szocialista és demokratikus gondolait szolgálatába» kelii állítani, meg- kell tehát teremteni a sport egészséges fejlődésének erkölcsi és fizikai feltételeit!. Sportpolitikámíkiniak úgy ikifelé, mind befelé demokraítikustn)ak kell lenni, mert tu sporltt felbecsülhetetlen szerepet tölt be a falu és város egymáshoz való közeledésében, a népek baráikságiaj és szolidaritálsla elmélyítésében. (Egy hang a Szabadságpárton: Most nem a sportról van szó, halnem a liceumokról.) Ha visszatekintünk a mul(t reakciós rendszerére és anm&k sportpolitlikájáírai, megállapíthatjuk, hogy IÜÍZ egész magyar teportéllet a jobboldali gondolat és a háborúra való eilőkészítés célját szolgálta, még akkor is, ha önnek ez ellen kifogása van. (Lévay Zoltán (msz): De nom tartozik ide. A liceunioknál! tartunk!) Bár az M idézett 1921:LIÏI. te, amely a tesTtnevelésről szói, igenliberális rak látszik,..• (Folytonos tnagy zaj a szabadságpárton.) Elnök: Tessék rámbízni, hogy műkor figyelmeztetem ai szónokot. Ne tteslsék rendelkezni helyettem. {Egy hang a ' szabadságpárton^ Nem méltóztatbtt odafigyelni V) Ivanics István (szd):, Kérein mélyen t. képvisel őtáirsaimlat, ne izguljanak, egészen nemes nagy kérdésről van szó. (Lévay Zoltán (msz): Be nem a 13. címhez tartozik. — A szónok tovább olvassa beszédet.) Bár az itt lidézett 19|1:LIIL te., amely a; testnevelésről szól, igen liberátilsin&k látszik, jellemző arra, hogyan igyekeztek fent említett 'tendenciát klasszikus fogalmazás mögé bujtatni: »A 'testnevelésnek az a feladat/ín, hogy az egyének testi épségének és egészségének megóvása, lelki és testi ereiéinek, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése álltai megjavítsa a közegészség) álÜJapötát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét.« (Egy hang a szabadságvárton: Tessék lassabb/an ol vasmű, mert nem értjük!) Ezek túlmenően, a testnevelésinek — különösen a mai világban — népi jelleget kell adni... ; Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a napirenden lévő címhez szólni. (Nemethy Jenő (msz)r Végre felébredt?) Németlhy képviselő urat^ rendreutasítom. (Helyeslés a komnmnistaparton. — Egy hang a kommunistapárton: Ki kell utasítani, nem rendre!) Ivanics István (szd): Mélyen t. Nemzetgyűlés)! Tek'ilotettel arra, hogy egy iskolai sportról van szó, ide tartozik ez à, téma és itt fogom elmondani. (Tovább olvassa a beszédét.) ...és arra kell törekedni, hogy a sport a legszélesebb néptömegek körében meghonosodva, elvonja az embereket a haszontalan időtől tésmárcius hó 13-án, csütörtökön. 792 tőí, kocsmától, kártyázástól és edzett, öntudatos munkásokat neveljen a demokráciának. Ahhoz, hogy tisztáin lássunk; tudnunk kell, mi volt a helyzet a testnevelés terén a felszabadulás előtti időkben. Az első világháború után az 1921:1111. tekét meghamisítva, testnevelésünk az abban foglalt követelményeket nem teljesítette, mert annak ellenére, hogy a sport a test kultusza, jelszavául a sportot .mint honvédelmet tűzte zászlajára. A sportot a jobboldali ffondo1 fet szolgálatába állították, meghomosították a leventesportot. (Folytonos zaj. — Felkiáltások a szabadságpártról; Ez a 13. cím?) A MOVE egyesületek tömegeit hívták életre, valamint az egyetemi alakulatok nagy tömegét vonták be s minderre a szükséges fedezetet sport címén az államtól vonták el. A felszabadulás előtti utolsó évben, 1944-ben, az állami költségvetésbe a testnevelés céljaira beállított mintegy 20 millió penglős összegben az előbb említett alakuljatok céljaira szükségeié összegek nem foglaltattak beinne. Annak ellenére, hogy á magyar sport céljaira 20 millió pengőt állítottak be költségvetésileg, ennek az összegnek többszörösét költötték el az álam pénzéből fenti célokra. : Mi volt a magyar sport helyzete a felszabadulás után? Sportimtézuiényeink, sporttelepeink kilencven százaléka romokban hevert, egyesületeink teljesen kifosztva, szakszövetségeink a sport megindításához szükséges legelemibb adminisztrációs kefllékekkel sem rendelkeztek. (Pászthory István (msz): Az elnök úr is figyelmeztette, hogy más címről beszél! — Za$. — Derültség a szociáldemokratapártom.) Mindenit elölről kellett kezdeni. (Lévay Zoltán (msz): Miért nem beszélhetett más is egy másik címnél a tárlgytól eltérve? — Zaj' n szociáldemokratapárton. — Némethy Jenő (msz): Adtia át a beszédét a gyorsíróknak, aztán beleírják a naplóba, így egyszerűbb lesz! — Derültség a szabadságpárton.) 1945-ben úgyszólván fillérekből indították el a magyar sportot' lelkes sportszerető embe í " rekí Tudjuk, hogy az ország igeln súlyos helyzetben van, de meg kell mégis ' mondanunk, hogy mit várunk a demokráciától. A^t, hogy az iskolákban, tanítóképzőkben és lieeumokbau is (Felkiáltások a szabadságpárton: Végre!!•'• — Az elnök csenget.) olyan sportélet létesíttessék, amely a magyar demokratikus sport célkitűzésének megfelel. Azt várjuk, hogy olyasigöszsze^leit tudtjunk a magyar sport rendelkezésére bocsátani, amelyből az elpusztult és megrongált sportlétesítményeinket hasznáttíható állapotba helyezhetjük, a nép széles rétegeit el tudjuk látni felszereléssel, iskoláinkban, a líceumokban is demokratikusan gondolkodó sportembereket neveljünk és képezzünk ki > a sportoktatás céljaira, nemzetközi kapcsolatain* kat kiépíthessük és a baráti államokkal is felvehessük sportkapcsolatainkat. Mindezekből ia terveinkből mit tudtunk eddig megvalósítani? Sportlétesítményeinknek és sporttelepeinknek csak kis hányadát tudtuk mindezideig hellyel-kpzzei használható- állapotba hozni és sportolóink felszerelését csak a minőségi sport részére tudtuk részben biztosítani. Ennek fedezetét azokból ® csekély összegekből biztosítottuk, amelyek a magyar sportnak a 'boitalizatőradóból befolyó jövedelméből havonta, rendelkezésre álltak az iskolai sport l művelésére. Hosszas küzdelembe került, amiig
