Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

785 r A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. évi általános iskola mellett egészen komoly mér­téket jelentenek! és ha másként nem megy, ál­lami kényszer útján tölcsérrel is a fejébe tölt­jük ezeket az ismereteket. Ez-is sérelme a sza­badságnak, mert hissen joga van valakinek korlátoltnak, butának maradni, joga van nem tanulni. (Derültség. — Pászthory István (msz): Ez a szabadság!) Amikor ia fakultatív vallásoktatásról, be­széikiek, tessék arra gondolni, hogy erkölcsi értelemben nincs joguk a, szülőknek, de nincs" joga ennek a nemzedéknek és ennek a nemzet­gyűlésnek sem airra, hogy a 15—16 vagy 18 év múlva felnövő jövendő generáció lelkéből ki­tépje a vallásit 1 , lai hitet- és ezzel megfossza azt annak a lehetőségétől, hogy majd ha felnő, maga döntse el, valóban kell-e neki a vallás vagy nem. Semmi kifogásunk nincs aK ellen, ha a; vallásbatai nevelt gyermek 18 éves korá­baín azt mondja» hogy: vagy valitóstaJLan apám nyomám, va&y mit tudom, milyen oktlattás, vagy pártiskola állapján megtagadom vallásomat és az Istent, inkább az istenlMlenek szektájába lé­pek, és sajnálom, hogy vallást tanultaim- Ezt azomiban bízzuk a gyermekre. Ne a! szülő fossza meg őt elosre attól a lehetőségiöU hogy esetleg saját lelkiismerete, saját vallása szerinti üdvö­zülhessem hiszen hogyan 'tudja megítélni a gyermek a különbséget a vallásos: és 'vallásta­lan ellet között, ha szüléi jóvoltából nem is adódik mód rá, hogy a két'életút, a materia­liisltla és spirituaillijsttla életút között választhas­son. (Ügy van! Ügy vem! a szabadságpárton. -~­Schiffer Pál (szd): A szülőktől félti a gyer­«lekeket!) Nagyon helyesemi mondja képviselő­társam, mert tényleg vannak olyan szülők, akiktől félteni lehet iái gyermeket. Nem követ­kezés azonban az, hogy egy istentelen > szülő­nek feltétlenül! istentelen gyermekei legyenek. (Schiffer Pál (szd): De fordítva sem!) Remé­lem, nem lesz sértés, ha a Bibliából idézek, aimikor emlékeztetek arra, hogy Saul is meg­tért Sauli is pogány volt először, csak később lett belőle Pál apostoli és «lapította a római szentegyházat!. (Egy hang a kommunistapár­ton: Csak ál földbirtok nem akar megtérni! — Vásáry József (msz): Hogy jön Pál apostol­hoz a földbirtokos'?! Maguk mindig; meüé­beszélnek! — Némethy Jenő (msz) gúfyosan: Pál apostol biztosan feudalista volt! — "Pászthory István (msz): »Reakciós« volt!) A táajöai költségvetésének ez a címe a líceumokról és a> tanítóképző intézetekiről özól. Az általános iskolára . vonatkozólag pártunk szónokai kifejtették már álláspontunkat, ameiy röviden fogalímazva, annyi, hogy mi ennek ata iskolának elméleti, elvi helyességét és célsze­rűségét! elismerjük, és nagyon boldog- fejlődési fokozaltnak 1 tekintenénk, ha az ország tényleg. eljjutihatna. oda, hogy a jelkzavak, a frázisok és a jószándék helyett! valóban átvigye az életbe, a gyakorlatiba ezt az általáaios iskolát, de mOíradjunk csak a való éleit talaján, és úgy nézaünfk heile kiiistsé a dolgokba. Ma népoktatá­sunk, általában közműveltségünk,— azt mond­hatnám. — a mélyponton áll. A háború pusztí­tásai, gazdasági nehézségei lehetetietnné tették az iskolákiDak, hogy feladatukat teljeteíi'sék. A gyermekek sokszor hónapokig nem tanultaik, az erkölcsök eldurvultak, szóval rajtunk kívül­allé vagy résziben rajtunk kívülálló okokból a népoktatás nagyon rosszul álili- Az iskoilákbian nines fegyelem, nincs munkakedv, és talán a tanítói és (tanári kar sem' áll hivatása magas­latén, részben gazdasági okokból, részben ta- £ NEMZETI! YÜLK.S1 NAPlJg Vi. március hó 13-án, csütörtökön. 786 Ián a képzeíítség hiányai miatt, amit éppen eery pedagógus -parasztpárti képviselő tett szóvá, aki nyilván tudja^ hogy kollégái és különö­sen a tanítók mihez értenek. De maga a miniszter úr is elismerte, hogy a pedagógus-anyag nagyon leromlott. Feltéte­lezzük'tehát, hogy ha a pedagógus-anyag eny­nyiire leromlott, mennyire leromlott az általános tanulóanyag is. En elsősorban a vidéknek, a nyolcmillió magyaimak szemszögéből bírá­lom a kérdést, nem pedig a budapestiek, a szobatudósok szempontjából, akik — el tudom képzelni — az általános népiskolába el fogják tudni küldeni villamosbérlettel a gyermekei­ket, de ne legyenek ilyen önzők a városi embe­rek, gondoljanak azokra az Isten háta inogott lévő tanyákra, gondoljanak a falura, gondol­janak arra — ha kissé elmélyednek a dolog­ban és szakszerűen, lelkiismeretesen foglalkoz­nak vele — hogy meg lehet-e már ma valósí­tani ezt a reformot. Adja Isten, hogy öt év múlva, tíz év múlva meg lehessen valósítani, de ma ez a reform csak papiros-törvény ma­radj és amint az 1868 : XXXVIII. törvénycik­ket, amelyet meg a nagy Eötvös József alko­tott meg a népoktatásról, évtizedek alatt nem tudtuk megvalósítani és csak 1920-ban fogtunk hozzá, éppen úgy ez is papirtörvény lesz, ame­lyet — sajnos — a gyakorlatban nem tudunk megvalósítani azért, mert nincsenek meg hozzá az eszközök, nem alkalmas rá az idő. (Pásztor Imre (szd) gúnyosan: A stabilizációhoz sem voltak meg az eszközök!) Az egyik pártdoktriner, bizonyos Angyal János nevű tanácsos úr — azt hiszem, abba a szektorba tartozik — (a szociáldemokratapárt felé mutat) — amikor azt mondották neki, taJUan éppen a pedagógusok szakszervezetében a naiv falusi tanítók, akik előrelátnak és nem szem­ellenzősek, hogy nagyon szép az az új iskola és tuidÖuk jól, hogy elképzelték, ugyancsak pa­píron, hogy bizonyos tanyakörzetekneik és falvaknak csinálnak egy-egy körzeti felsőbb negyedosztályú általános iskolát és oldaigyüjtik vidék gyermekeit — mert remélhetőleg nem gondolja senki, hogy annyi anyagi erőnk van, hogy minden tanyára külön nyolcosztályos általános iskolát tegyünk — akkor a követ­kezőket válaszolta: kérem, segítünk ezen! — Hát hogyan tetszik gondolni y- felelték — amikor mi onnan 30—40—50 kilométerre la­kunk, hogyan fog onnan naponta eljutni a gyermek az iskolába! — Erre azt mondotta: Majd autóbuszt állítunk be. — De kérem, utunk sincs. — Hát akkor majd utat építünk. — De cipőjük sincs a gyermekeknek. — Hat majd adunk nekik cipiőt. Mélyen t Nemzetgyűlés! Csak kollégium kell hozzá, csak út kell, csak gépkocsi kell, csak cipő kell és ruha, kell. Ha mindezt meg tudjuk adni ezeknek a gyermekeknek, (Né­methy Jenő (msz): Majd a pártok odaadják az autóikat! Meg lesz oldva! «^ Egy hang a szabadságpárt oldalán: Ezt is bele kell venni a hároméves tervbe!) akkor majd megcsinál­hatjuk az általános iskolát, addig azonban csak szép álom és kár magunkat ilyesmikkel áltatni. Elvi álláspontomnál fogva természetesen a költségvetésnek ezt a címét nem fogadom el. (Helyeslés a szabadságpárton.) Elnök: Szólásra következik' a feliratkozott szónokok közüli Futó József jegyző: Kiss István! ' . '.'- , 50 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom