Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

769 *A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. év demokratikus magatartásuk miatt nem tölthettek tanítással és a megfelelő fizetési osztályba emeljük őket.Ezek azok a problémák, amelyeket feltétlenül és igen sürgősen, egyre gyorsabb tempóban, — amint előbb Ternay képviselőtársammal szemben mondtam: lényegesen gyorsított tempóban — kell demokráciánknak megvalósítania. Ezeket a problémákat azonban csak* egyféleképpen juttathatjuk tető alá, akkor, ha az iskolákat egységesítjük. Az iskolák egységesítése, az iskolák államosítása nélkül ez a kérdés nem oldható meg. A probléma így szétfolyik, mert a dolgok az egyik területen így fognak rendeződni, a másik területen úgy. Körülbelül ezek azok a, gondolatok, amelyeket el szerettem volna mondani. A címet magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a szociáldemokrata- es a kommunistapárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Lévay Zolit án! (Felkiáltások: Nines itt! — Orbán László (kp) : Szerencse, hogy nincs itt! — Müassin Kornél (msz); Most hozza a keresztlevelét! — Derültség.)

69 -; Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. , Szólásra következik? . Gyurkovits Károly jegyző: Tíhúróczy Gézáné! ' Thuróczy Gézáné (kg): T. Nemzetgyűlés! Eddigi kultúrpolitikánk szinte egyetlen eredménye volt, hogy az írást és olvasást minden ép szellemű miagyair ember számára joggá és kötelességgé' tette. Azi új kultuszkormálny politikájában azt az; irányt és azt a próbálkozást láfcoaja érvényelsülni, hogy nem akar megállni a tisztán írás-olvasás tudományánál, híainem tovább akair haladni és az általános műveltséget próbálja, minden épelméjű magyar ember számára egyfonTnán joggá és kötelességgé tenni. Netmi vagyok pedagógus és számadatokkal sem próbálok bizonyítani. Célom nem más, mint iái falu ëê • a tanyavilág szempontjából vizsgálni a kérdést éspedig éppen, az általános iskolái Ügy érzem, hogy az általános, iskola, tervezete a keresztülvitel lehetősége szempontjából inkább kedvez» sokkal több lehetőséget nyújt a, városi, tanulók és a városi szülők számára, mint éppen a falusi és a tlanyai világ gyermekei és szülői számárat Itt figyelembe kellene vennünk azt a körülményt, hogy faluhelyen — és itt elsősorban a parasztiságról beszélek, a gyermek már nagyon %orán nemcsak gyermeke a szülőnek, hanem, munkatársa» segítő munkaereje. (Ügy van! Ügy van! \a\ kisgazdapárton és a szabadságpárton!) A két-háriomi éves gyermekre a 6—8 éves gyermek vigyázi, míg az. anya és az apa kinn dolgoznak a mezőn vagy a kertben. A r 8 éve» gyermek már baromfiakat etet (Juhász István (szd): így van!), a 10—12 éves gyermek magszélen jár, a, 12—14 éves gyermek pedig bizony sokszor szánt. Ezek a munkálatok kora tavasztól késő őszig igénybe' vészük a gyermek kis munkaerőjét és ugyanekkor veszik el az iskolák is a szülőktől a munkaerőt. Nagyon érdekes szempont ezf* és nagyon komolyan kellene szembenéznünk ezzel a ténynyel. Hiába, van aZ általános iskola végrevalahára elért eredménye, hogy a kultúrkincsek immár ingyen juthatnak a birtokába mindenkinek ebben a hazában : a parasztember NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. vi. i ' , i március hó 13-án, csütörtökön. > 770 számára akkor is' anyagi áldozatot jelent az» ha a gyermekét ingyen taníttatja. Falusi tanítók tudnának arról beszélni, hogy bizony a 8—9 éves, azaz harmadik osztályos korában hányszor kell harcot folytatni ok a szülőkkel, akik azt akarják, hogy a gyermeket ne kelljen iskoláiba adniok, hanem, valiamiképpen megkapják a maguk munkaterületéire segítségnek. En ebből a szempontból meggondolandónak és alaposan megfontolandónak tartanám azt, vájjon nem volna-e lehetőség egyelőre — legalábbis amíg a miunk a viszonyok ilyenek, amikor 6—8—J.0 holdas gazdaságokban csakis a család munkaerejére lelhet támaszkodni, mert nincs meg a lehetőség fizetett munkaerő tartására — hogy meghosszabbítva, esetleg a, napi iskolaidőt, rövidítsük ősztől tavaszig faluhelyen az iskoláztatás idejét!, legalább 12 éves kortól 14 éves korig. (Helyeslés a kisgazdapárt é\s a szabadságpárt soraibun.) A máisik szempont, amelyet nagyon fontosnak tartanék éppen falusi

; szempontból, az, - hogy még az általános iskoláknál is vegyük figyelembe azt, kik azok

(/ akik az általános iskoláztatás nyolcadik évének befejezésével egyszetnsimindenkorra befejezik a maguk tanulmányait és kik azok, akiknek megvan a lehetőségük arra, hogy a nyolcadik osztály befejezése után akár ipari téren, akár tudomá*nyosi téren tovább tanulnak. Nagyon fontos volna, hogy ilegialább az utolsó, azaz a nyolcadik esztendőbén figyelembe vegyük ezt a ténykörülményt és eszerint alakítsuk ki az általános iskolák falusi munkatervét. Feltétlenül helyesnek tartanám, hogy faluhelyen a parasztgyermekekkel kapcsolatban; például a nyolcadik esztendőben figyelembe vegyék azt, hogy azok valószínűleg és legnagyobb százalékban a mezőgazdaságban fognak elhelyezkedni, tehát a mezőgazdasági oktatást erőteljesebben, minél több óraszámmal és minél, több gyakorlati idő teremtésével próbálják a; nyolcadik évben megvalósítani. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalam.) Ugyancsak fontosnak tartanám azt, hogy figyelembe vegyük a fiú és a lány közötti; különbséget. Ezi a különbségi nemcsak biológiai, szellemi és lelki különbség, hanem faluhelyen egyszersmind nagy mértékben munkaterület különbséget is jeleint. Éppen ezért a nyolcadik osztályban különbséget! tennék a fiuk és a leányok tanítása között. A nyolcadik osztályban ugyanis szinte az utolsó^ lehetősége van • me gr a parasztlánynak alhihoz, hogy megtanulja mindazt, amire szüksége van ma a. detmiojkratikusi Magyarországon, hogy a jövendőben frissebb, egészségesebb paraszti életformát f teremtsen a maga s jövendő családja számára. Megtanulná, hogy mi az a, vitamin, megtanulna főzni, megtanulna kertészkedni. (Élénk helyeslés.) A belterjes! gazdálkodásban óriási lehetősége van és kell is hogy legyen a női munkaerőnek, amely mindig komolyabban és mind nagyobb mértékben szól bele nemcsak a • maga kis gazdasági életébe, de azon keresztül az egész ország gazdiasági életéibe isi Meg kell tehát nekik adni ezt a lehetőséget. Vegyük tudomásul azt, hogy a falusi asszony, a parasztasszony, ha kell, még száíntani i« tud, — mert láttam — ha kell, méig kaszálni is tud, — mert láttam — egyenlőrangú munkatársa férjének; de azzal a különbséggel, hogy a: munka' területe sokkal . szélesebb, sokkal színesebb, mert a kinti mezőgazdasági munka mellett, ' amelyet neki isi k&ll végeznie, el kell ^végeznie 49