Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

755 'A nemzetgyűlés 110. ülése 19Í7. évi március hó 13-án, csütörtökön. 756 mert a kormányzat mégis igért és valami ke­veset tett is és amennyiben az egyház szembe­szállt volna a szuronyokkal, (Andrássy Dániel (kg): A szónok is sok embert mentett meg!) akkor talán ezeket az engedményeket sem tet­ték volna meg. Nem akarok arról beszélni, amire képviselő­társam utal, elvégre nem egyéni érdeme az! egyiknek vagy a másiknak, hogy tett valamit az üldözöttek érdekében. Kötelessége volt a krisztusi parancs alapján. (Igás! Ugy van! a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! De értékeljük is azt a krisztusi parancsot és most, amikor megkaptuk a demokráciát, amelyről Révész képviselőtár­sam olyan nagyszerűen állapította meg. Jhpgy az egyház számára a legtökéletesebben meg­felelő kormányzati rendszer, akkor nagyon Iké­lem ennek a nemzetgyűlésnek minden egyes tagját: ne tegyünk olyan könnyelmű lépést, ne tegyünk olyan meggondolatlan lépést, amely az egyháznak és a demokráciának? viszonyát el~ mérgesítheti. Nagyon fontos kérdések/ nagyon súlyos problémák- kerültek fel e vita során is a fel­színre. Én most ezekhez a kérdésekhez nem akarok részleteiben hozzászólni, de kérve kérek mindenkit, akinek szent a demokrácia, aki a demokráciát a magyar nép számára egyszer­smindenkorra> szóló kormányzati rendszernek tekinti, (Lévay Zoltán (msz): Es őszinte!) óvja meg a ilemoMráciát olyan súlyos megpróbálta­tástól, olyan súlyos megrázkódtatástól, amely­> nek mérhetetlenül komoly következményeit vi­selni volna kénytelen az egyház is, de viselni vollna kénytelen a demokrácia is. (Ugy van! Ugy van! — Taps a kisgazda- és a szabadság­párt oldalán.) Elnök: A 2. címhez! több feliratkozott szó­nok nines. A vitát! bezárom és a tanácskozást befejeizettneiki nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal; Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-é a 2. címeti elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedj emek feláilani. (Megtörténik.) Többség. Határozatilag kimon­dom, hogy a nemzetgyűlés a 2. címet elfogadta. Következik a 3. cím. Kérem a jegj T ző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa a 3. címet) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Kul­túrpolitikánkban nem az a lényeges kérdés, hogy kultúránknak melyek a külső megjelenési formái, általános iskola, ilyen iskola, olyan iskola, hanem az a kérdés, hogy a tanítás, a nevelés, az iskola belseje, lényege milyen szellemmel telítődik meg. A kultuszminiszter úr beszéde végén említette azt» hogy az ő mun­káját nagy szellemek, a nagy magyar szelle­mek, a magyar nagy nemzeti szellemek, Eötvös és társai indították az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a magyar nép milliói s azokban merült el. T. Nemzetgyűlés! Tökéletesen osztozom Haraszti Sándor igen t. szerkesztő barátomnak álláspontjában, amelyet a Szabadságban Ikáfej­tett, hogy kultúrpolitikánk a magyar demokrá­cia Achilles-sarka, a leggyengébb pontja, itt sötétlik a legriasztóbbam az ellenforradalmi restauráció veszélye. T- Nemzetgyűlés! Amikor kuitúrpolitikáuk­/ ról beszélünk, lehetetlenség egy ilyen rövid kis pillantást nem vetni a múltra, arra az iszo­nyatos magyar múltra, amely az utóbbi húsz esztendőre rányomta a maga bélyegét!. A két világháborúban való szerencsétlen "részvételünk a második világháború alatt a zsidóellenes em­bertelen ségek a világ előtt a magyarság törté­nelmi arcát meglehetősen eltorzították 1 . Ez a magyar kultúra? — kérdezik sokan. A magyar nemzeti szellem csak nyilaskeresztes párt szol­gálatosokat, keretlegényeket tudott adni a sza­badság örök eszményei helyett a magyar nem­zet számára? T- Nemzetgyűlés! Ezeknek a vádaskodók­nak és részben joggal vádaskodóknak, akik ál­landóan azt vágják a magyarság fejéhez, én aat mondom, hogy Magyarországon a magyar nemzeti szellem, minden igaz érték forrása és foglalata, — Petőfi, Széchenyi, Eötvös, Tompa, Arany és a többiek ragyogó, de rövid korsza­kától eltekintve — az idegen zsákmányérdekek miatt nem volt meg és kifejlesztése mestersé­gesen meggátoltatott. Az) 1867 utáni feudális és haszonleső álliberalizmus gúzsba kötötte é ha­zában mindazt» ami magyar volt, a magyar értelmiséget, a magyar parasztságot, a magyar munkásságot egyaránt. A magyar néprétegek­ben egyaránt élt a múltban is a szabadság szeretete, a szabadság vágya, lobogott a nem­zeti szellemhez való ragaszkodás, de hiába lo­bogott a magyar nép millióiban a szabadság­szeretet, a magyar nemzeti szellemhez való ra­gaszkodás, a megyalósításhez szükséges erőt a SO százalékban idegen, német és másfajta főnrak, álliberális nagytőkének és ezeknek la­kájszellemű középosztálybeli kiszolgáló' tönkre­tették és meggátolták. Ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek, olvassák el Erdei Ferenc t. (képviselőtársunknak >>A ma­gyar társadalom« című errevonatkozó előadását, amelyet 1943 augusztus 24-ón tartott Szárszón. Ezt a magyar szellemet szeretném én a magyar kultúrában, a magyar iskolában érvényesülni látni. Nemcsak tanítani» nevelni is kell a ma­gyar „ifjúságot a esaládbaa is, kinn az életben is. Magyar nemzeti szellemű nevelést kell adni a magyarságnak az egész vonal or. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, felszólalásomra az készítetett, hogy Faragó László t. képviselő­társiaim lakit igen nagyrabecsülök, akit magas kultúrájú, magas nívójú, magas szellemiségű embernek íartok, február 6-án tartott költség­vetési beszédében olyan megjegyzéseket tett a magyarságriaj, a magyar népre» amelyek nem szeretném, ha a magyar nemzetgyűlés naplói­ban megjegyzés nélkül maradnának. Elnök: A képviselő úr az általános isko­lák címéhez kért szót- Méltóztassék hozzá kö­zeledni. Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Nem szeretném, ha && áltaüámiosi iskola keretén be­lül az egyik hatalmias többségi koirmányzópárt egyik vezetőféríáának olyan megnyiliatkozása, érvényesülne, amelyet a: magyarság nagy többsége szempontjából helytelenbek; tártok. ' Milyen -ez a Fáiragó László' it képvisel őtársiani által kifejtlett szellem? FVairagó képviselőtár­saim elítéli azt, hogy a magyarság: egyesi kép­viselői a magyarságot a leglovagiasabbn'aik, a Ijegkönyőrületesebbnek, a legiojáMstaibbnak, a legvitézebbnek jelölik meg és ai »leg«-ekkel kapcsolftftbam azt a megállapítást tette, hogy ezzel szemben van egy rosisz építésű paraszti népünk keverék yároísokkatli, rejpdkívül alacsony

Next

/
Oldalképek
Tartalom