Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-109
685 A nemzetgyűlés 109. ülése 19á7. eW a falusi csoportok, hanem teljesíteni tudjuk a falusi műkedvelő csoportok kérését szindairabanyag adásával és kultúrisikolákat tudunk rendezni. > A kultuszkórmányzatnak, illetve a szabadművelődési ügyosztálynak ezzel a kérdéssel feltétlenül foglalkoznia kell. Főleg az ifjúsági ezervezetek támogatására r létesült a Magyar Szabadszínjátszók Szövetsége, de ez a szövetség sem tudott támogatás hiányában továbbjutni a kezdeti lépéseknél. Eddig mindössze a központja alakult ki. Első kultúrvezető iskolájában »a» leglehetetlenebb állapotok vannak az anyagi bajok miatt. A kultúrnevelésnek ezt az egészen fontos területét- nem szabad elhanyagolni. A szabadművelési ügyosztálynak kultúrvezető tanfolyamokat kell rendeznie. A MaSzOSz, a Magyar Szabadszín játszók Országos Szövetségének segítségével, támogatásával színdarabokat kell kiadni és így kell harcolnunk az operettek, a népszínművek ellen. , A szabadszínjátszást, a műkedvelő színjátszást az, utóbbi időben sokan — a Kis Újság isi — szembeállították a hivatásos sziruészek érdekeivel, Ugy mondotta, hogy a hivatásos színészek mai anyagi természetű válságának az oka a műkedvelő színjátszás. Ez a szembeállítás teljesen helytelen. A falusi műkedvelő színjátszó csoportok tulajdonképpen hallgatóságot teremtenek a. hivatásos* színészeknek. ' Nem, szabad a kettőt egymás ellen kijátszani. Ugy kell támogatnunk a műkedvelő színjátszó^ csoportokat» hogy mellettük a hivatásos szín játszási válságát is rendezni tudjuk. A két kérdés megoldható egymás melett. A szabadművelődésnek fontos feladata meg a népkönyvtárak rendezése és szervezése. A népkönyvtárak kérdésében nagyon rosszul állunk a háború óta. A Szabadművelődés kimu; tatása szerint 1200 népkönyvtárunk maradt, de ezeknek is -nagyrésize nem használható. Feltétlenül szükségesnek látom., hogy a Szabadművelődés adjon ki olcsó könyvsorozatot és ezzel segítse elő az új népkönyvtárak létesítését es á régieknek megfelelő könyvekkel való kibővítésétSzükségesnek látom még — ezeu a terén úgy látom, hiányok mutatkoznak — a szabad iskoláknál "sokkal kötetlenebb tanfolyamok rendezését. Hogy az ilyen kötetlen, általános és történelmi ismereteket adó tanfolyamok rendezésére megérett a helyzet a falun, mutatják a Szabad Föld téli estéi. A Szabad Föld téli estéit 1200 faluban rendezték meg, előadásokat tartottak történelemről, szakmai kérdésekről, mezőgazdasági kérdésekről. Ezeknek a téli estéknek sikere mutatja, hogy megérett a helyzet arra, hogy a kultuszkormányzat is lépéseket tegyen ezen a téren. A Szabadművelődéssel kapcsolatban szeretnék felvetni jntág egy kérdést, amely a kultuszminisztérium többi osztályára is vonatkozik, az ifjúsági szervezetek és a kultuszminisztériumi viszonyának kérdését. Azokban a megyékben, ahol az ifjúsági szervezetek és a Szabadművelődés között jóviszony alakult ki, a Szahadművelődés munkájának eredménye ' sokkal nagyobb és az ifjúsági szervezetek is jobban tudnak dolgozni, mint ott, ahol megfelelő kapcsolat nem tudott kialakulni. Békés niegye és több más megye példája, mutatja, mennyire szükséges, hogy kellő kapcsolat alakuljon ki az ifjúsági szervezetek és a kultuszkormányzat között. év % március hó 12-én t szerdán. 086 Hogy eddig nem tudott legalább is a szükséglethez képest ilyen szoros kapcsolat kialakulni, annak oka a kultuszkormányzat egyes vezetőinek, helytelen véleménye. Kultuszkormányzatunk vezetői közül nagyon sokan kevésre becsülik az ifjúságii szervezeteket; és nem értékelik azt a munkát, amelyet az ifjúsági szervezetek végeznek. Az ifjúsági szervezetek megmutatták tanoncotthonok és népi kollégiumok építésével, (tanfolyamok szervezésével és most 48-as bizottságok létesítésével, hogy a magyar ifjúság a legutóbbi két évben nagyon sokait fejlődött. Itt egy új arcú ifjúság van és ezzel az új arcú ifjúsággal érdemes foglalkoznia a kultuszkórmányzatnak. A kultusizkormányzat munkája sokkal eredményesebb lesz, ha az ifjúsági szervezetek és közötte szorosabb viszony alakul ki. Szeretnék még hozzászólni a színházak kérdéséhez is. Több képviselőtársam kifogásolta, hogy az állami, színházak nagyon sok támogatást kapnak. Az én véleményem az, hogy nem ártámogatás sok, mert a színházak komoly kultúrpolitikai feladatot látnak el, hanem az elosztás -helytelen; a szegedi színházra gondolok(A klotürlámpa kigyullad. — Lévay Zoltán (msz): Es a magánszínházaké kevés! — Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: A "magánszínházakat Is az állam támogatja!) A költségvetést elfogadom. (Tapa a kommanistapárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Pászthory István! Pászthory István (msz): T. Nemzetgyűlési Midőn a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének általános vitájában felszólalok, ( mondanivalómat, amennyiben ez lehetséges 'a tárca bilaterális jellegének megfelelően igyekszem két részre osztani és először vallásügyi problémákkal, azután pedig közoktatásügyi kérdésekkel kívánok foglalkozni. Meg- jegyzem azonban, hogy a ^vallásügyi és közoktatásügyi kérdések annyira összefüggenek egymással, annyira áthatja az egyik ügykör a másikait, hogy ez a szétválasztás minden, tekin- > tétben és minden kérdésben nem lehetséges. Ami jelenlegi vallási kérdéseink előterében áll, az a mi ezeréves állami berendezkedésünk mellett soha vita tárgya sem volt és nem is lehetett; értem ez alatt azt a kérdést, hogy a vallás közügye vagy pedig magánügy 1 ? az, ami más szóval azt jelenti, hogy a vallások és vallásfelekezetek", illetve egyházak állami támogatásban részesítendők-e, vagy pedig a vallások és vallásfelekezetek, illetve egyházak önmagukat és intézményeiket csak híveik adományaiból tarthatják-e fenn. Mi, a szabadságpárt tagjai, mint a régi magyar polgári gondolat és az ősrégi magyar vallásos érzés hívei és követői, rendületlenül abban a félfogásban és meggyőződésben vagyunk, hogy a vallás nemcsak magánügy, vagyis minden magyar állampolgár az alaptörvényben biztosítóit jogánál fogva nemcsak szabadon választhatja a hitelveinek megfelelő vallást és àzt a vallást gyakorolhatja is, hanem abban a felfogásban vagyunk, hogy a vallás egyúttal közügy is, vagyis az állam is tartozik nemcsak a maga erkölcsi súlyával, hanem anyagi támogatásával is segíteni, támogatni
