Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

969 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. mondom tehát azt is, bogy a református egyháznak, ama tagja, aki egyháztagtársainak bizalmából az egyházban világi pozíciót tölt be, és aki a törvényes szervek jogosítása alapján lelkészi pozíciót visel, 'ezeket ,a . megállapodásokat letett egyházi esküjének megszegése nélkül nem is emelheti törvényerőre.

52 (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán. — Gyúr1 kovits Károly (szd): .Sortüzet vezényel! — Zaj.) önök nagyon veszélyes játékot indítottak el akkor, amikor a kultúrharc csóváját vetették be ennek a nemzetnek egyébként is szomorii, vergődésekkel, könnyekkel teljes életébe. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán. —^Felkiáltások a kommunista- és a szociáldemokratapárton; Nem mi dobtuk be!) Önöknek nagyon kevés joguk van ehhez, fFelkiáltások a kommu,nista. és szociáldemokratapárton: Miért?) önök felett, akik itt folytonosan bennünket vádolnak, már kritikáit mondott az egyik szellemi nagyságuk, Kautsky Károly* aki »A keresztyénség eredeté« című könyvének 373. oldalán á következőket írja (olvassa): »Engels az ős^ keresztyénség és az internacionálé közötti hasonlóságot vizsgálja, de a keresztyénség és a mimkásimozgalom fejlődésével nemi foglalkozik. Az előbbi — tehát a keresztyénség — dialektikai megforduláBávtaü. egyáltalán, nem foglalkozott, pedig ha ezt megtette volna, a modern munkásmozgalomban' is megtalálta volna-e megfordulás nagy csíráit. Éppen úgy, mint a keresztyénségnek, ennek .is úgy a pártban, mint a szakszervezetben meg kell teremtenie a, maga hivatásos bürokráciáját, amely mindjobban megnő és mind nagyobb jelentőségre emelkedik.« (Közbeszólás a kommunistapárt oldalán: Ezt már idézte egyszer!) Ezt nem lehet eleget adózni. (Révész Ferenc (szd): Kautsky azt mutatja ki egész könyveben, hogy materiális eredete vau a kereszténységnek! -f Zaj. — Az elnök csenget. '-— A szónok tovább olvassa): »Vájjon nem lesz-e új arisztokrácia a párt bürokráciája, amelybe tágabb értelemben nemcsak az igazgatási alkalmazottakat kell számítani, hanem a szerkesztőket, a képviselőket is, esnem alakul-e ki hasonló réteg a püspökkel az élén, azt majd a fejlődés fogja megmutatni. Neiib alakul-e egy olyan arisztokrácia itt is, amely kizsákmányolja a munkástömegeket és uralkodik felettük

1

?« (Folytonos zaj.) Önök ezt csinálják, önökön betelt az, amit hetven esztendővel á marxista szellem egyik nagysága; hirdetett. (Birkás Imre (kp): Elég volt a történ elemhamisíiásból. — Nagy zaj a szabadságpárt oldalán. — Az elnök csenget.) Az embernek mint egyénnek és a társadaf olyik egyszerre : a lelki világban és az anyagi folyik egyszerre; a lelki világban és az anyagi világban. A kettő között szintézist, harmóniát kell létesíteni, (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) az emberiség élete csak akkor halad előre és csak akkor lesz •• boldog. Önök az egyik irányt akarják érvényesíteni, 'az anyagi világ törvényeit akarják feltétlenül uralkodókká tenni- Ez éppen olyan hiba, mintha valaki tisztián a, szellemi irány uralmát és törvényeit akarná érvényesíteni. (Dávid János (szd) gúnyosam,; Imádkozzál és dolgozzál, de ne gondolkozz!) Igen t. Nemzetgyűlés! Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy az anyagi világ törvényei kényszerítő erővel bírnak mindazokra, akiknek lelki életét Krisztus tanítása nem nemesítette meg, évi március hó 12-én, szerdán. 670 akikben az önzést nem tudta elnyomni az evan- • gélluimnak szeretetet hirdető parancsa (Lábady Antal (msz) : És a gyűlöletet! — Török Júlia (szd) közbeszól.) Ne beszéljen, menjen a népgyűlésre. (Révész Ferenc (szd): A parasztjaival szemben gyakorolta Volna a krisztusi szeretetet!) Magával még semmi dolgom nem volt. Nagyobb parasztot nem

1 ismertem. (Az elnök csenget.) Minthogy, a kormány és a kultuszkormányzat működésében nem, látom azt, hogy képes lenne' a vallásszabadságot maradéktalanul biztosítani és olyan kultúrpolitikát folytatni, amely a, lelki és az anyagi világ törvényeinek szintézisét » az ' oktatásban eredményre tudja hozni, a költségvetést nem fogadom el. (Élénk iaps a szabadságpárton és a pártonkívülieknél. -- Felkiáltás a szociáldemokratapárton: Ezzel kellett volna kezdeni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Vásáry István (msz) : Olvassa el a, Kautsky-köny vet szorgalmasan! — Révész Ferenc (szd): Elolvastam azt is nem egyszer! így még nem hamisították meg! — Nagy Vince (msz): Cáfolja meg! — Ternay István (msz): Álljon fel és olyassá fei az eredetit! — Nagy Viűce (msz): Ne handabandázzon, hanem álljon fel és cáfolja meg! — Török Júlia, (szd): Mi emelni akarjuk az életszínvonalat! — Nagy Vince (msz): Tessék emelni a színvonalat, nem pedig felállni és szónokolni! — Nagy zaj. — Viharcsengő.) Szólásra következik a feliratkozott szónDkok közül? Hegyesi János jegyző: Dombay János! Dombay János (szd): Igen t. Nemzetgyűlés! Amikor a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését tárgyaljuk, megállapíthatjuk, hogy ez a minisztérium az. amely hivatott volna a magyar demokráciát a demokrácia szellemének megfelelően az ifjúságon keresztül alátámasztani, hogy lerakjuk a pilléreit a jövő magyar demokráciának. A felszabadulás után,, 1945-ben ^ minden magyar dolgozó, minden őszinte és becsületes demokrata azt hitte és arra gondolt, hogy végre elérkezik az idő, amikor Magyarország közoktatását átszervezhetjük. Két szempontból örültünk annak a ténynek, hogy kormányzatunk bevezette az általános iskolát. Az egyik szempont az volt, hogy a proletár gyermekek, a falusi gyermekek magasabb, színvonalasabb tanítást kapnak, a másik pedig az volt, hogy . végre elérkezett az idő, hogy megszüntessük azt a kasztrendszert, amely aiddig uralkodott. Amikor az általános iskolát bevezettük, — mint említettem-•— örültünk, de a valóságban a tények mást bizonyítanak. Nem olyan régen az egyik tanár felhívta figyelmemet a következőkre. Azt mondotta: nézzek körül, amikor az iskolából a gyermekek kijönnek, hogy mit fogok 'tapasztalni. Az egyik csoportról megálllapítottuk, hogy abban mind proletárgyermekek, rossz ruhában járó, eoványarcú gyermekek voltak, a másik csoportban pedig jobban öltözött, vidámabb arcú gyermekek voltak. Mi ennek az okai Meg kell mondanom, hogy a múltban az elemi iskolás gyermekek négy éven keresztül együtt jártak és csak azután vált el, az útjuk, mert az egyik rész volt a proletár rész, a szegény szülők gyermekei, akiket szülőik, ha ezt lehetővé tette a sors, polgáriba adtak, a másik rész pedig a gimnáziumba ment. Most az a helyzet hogy az általános- iskolánál — természetesén rosszul fogva fel és irányítva a kérdést — már most külön-