Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-109
657 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. Kérem a kultuszminiszter urat, szíveskedjék mindent megtenni arra nézve, hogy a debreceni országos tanítói árvaház, amely ezidőszerint eredeti rendeltetésétől el van vonva, minél hamarább azt a célt- szolgálja, amely a hivatása, hogy annak a 250—300 teljesen szegény tanítói árvának, nevelését tegye lehetővé. Ezek az ár, vák ezidőszerint a továbbtanulás minden lehetőségétől meg vannak fosztva, (ügy van! Ugy van!) Márpedig a tanítói árvaház, amely Debrecenben létesült, abból a nyugdíjalapból létesültr amelyet a tanítók hosszú évtizedeken keresztül összeadtak. Ennek elvétele olyan igazságtalanság, és a tanítóknak a panasza olyan jogos, hogy ezen az állapoton feltétlenül és minél előbb segíteni kell. El keld ismernem, hogy interpellációm elmondása óta a kultuszminisztérium részéről megtörtént az intézkedés, hogy a kecslkeinéti országos tanítóárvaház rendeltetését be tudja íölteni és nagy lelkesedéssel és szorgalommal meg is kezdte már munkáját. T. Nemzetgyűlés ! Meg vagyok győződve a kormány jóindulatáról, s arról is, hogy mindazt, amit én itt elmondottam, az illetékesek meggondolás és megfontolás tárgyává teszik. Különösen mindent megtesznek a pedagógusok anyagi helyzetének javítása érdekében, nemkülönben a vidéki és a tanyai iskoláknak érdekében is. Ebben a tudatban és ebben ' a meggyőződésben a magam és pártom nevében a tárca költségvetését elfogadom. {Tapa a kis- r gazdapárton, a parasztpárton és a szociáldemokratapárton.) Elnök: Szólásra következik, a feliratkozott . szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Lábady Antal! Lábady Antal (msz): T. Nemzetgyűlés! A miniszterelnökség költségvetésének vitája során elhangzott beszédemben , rámutattam szellemi életünk fájdalmas és csúfos sebeire, amelyek befelé aláássák a nemzet életének és egységének erejét, kifelé, a kuHtúrnépek világa felé pedig lassan, de biztosan süllyesztenek az ér- tékesökkenés meg nem állítható lejtőjén. A vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárca tárgyalásánál rá kell mutatnom mai demokráciánknak még néhány sötét foltjára is, amelyek a nemzeti tragédia beteljesedésének árnyékáti előrevetik. Ilyenek az iskolás gyermekeknek a politikai életbe való bevonása, (Igaz! Úgy van! .a szabadságpárton. — Mozgás és zaj a szociál demokratapárton és a kommunistapárton.) a tervbeveti állami tankönyvmonopólium és az iskolák államosítása. (Rudas László (kp): • Általában a demokrácia? — Ternay István (msz): A demokrácia nem azonos a tankönyvmonopóliummal. — Egy hang a szociáldemokratapárton: Hát Hitleréknél mi volt«? — Egy másik hang a szociáldemokratapárton: Lábady val azonos a demokráciái —-Zcrj.j Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Lábady Antal > (msz) : Az iskolás gyermekeknek a politikai életbe való bevonása nemcsak a demokrácia és a pedagógia szellemével ellenkezik, hanem minden józan ész megbotránkozik és megütközik ezen a rendelkezésen, amely minden körülmények között a tanulás rovására vezet. {Ternay István (msz): Ügy is van. — Gyurkovits Kárqly (szd): Milyen jó volt annakidején fagyos időben a gyermekeseit processióra kirendelni!) . Ezen túlmenőén azonban a legalkalmasabb arra, hogy a mai XK.UZETGYÜI/ÉSI NAPLÓ VI, évi március hó 12-én, szerdán. 658 belpolitikai életünk rákfenéjét, a pártviszályt, mar a serdülő gyermekek lelkébe beoltsa. (Ügy van!' Ügy van! a szabadságpárton. — Zgyerka János (kp): Bele is kell oltani, higyjéi'i el. Ne legyenek a kiváltságos osztály.rabszolgái. — Vásáry István (msz): Csakhogy most maguk a kiváltságosak!)- ' Elnök: Csendet kérek! (Zgyerka János (kp): Na én éreztem ezt a kiváltságos osztályt a szegedi Csillag-börtönben eleget! — Mozgás és zaj a kommunistapárton és a szabadságpárton. — Vásáry István (msz): Ne beszéljen, maga kiváltságos!) Lábady Antal (msz): Eltekintve attól hogy csökkenti a -fegyelmet és a tisztelettudást a szülővel és a tanítóval szemben, akinek a szülők után mégis csak a legnagyobb hálával tartozunk, de magán a családi élet keretén belül is. viszályt szül és egyenetlenséghez vezethet Mennél többet foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, annál kevésbbé tudom elhárítani magamtól azt a minduntalan feltörő gondolatot, hogy mindezek^ az intézkedések már azzal a tendenciával történnek, amit én kifogásolok : (Ternay István (msz): Ügy van!) szétbontani az egységet, feldarabolni az erőket, hogy azután a kis, apró részeire hullott nemzetet annál könnyebben lehessen beletörni egy falanszter-rendszer keretei közé. (Ügy ; van! Űay van! taps ' a szabadságpárt soraiban- — Némethy Jenő (msz): A proletárdiktatúra előkészítése!) T. Nemzetgyűlés! A következő lépés az állami tankönyv monopólium és az^ iskolák államosítása. Ezek a kérdések az utóbbi időr ben egyre gyakrabban szerepelnek a napisajtóban, ankétokon és foglalkozik^ vele természetesen a kommunistapárt hároméves terve is, amit ma különben is hallottunk. A következőket mondja (olvassa): »Az általános iskola s megvalósításának feltétele, hogy az egy-két tanerős iskolák egybeolvadjanak. Ez vonatkozik az egyházi iskolákra is, amelyeknek élzárkózottságát meg kell szüntetni, külön érdekeiket alá kell rendelni a demokratikus összefogás általánoös érdekeinek. (Helyeslés a kontmunistapárt soraiban.) A demokratikus állam nem mondhat ,le arról, hogy a magyar nép gyermekeinek oktatását egységes szellemben irányítsa, éppen ezért a hároméves terv célul tűzte ki a tankönyvkiadás egységesítését az ál ! lam kezében.« Ebben, t. Nemzetgyűlés, . bennfoglaltatik mindaz, amiből a magyar nép' óriási többsége, 70—80 százaléka semmit sem kivan. (Pászthory István (msz): Mi törődnek ők a többséggel!) Ebben foglaltatik az, hogy azt egyházat meg-) 'fosztják a szabad tanítás jogától, majd az iskolától, a szülőtől pedig elveszik a gyermeket (Hegymegi Kiss Pál (msz): Elveszik Krisztust!) és' úgy oktatják, amint az az uralkodó — esetileg erőszakkal uralkodó — pártok, szel* lemének megfelel. (Zajos ellentmondások a kommunista.- és a szociáldetnokratapár l t oldalén. — Stühmerné Oberschalí Ilma (msz) : Miért érzik találva magukat? — Pászthory István (msz): Miért tiltakoznak? —- Némethy . Jenő (msz): Hivatalos programm!) Nem tudjuk és nem fogjuk azonosítani magunkat ' ezzel* a felfogással. (Egy hang a kommunistanárt oldalán: Nem is várja senki!) hanem ragaszkodunk a demokrácia elvéhez, amely nevelési, művelődési és tanszabadságot biztosít. (Nagy 42
