Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

649 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. évi március hó 12-én. szerdán. 650 nak» ez az általános iskola szükségszerű lépés volt a magyar demokratikus és kulturális fej­lődés tepén. Ha egyelőre lefelé nivellál is ez az általános iskola, meglesz az a nagy jelentő­sége, hogy olyan rétegeket szabadít fel a fel­sőbb müveilődiés számára: tanyai és falusi parasztgyermekeket, városi proletárgyermeke­ket, akik idáig ettől a lehetőségtől el voltak zárva éppen 'szociális viszonyaik, anyagi és egyéb nehézségeik, valamint a társadalmi köz­szellem kedvezőtlen hatása miatt. Egyszóval az általános iskola bizonyára igen sok szellemi értéket .'fog ennek az országnak javára felsza­badítani­A. demokráciára sok mindent elmondanak és sokféleképpen próbálják meghatáriozni. Én is ezeretnétm a demokráciának legalább is egyik lényeges vonását kiemelni, azt tudni­illik, (hogy a demokrácia' egy társadalomban az egészséges szelekciót, az egészséges kiválasz­tást jelenti. Ez tehát annyit jelent, hogy az általános iskola lehetővé teszi az egész fiatal naagyar társadalom, ,a diákok számára az érvé­nyesülést! itt azonban éppen az ország érdedé­ben a szelekció szempontjait nyomatékosan kell érvényesítenünk, úgy, ahogyan például a fran­ciáknál, vagy az amerikaiaknál és — bizonyos hírekből úgy értesülünk — az omszioknálMs •látjuk. Ez a szelekció egy harmonikusabb tár­sadalom kialakítására vezet, ahol az erkölcsi és szellemi kvalitások érvényesülnek a szüle­tési előjogok «rovására,. Most VLKY látszik, nap­jainkban a, születési előjogok újfajta értelme­zése kezd kialakulni. Ezt épúgy el kell vet­nünk, mint azt, amely ellen harcoltunk. (Ügy vanl Üqy van! — Taps a szabadságpárton. — PásztUory István (msz): így van! Teljesen igaza van!) A szelekciónak tehát itt .nyilván­valóan az ország, a társadalom, egyetemes er­dekeit kell szolgálnia. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) Majd két;évtizede,s tanári pályámon, sajnos, én is azt á szomorú tapasztalattot szűrtem le, hogy a magyar iskolának egyik legnagyobb tragédiája sok baja 'és betegsége mellett, ame­lyekre itt nein akarok rátérni, — a irészletes vita során talán módom lesz rá — az, 1 hogy a legreménytelenebb módon és a szó legrosszabb értelmében nivellál, e'lszürkít. Hogyan értem - ezt 1 ? Van nekünk egy általános, az egész or­szágra szóló tantervünk, — van óvodai tanterv vagy tanmenet, van elemi iskolai, vagy most - már, ha úgy tetszik, általános iskolai tanterv, gimráziumi tanterv-— és a tanár azt tartja legfontosabb kötelességének, hogy ezt a tanter­vet szórói-szóra betartsa, végrehajtsa. Hiába (utasítja a tanterv a tanárt vagy a tanítót arra, hogy helyi tanmenetet készítsen, amely egy­egy -szűkebb táj sajátosságait beledolgozná ezekbe az egyetemesebb keretekbe, sajnos, éjre af legritkább esetben és csak néhány pedagógus­ul éáüsta munkájában van példa- Ennek ered­ménye azután, liogya magyarságnak-igen sok - értéke megy veszendőbe. Ne becsüljük le a hagyományokat. A ha­gyományok minden nemzet életében igen nagy szerepet töltenek be. (Ügy van a szabadság­párion. — Rudas László (kp): Van jó és rossz hagycmány!) Ha, Szovjetoroszország — nagyon jól tudjuk — a maga' népi hagyományainak (Közbeszólás a kommunista párton: Az jó ha­gyomány!) összegyűjtésére és ápolására igen nagyarányú összegeket költ s intézményekei hh T életre, akkor nyilvánvaló, hogy egy,ilyen kis nemzet, ntint mi vagyunk, fokozott mérték­ben kell, hogy ezt az utat megjárja és a maga hagyományait tudatosan ápolja, A világ elsősorban nem arra kiváuosi, hogy mennyire utánoztuk és mennyire tettük magunkévá a nyugati vagy keleti kultúrát, hanem arra, hogy a magunk erejéből, esetleg külföldi példaképek hatása, alatt miiyen sajá­tos, eredeti kultúrát tudtunk megvalósítani. Gondoljunk a hollandusokra, a finneíkre, a norvégokra és annyi más kisebb nép csodála­latos példájára- (Ugy van! Ugy van! Helyeslés a szabadságpárt oldalán.) Nyilvánvaló tehát, hogy a magyar kultúrpolitikának egyik leg­jelentősebb feladata az, hogy a maga modern kultúráját, ezeknek a népi hagyományoknak: fokozottabb és következetesebb számbavételé­vel valósítsa meg;, ezt a magyar kultúrát pró­bálja a humánumnak egyetemes magasságára felemelni. ^ •. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Bálint Sándor (dn): Kérek néhány perc meghosszabbítást. Elnök: Nincs meghosszabbítás, képviselő úr. (Felkiáltások: Mondja el a címnél!) Bálint Sándor (tin): Pár'perc múlva befe­jezem. (Felkiáltások: Nem liehet meghossziaib­bítaaii!) A költségvetést elfogadom. (Elénk he­lyfislés és taps a szabadságpárt oldalán.) Eliíök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Zsedényi Béla! .Zsedényi Béla(pk): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! — Élénk éljenzés és taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek oldalán.) Anélkül, hogy a közoktatásügyi tárca költség­vetésével kapcsolatban a vitában eddig elhang­zott igen értékes felszólalásokkal vagy akár magával a költségvetéssel érdemben foglal­kozni ki vánnék, fel szólal ásómnak ez alkalom­mal egyetlenegy oka és tárgya van. Köztudomású, hogy az elmúlt hét folya­mán illetékes hivatalos hely nyilatkozatot je­lentett be a fakultatív vallásoktatás bevezeté­sével kapcsalatban. (Felkiáltások a kommu­nist apárt és a >szociáldemokratapárt oldalán: Nagyon helyes!) Errevonatkozóan létrejött "<gy pártközi megállapodás is. (Révész Ferenc (szd): Meg is van! — Halljuk! Halljièk! a sza­badságpárton és a pártonkívülieknél.) Ez a puszta bejelentés a magyar társadalom jelen­tékeny, igen széles rétegeiben olyan mély visszhangot keltet (Nagy Vince (msz): Törőd­nek is ők a nép széles rétegeivel!), hogy pár­tonkíviili képviselőtársaimmal egyetértésben, 'akiket majd fel fogok &öro!ni, feltétlenül szük­ségesnek tartjuk a kormány és a nemzetgyűlés figyelmét, felhívni arra, hogy ez a terv^ külö­nösen a mai politikai légkörbén nagymértékű visszavonást kelt országszerte (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán* — Pászthory István (msz): Megbotránkozást!)/ még azok­nak,;! személyeknek a körében is, akik mint jómagam, égy más légkörben, nyugodt, békés politikai fejlődés medrében a szabadságjogok feltétlen uralma alatt (Ugy van! Ugy van! — Élén'k helyeslés és taps « szabadságpárt olda­lán.) hajlandók volnának erre az álláspontra helyezkedni. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Sokkal előbb meg kellett volna csi­nálni!) Bá kell mutatnom arra, hogy ez a terv veszélyeket rejt magában a magyar társa­dalmi béke konszolidációja és demokráciánk jövendő békés fejlődése szempontjából. (Ugy J

Next

/
Oldalképek
Tartalom