Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

661 A nemzetgyűlés 109. ülése-1917. saonyának rendezése a' demokratikus elvek alapján (Nagyiván János (msz): Az írója ott ran mellette!) hasonlóképpen, a demokratikus vívmányok továbbfejlesztése, mind-mind olyan kérdések, amelyeket most már sürgősen rendeznünk kell. Abban a reményben, bogy a demokrácia J végre úrrá lesz a kultusztárca területén, a »aiát portáján is, a költségvetést elfogadom. (Helyeslés és taps a kommunrstaPárt és a szociáldemokratapárt oldalán. A szónokait üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt iszóiiokok közül? Kiss Károly jegyző: Révész Ferenc*! Révész Ferenc T NemzeltlgyűlésJ Siajnáiljalttali iviagyoik' kényfelleiui megállapítani, hogy a mlajgya-r demokráciái egyik legfontosabb probiléniájáit, a közoktatási kérdéseket üres Házban vagyunk kénytelenek tárgyaljni (Halter Béla (msz): Akkor függesszék fel az ülést, mert a kisgazdapártnak értekezlete ^Kan! —. Egy hang a kommunistavárt oldalán: Nem tartozik ránk!) Természetes, bogy a magyar demokráciának a legfontosabb problémája ez, mert meggyőződésem szerint felépíthetjük a Sziabadság-hidtaitL korszerűsíthetjük a mezőgazdaságot, úJJáém'thetjük az ipart vtaigy újat építhetünk az ipar területén, de ha a -koponyákat, az agyakat nem fogjuk demokratikus szellemmel telíteni, síkkor könnyen elképzelhető, hogy egy új bandífizmus ismét lerombolja ezeket az intézményeket. (Egy hang a szabadiságpárt oldalién: Nem az egyházak ] levélték ki. iái banditizmust!) Meggyőződésen), hogy „demokratikus szellemi ^újjáépítés míélkül nincs .újjáépítés. / Sajnos, meg kell mondanom,Jhogy ez a, probléma nagyon mélyen gyökerezik s nem mai keletű. A kultuszminiszter úr mint irodalomtörténész szintén tudjla, hogy az egész magyar irodalom, de aztegész magyar művelődéstörténelem. ' sem egyéb, mint a. magyar kultúráért foilyftíatott harc. Hiszen, ha néhány szempillantással átrohiainunk a magyar szel- • lemi történelmen, akkor is észre kell vennünk, hogy az első magyar költő, aki úgyfan nem magyarul, hanem latinul írt, Janus Pannonius is a »barbár Duna« melletti problémákról!

1 be, szél. De ha a méhány évszázíaidda]! későbbi eseményeket nézem, akkor uß azt kell mondanom, hogy ,a nagy magyar gondolkodók^ írók, művészek, mind kü|földjárÓk vollfak. Egyszerűen azért, mert Nyugait-Európai kultúnmagasságátoan rádöbbentek a magyar kulturális viszonyok szellembénító; -méilységeire. Goindolok itt többek közit első nagy' iskoJareformátorúnkra, Apácai Cséri Jánosra, aki visszajötít: Nyugatról és megszáll ottan hirdette, hog3>- egész iskolaügyünket át kell! építeni, reáltudományokr,a kell tanítani a nebulókat. Gomídolok . arra a Tótfalusi Kis Miklósra, aki azért jött vissza Nyugatról, inert könyvekkel aikiairta »olcsóbbítani és bővíteni« a hazát. Gondolok arra. a Szenczí Molnár Albertre, aki szintén a Nyugat kultúrmagasságábau ébredt rá a szerénv véleményem», szerint- legszentebb uacioualizmusra, a szellemi nacionalizmusra és aki azért jött haza, hogy a Nyugtat kultúreredményeit magyar talajba' átültesse. De az egész magyar kultúrtönténelem nem egyéb, minit! a, nagy -magyar költők, gomldolkodúk küzdelme sa magyar kultúráért és a Pestalozzi -lelkíí nevelők nem akartak eg^ebet

v mint közelhozni a Nyugatot Magyarországhoz. évi március hó 12-én; szerdán. 632 <Slachta Margit (pk): És az rossz? — Sulyok Dezső (msz): Most is azt kellene!) Ez-remény télen küzdelem volít, mert, a magyar történelemben — és erről szereltíuék majd később beszélni — nem egy, huszoiniötéves ellent ornadalom 'volt, hanem egy ezer plusz huszonöt éves ellenforradalom, (Parragi György (pk): Ez tévedés! Ne bántsuk a magyar- történelmeit! — Pászthory István (misa): Ëz ferdítés! Szent 1stván reakciós volt?) mert & nagy magyar eszmék befogadására sohasem volt megfelelő keret. (Zaj és ellentmondások a szabadságpárt oldalán. — Az elnök csenget.) Parragi képviselőtársam közbeszólására iegyen szabad a' következőket megjegyeznem. Én a magyar kultúrtörtéueleiuről besz'élek és . ez nem lecke akar lenni nemzetgyűlési képviselőknek, de megjegyzem: ha, valahol, akkor Magyarországon mindig érvényesült a költő és v a sorsharag problémája. A sorsharag pedig nem annyit jelent, Parragi képviselő úr, hogy a költő, a gondblkodó, a pedagógus, & tudós az anyatejjel szívta magába az üldöztetés életromboló vitáminjait, hanem szerény meglátásom és a szocialista meglátás szerint a költő üldöztetése, nagysága és mondanivalója közt logikai összefüggés volt. (Parragi György (pk): De néni 1025 éven keresztül!) Minél nagyobb igazságot mondott ki egy magyar-.gondolkodó, annál nagyobb volt az üldöztetés és ha a képviselő úr

; a. XV. századi"« hivatkozik, akkor én hivatkozóin 1430-ra, amikod- az első Bibliát is — .és ezt a mélyen t. szabadságpárt " figyelmébe is ajánlom •— (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Semmi közük nekik a Bibliához!) indexre tették Magyarországon szociális fartalma, miatt. Szóval a magyar történelemben ilyen adatokat találunk, Magyarországon pedagógusnak lenni mindig: annyit jelentett, hogy nemcsak írónak, hanem műveltségközvetítőnek is — és most ne kövezzenek ezért meg— képromboló eretneknek, .egy; új törvény fogalmazójának is kellett lennie. Ezt a magyar szellenitörténelemből mindenki kiolvashatja, aki "vesz magának annyi szellemi fáradtságot, hogy saját nemzetének kulturális történelmét "átiiézze. (Pászthory István (msz): Bosszú

1 ismeri kedves kollega, úr! — Révész Mihály (szd) : Ebben maradunk! —- Az elnök csenget.) Haj tan dó^ vagyok patrlamenten kívül erről a , kérdésről vitatkozni, die akkor beszélhetnék Bessenyeynek >egy tudós ' társaság iránti jámbor szándékának« összeomlásáról, -ÍV nyelvújítókról, (Pászthory István (msz): Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, ezek i« mind senkik voltak?) esi beszélhetnék arról, hogy volt a magyar történelemben egy korszak, amikor gondolkodónak, nemzetnevelőnek lenni annyit jelentett, mint az Úristen balján helyet foglalni. Beszélhetnék gondolkodókról, akik a rács mögött felvágták az ereiket és rozsdás szeggel írták hit-. vallásukat. (Parragi György (pk): Ez nemcsak Magyarországon volt így!) Beszélhetnék sok mindenről ezen a területen, de .nagyon telek, hogy a félórám,letelik- és még egypár keresetlen szavam ,a. kultuszminiszter úr felé is lesz. ' (Derültség- a szociáldemokratapárt oldalon.) Megértem, hogy az ő szerepe iiiagyon nehéz, hiszen ő valószínűleg azért mosolyog, mert azt gondolja, hogy én éppen azt bizonyítom, hogy ezer év óta nagyon elli anyagolják itt a dolgozó tömegek szellemi ébresztését. (Pászthory István (ïifsz): Törökdúlás ;