Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-107

439 A nemzetgyűlés 107. ülése 1947.hatnám, többniillió ember megélhetéséit jelenti, tehát ezzel a kérdéssel, ezzel ia foglalkozási ággal áll, vagy bukik' ez a nemzet. Magyarországon 400.000 hold szőlő van és majdnem mindenhol termeinek gyümölcsöt, éppen ezért a szőlő- és gyümölcstermelés a kisgazdaem.berek, az egyszerű parasztemberek 90 százalékának nyújt kenyeret és megélhetést Azért is szeretnék politikamentesen hozzászólni ehhez a kérdéshez, mert a múltban ez a foglalkozási ág bebizonyította, hogy ott, ahol a • politikai pártokat ebbőll kizárták, s össze tudtak fogni a szőlősgazdák a szőlőtermelés magasabb érdekében, annak felvirágoztatását el tudták érni. Erre igen fényes bizonyítékot mutatnak a szőlősgazdák és

1 a gyümölcstermelők. Az összeomlás utáni időkben ez a két érdekképviselet, a gyümölcstermelők és a szőlősgazdák összefogtak. Ennek lehet köszönni azt, hogy a szőlősgazda magasabb áron tudta eladni borát, de azt is, hogy a gyümölcstermelést fenyegető pajzstetű ellen is fel tudták venni és meg tudták szervezni a harcot,. Mélyen t. Nemzetgyűlés! A bor tekintetében a szőlősgazdáknak három nagy szövetkezetük van. A Magyar Szőlősgazdák Országos Boyértékesítő Szövetkezete, a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete és a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete, Az előbbinek az a hivatása, hogy az árat mindig egy bizonyos fokon meg tudja tartani, intervenciós vásárlásokat eszközöljön, irányítsa a Jbelföldi és a kiviteli borárakat. A MEGA úgy teljesítette hivatását, hogy a földmívesszövetkezettel fúziót kötött és igen nagy nemzeti vagyont mentett meg azzal, hogy a magukra hagyott, elhanyagolt urasági' és egyéb pincegazdaságokat az országban átvett© es így lehetővé tette, hôgy a kisemberek magas áron tudták szőlőjüket, illetve mustjukat' értékesíteni. A Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete pedig közvetlenül a kémiai, vagyis- a vegyészeti gyáraktól rézgálicot, kötözőanyagot, permetezőket, kénport etb. szerez be, s minden közvetítő kereskedelem kikapcsolásával juttatja el ezeket a cikkeket a szőlősgazdákhoz. Az összefogás eredményét a legjobban úgy figyelhetjük meg, ha megnézzük a szőlőtermő vidékeken az adóhivatalokat; ez elegendő képet nyújt, hiszen ezeken a vidékeken a szőlősgazdák adójuk 98%-át mind ki tudták fizetni. Elismerem, hogy a földmívelésügyi kormánynak nagy része van a szőlősgazdák támogatásában, azonban meg kell említenem, hogy a Gazdasági Főtanács is hozzájárult ehhez a múlt év őszén, - amikor körülbelül tízmillió forintot adott kölcsön a szőlősgazdák: szüreti segélyezésére. Ha ez nem történt volna meg, nem tudtunk volna ilyen borárakat biztosítani és nem lehetne" ma azzial dicsekedni, hogy a szőlőgazdálkodás külkereskedelmi szempontból a maga 19 millió forintos kivitelével a második helyet foglalta el. Ezenfelül több mint százezer, hektoliter bort tudtunk Svájcban eladni és minden lehetőség megvan arra, hogy ezeket a szállításokat még tovább 'fogjuk fokozni. Mélyen t. Nemzetgyűlési Itt azonban nem lehet megállani. A pincehálózatot tovább is ki kell építeni. A földreformmal kapcsolatosan Magyarországon a szőlőtelepeket felosztották, tehát az uradalmi

1 fajborok eltűntek. Ezek az - uradalmi borok voltak ismeretesek a körülöttünk levő országokban, ahová a borokat szoks tűk exportálni : Svájcban, Lengyelországban és évi múrcius hó 7-én, pénteken, UQ különböző országokban. Ezt a kiesést csofc egy jól megszervezett pincehálózattal tudjuk pótolni, mert különben egységes típusborokat nem tudunk biztosítani a fogyasztók és esetleg a svájci export részére. Ehhez azonban nem elegendő a gazdák összefogása, ehhez a mi erőnk kevés, ismételten, kérjük tehát itt a földmívelésügyi kormány ., segítségét. Hiszen az előbb felhozottakon túlmenően meg kell állapítanom azt is, hogy a háború következtében a szőlők majdnem teljesen tönkrementek. Egyébként is 30— 40 évenkint a szőlőket fel szokták újítani. Ezen a téren nagy hiányt látunk a földmívelésügyi kormány költségvetésében, mert a felújításokra majdnem semmit sem vett fel. Pedig emlékezzünk vissza, micsoda Riparia- és Beriandieri-szőlőteiepek voltak ebben az országban, milyen sokat foglalkoztak ezzel a kutatástani intézetek! Mindezek megszűntek va háború következtében. Éppen ezért elsőrendű kötelessége a földmívelésügyi kormánynak, hogy a fízőlőoltványtelepeket, vagy a szőlővesszőtelepeket az Alföldön ismét életrehívja, mert csak ez teheti rentábilissá, naggyá és virágzóvá a szőlőgazdaságot. Ha csak szűkebb hazámra. Gyöngyösre gondolok is, ott, ahol Abas ár, Nagyréde és a környéki községek príma szőlőtelepítéssel foglalkoznak, látjuk, hogy a magyar szőlősgazda nagyszerűen érti :, a szőlőtelepítést és a szőlőoltványok elkészítését, csak olyan szakemberekre van szüksége, akik szakszerűség tekintetében őt vezetni tudják. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Most, a háború után r olvashatjuk, hogy a szőlőgazdiálkodás felújításának egész Európát érintő kérdésévei majdnem ; minden ország foglalkozik, köztük Olaszország, Románia,- Spanyolország, Portugália, Jugoszlávia, tehát keleten és nyugaton mindenütt nagy tőkebefektetésekkel indult " meg a szőlők újjáépítése. Nem is beszélek a Szovjetunióról, ahol hatalmas területen csodálatos^ duódon akarnak szőlőkultúrát létesíteni. Felhívom a miniszter úr figyelmét >arra, hogy a szőlőszaporító tervekre nem' szabad, csup'ájn 1,500.000 forintot előirányozni, pedig ha a költségvetésben a a-enides és a rendkívüli kiadásokat nézem, csak ezt az egészen kicsiny összeget találom, amellyel pedig egy ilyen hatalmas újjáépítést elkezdeni nem lehet Szólnom kell itt a múltban oly nagy hírnévnek örvendett Magyar Szőlészeti és Borászati iKisérletügyi Intézetről, az ampelológiai intézetről is. Ezt az intézetet teljesen elhanyagolt állapotán, a legnagyobb szegénységiben és egyszerűségben kell 'látnunk, ki van fosztva. Legutóbb is kölcsönért jöttek a borkereskedőkhöz és ugyanilyen célból a borexportőröket is felkeresték. Az a segítség, amelyet az államtól kapnak, nagyon kevés. Ma, amikor ezzel a kutatással foglalkozni kell, amikor a szőlőtermelés mégis, csak speciális foglalkozási és tudományos ág, nem lehet ennél a segítségnél ímegállnunk. Tudom, hogy az; agráir tudományi egyetem tanszéket állított fel erre a célra, de az ampelológiai intézetet mégsem : szabad elhanyagolni. TÍgy tudom, hogy most ezt az| intézetet három; felé akarják szétosztani. Ezt semmiképpen sem szabad megengedni, mert erre az intézetre továbbra is szükség van ha magas szőlőkultúrát akarunk Magyarországon megvalósítani. . Mélyen t Nemzetgyűlés! Ügy tudom, a budafoki pincemestetri iskolát is csak úgy volt