Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-105

277 A nemzetgyűlés 105. ülése 1947. lyen belső bajtársi érzést, kölcsönös naegbecsülést és az ezzel járó egymásrautaltság érzését T. Nemzetgyűlés! Hogy is alakulhatott volna (ki bajtársi szellem egy olyan hadseregben, mint a régi hadsereg, amelyben az újonccal már az első pillanatban meggyűlöl tették a katonai életet? Előttünk, akik még élénken visszaemlékszünk újonckori életünkre, még elevenen élnek azok a nevelési módszerek, amelyekkei fegyelemre tanítottak bennünket. Hányszor voltunk kitéve a tisztek legdurvább szeszélyének, amelyet velünk korlátlanul és felelőtlenül éreztethettek! Nem hiszem, hogy egy hadsereg harci erejét és fegyelmét fokozta volna az »alázatosan jelentem«, az »alázatosan kérem« és a »nagyméltóságú« megszólítás szelleme. Nem "hiszem, hogy egy hadsereg harci erejét és fegyelmét fokozta volna a katonák sárbafektetése, a szoba felforgattatása és a menázsikiosztásnál a csajka kirúgása a honvéd kezéből. Nem hiszem, hogy egy hadsereg szellemi erejét fokozta volna a kapuban leszakított gombok miatti többszöri visszaküldés. Azt sem hiszem, hogy a keresztény szellemnek .- megfelelt volna az esti ima után rendszeresített legdurvább, legerkölcstelenebb és legaljasabb mesék elmeséltetése. Ezek mind szomorú tények, latmelyeík el" hallgatása, további fenntartása semmiesetre sem jelentene erőt az új hadsereg nevelése szempontjából, ellenkezőleg, veszélyeztetné és megakadályozná az igazi demokratikus hadsereg (megteremtését. Ezzel aiz ostoba nevelőmódszerrel, akarták elérni, megteremteni az igazi fegyelmet és hazaszeretetet a hadsereg*nél s éppen az ellenkezőjét érték el. mert a katonának a fegyelmet nem kívülről jövő szükségszerű rossznak, hanem belülről jövő olyan jelenségnek kell tekintenie» amely hozzájárul és fokozza a hadsereg erejét és ütőképességét. Milyen más az a hadsereg, amelyben a katona átérzi, hogy a fegyelem 'nemesaik a hadsereg erejét fokozza, hanem az 'ő személyes előnyét és javát is szolgálja. Milyen más az a hadsereg, amelyben tiszt, altiszt, közkatona egymást kölcsönösen szereti, megbecsüli és minden életmegnyilvánulásában átérzi a^ baj, társi szeretet igaz fogalmát! Milyen más az a hadsereg, amelyben a katona, tisztjében nem porkolábját, kegyetlen kínzóját, hanem nevelőjét és vezetőjét látja« A parasztság semmiképpeá sem tudta ma" gáénak tekinteni a múlt-hadseregét, mivel annak belső életében mindig idegen, megvetett és szenvedő alany volt. Éppen ezért bátor va^ gyök üdvözölni itt a t. Nemzetgyűlés előtt hadseregünknek azt az új szellemét, amely az »úr« megszólítást eltörölte és helyébe a »bajtárs« megszólítást léptette. Nem hiszem, hogy akad^na olyan magyar ember, aki azt merné állítani, hogy ez a közkatona, altiszt és tiszt közti különbség megszűnését eredinényezné s a hadsereg fegyelmét megsemmisítené, vagy pedig a rang megtisztelését sértené. Vegyük f csak figyelembe a jugoszláv nép hadseregét, - a francia felszabadító hadsereget és a Szovjetunió vörös hadseregét, amelyben az úr megszólítást nem ismerik, mégis azt tapasztaltuk, hogy kitűnően megálltak a hehniket és feladatukat kitűnően meg is tudták oldani. De ha mégis akad olyan ember köztünk, aki ezt veszélyesnek látná a hadsereg szelleme, fegyelme és ereje szempontjából, az az előbb ,említett három hadsereg gyakorlati szerepléséből évi március, hó 5-én, szerdán. 278 következtethet árra, hogy ez a magyar demokratikus hadsereg szempontjából is előnnyel fog járni. Àz alázatosság sérti az igazi katona szellemét és erényét. A katonának nem alázatosnak, hanem keménynek, öntudatoamaik, ellenségével szemben kíméletlennek, harcoló társával szemben pedig bajtár siasmak kell lennie. Csak az a hadsereg lehet erős és ütőképes, amelyben él a bajtársi szellem, a közkatona, az altiszt és a tiszt közt. . A történelem folyamán azt tapasztaltuk, hogy Rákóczi kuruc hadseregének mezítlábas tábornoka, Esze Tamás, a katonáitól nem alázatosságot, hanem bajtársiasságpt és kemény, harcias kiállást követelt s ezen keresiztül tudta elérni azt, hogy gyengén felfegyverzett hadseregével sorra verte a császár jobban felszerelt hadseregét. Az 1848-as honvéd hadsereg legendás hírű tábornoka. Bem apó, ugyancsak ennek a szellemnek követője volt és mi, magyar kommunisták, szinítén követni akarjuk ezeknek szellemét. Azt akarjuk, hogy hadseregünk igaœi nemzeti, népi hadsereg legyen, amelyben a, ranigmegkülönböztetés a veizető feltétlen megtisztelésében érvényesül. Mi demokratikus fegyelmet követelünk, olyan fe* gyeimet, mely nemcsak az alárendeltségen és a feltétlen engedelmességen alapul, hanem

1 a belső demokratikus meggyőződésen! is. Ezért az * egész hadseregünk demokratikus átnevelése néÜküil nem erősíthetjük meg a fegyelmet sem. Különösen a tisztikar demokratikus meggyőződése igen fontos* mert enélkül neim lehet számítani a parancsok helyes és gyors végrehajtarára s az egész állomány egészséges, erkölcsi és politikai üitőerejére. Merem állítani, hogy az új demokratikus hadsereg akkor tud ütőképes lenni, feladatának megfelelni, ha megteremtjük a belülről jövő fegyelmet, amit semmiesetre sem »kitolásokkal«, trágár szidalmakkal és az erkölcsök durva tiprásával tudunk elérni, hanem ai magyar nemzeti tradícióink ápolásával, a nemzet progresszív vezetőinek megismerésével, azok szellemének az új , hadseregbe való átültetésével és * az új idők követelményeinek szem előtt tartásával. Én mind a magam részéről, mind pártom, részéről mindezeknek figyelembevételével a honvédelmi tárca költségvetését elfogadom. Ezt voltam bátor a't. Nemzetgyűlés elé hozni, azért, mert a múlt hadseregben, a régi hadseregben mind a békében, mind a háborúban közkatona voltam és nem tudok egyetérteni Némethy képviselőtársammal ^ abban, hogy a hadsereg ne politizáljon- Már az is politika, hogy a hadsereg ne politizáljon. Mi, akik a háborút saját bőrünkön mint közkatonák éreztük a Don-kanyarnál és másutt, nagyon is éreztük, hogy a mi tragédiánkat éppen az idézte elő, hogy a hadsereg vakon teljesítette tisztjeinek parancsát Mi olvan hadseregnek vagyunk a hívei, amely tudja, hogy miért kell neki harcolnia, mert ha; ezt tudja, akkor ebben a hadseregben egész nemzetünk védőpajzsát látjuk. (Taps a kommunista- és a ssocuíldemokratapárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Nánási Lászlói Nánási László (pp): Igent. Nemzetgyűlés! Egy állam, egy nemzet tekintélyét mind belső állami életében, mind kifelé más nemzetek fele nagymértékben tudja emelni vagy rontani az, hogy milyen hadsereggel rendelkezik. Ezen a téren mi magyarok nemigen dicsekedhetünk. 18*