Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-105
273 A nemzetgyűlés 105. ülése 1947. van, a második pedig, & ruházkodás és az elhelyezés kérdése még nem kielégítő. Hogy fedezet is legyen arra, amit a honvédségnél a ruha és az elhelyezés tekintetében kérek, — megvan rá a mód — tanáccsal is szolgálok. A miniszter úr felszólalásában a „takarékosságra célozva, azt mondotta: mindent lefaragtaim. Ne vegye tőlem rossznéven a miniszter úr, én ezzel a faragó munkával nem vagyok megelégedve és további munkát kérek. Én a honvédség központi apparátusát túlméretezettnek találom. ^Alapos leépítésra van itt szükség és e téren kínálkozik is megtakarítás 'lehető sége. A minisztérium létszáma nagy és így nagy a bürokrácia is. Szükségesnek tartom ai imunkamenet racionalizálását is. Egy-két mondattal Andrássy képviselőtársaimhoz, mint előadóhoz is kell szólnom. Remélem, a könnyű lovasságról beszélve, nem arra gondolt, hogy ilyenre szükségünk volna. (Andrássy Dániel (kg) előadó: Ma már nincs! Juhász István (szd): Sohasem volt! — Közbeszólás a kisgazdapártról: Netm is mondta!) Azzal a megállapításával kapcsolatban, hogy amilyen a tisztikar, olyan a honvédség, ugyancsak legyen szabad remélnem, hogy ez irányban nem lehetnek kétségei. Nines pénz a legszükségesebb dolgokra — mondotta az előadó úr. Legyen jó a sáfárkodás nagytétényi, Örkényi, várpalotai, hajmáskéri, bőszénfai, orgoványi, királyszállási és ösküi 1 erdeinkben, mezőinken, gyakorlótereinken. Szegények vagyunk, takarékoskodjunk, bánjunk > takarékosan a fűvel, a szénával, a fával . és mindennel, ^ ami a honvédség gazdaságából kihozható. Gépjármű- és egyéb üzemeinkben foglalkoztassunk elsőrendű szakmunkásokat. # megfizetve nekik a kollektív szerződésben) biztositott béreket. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy^ az elsőrendű szakmunkás munkája mindig értékállóbb és tökéletesebb, mintha ezt a munkát kontárokkal végeztetjük. (Ügy van! Ügy v<m!) A selejtes anyagokat is becsüljük meg és hasznosítsuk jól. Hazánk sorsát B illetően én is derülátó va- • gyök, ahogy az előadó úr a hadseregre nézve mondotta. Az a meggyőződésem ha a folyamatban lévő koalíciós tanácskozások valamelyes politikai békét teremtenek, ami gazdasági életünk zavartalan továbbvitelének biztosítéka, — mert hiszen nem vitás, hogy ha politikai feszültség van, a minisztériumok is, a közélet is idegesen figyelnek fel erre és a feszültség egész gazdasági vérkeringésünket zavarja — mondom, ha ezek a tanácskozások nyugodt légkört teremtenek a koalíciós pártok között, akkor remélem, hogy ezzel a közeli hetekiben erőteljesebb ütemű gazdasági vérkeringés indul meg és a tavaszi munkálatok mellett az országba bekerülő nyersanyagok, melyek a kereskedelmi szerződéseken keresztül jönnek be, az ipar terén is nagyobb ütemű munkát biztosítanak; ezzel hazánk népe, lakossága ismét hagy léptekkel halad előre demokráciánk fejlődésében s a családi tűzhelyek boldogságának felépítésében. Abban a reményben, hogy ez így következik be, a honvédelmi tárca költségvetését úgy pártom, mint a magam nevében elfogadom. (Helyeslés és tans. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli Gyurkovits Károly jegyző: Válóczi János (Felkiáltások: Njnos jelen.) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat- I kozása töröltetik. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI, évi március hó 5-én, szerdán. 274 Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli -^ Gyurkovits Károly jegyző: Kiss Gergely! Kiss Gergely (kg): T. Nemzetgyűlés! A demokratikus Magyarország, amely KeletEurópa népei közül először lépett a felszabadulás után a demokratikus eszméknek akkor még nádunk göröngyös útjára, s azóta az egész világ által elismert hatalmas fejlődést ért el, / lelkéből f akadó^ősi ösztönnel tiltakozik az erőszakos katonai diktatúra és az imperialista elgondolások ellen, .ugyanakkor azonban kötelességének itartja egy demokratikus eszméktől gazdagon átitatott honvédség megszervezéséi Szerény gazdasági helyzetünk, szomorú^ szegénységünk meggátol bennünket abban, hogy az 5000- számú miniszterelnöki rendeletben'megállapított 20.000 főnyi honvédséget fel- n állíthassuk és ehelyett 11.477 fő katonát toborzunk (Juhász István (szd): Elég az is!) Emlékszünk a közmondásra: addig nyujtozkoda. amíg a 'takaród ér. Lelkiismeretlenség lenne részünkről, ha minden alapos körültekintés nélkül besoroznánk 20.00 embert katonának csak azért, hogy a megengedett létszám meglegyen, de ugyanakkor nem tudnánk gondoskodni ellátásukról. , Elég volt a múlt rendszerből, a sok százezer katona kínszenvedéscin keresztül meg- utált katonai uralomból. Magyarország katonai erejét a múlttal szemben nem támadó, nem imperialista, hódító eszmék szolgálatába, hanem fiatal demokráciánk tartópilléreként a belső rend biztosításának és a magyar nép véres verejtékével és keserű könnyeivel megszerzett demokráciánk védelmének szolgála* tába kell állítanunk. Honvédségünk szelleme híven vissza kell, , hogy tükrözze a dolgozó magyarságnak, korán éretyi demokráciája iránt érzett vagyát, szeretetét, demokratikus é-etét, gondolkodását. Legyen a honvédség a demokratikus Magyar* ország életében a demokrácia érdekeit könyörtelenül megvédő szervezet, legyen egy finom, érzékeny műszer, amelyet a nép akarata, a nép lelkéből fakadó tiszita vágy irányít, s ne az legyen» ami a múltban volt: a felső tízezer védelmét és akaratát kegyetlen parancsszóra hűséggel szoigaió es taposó gépezet. A dolgozó magyar nép, a verejtékesen földet túró paraszt, a műhelyében szorgoskodó iparos, az életveszélyek között dolgozó bányász mind csak egyre vágyik: becsületes munkája után megérdemelt nyugodt életre. (Vásáry József (msz): Ez biztos!) A nép megelégszik ezzel, de viszont fegyverrel is érvényt kíván szerezni akaratának azzal szemben, aki az általa hozott (törvények ellen szervezkednék olyan céllal, hogy a keservesen megné.külözött, de végül is kiharcoJít, békés megélhetést nyújtó demokráciát alapjaiban megrendítse. Védőbástyául álljanak őrt akkor a nép fiaiból katonává lett honvédőink, riasszák el még az ezirányá gondolatot is, fojtsák meg csírájában az ez irányú szándékot. " Meg kell szűnnie a katonai szellemnek, a főúri kasitélyok kardcsörtető, kardbojtra esküvő, külső befolyásra — tisztelet a kivételnek •— mindig könnyen hajló és hajlamos, tisztikarnak. A tiszt apja, barátja legyen a honvédnek, egyszóval tehát bajtársa. Bajtárs! Benne van ebben a szóban a nyilt bizalom, az őszinte együttérzés, a készséges segítteniakarás, az örömmel teljesített szolgálat rangja. Ez a megszólítás lefelé és felfelé olyan viselkedésit jelent egymással szemben, amely egymagában 18
