Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-104

265 A nemzetgyűlés 104. ülése 1947. évi március hó 4-én, kedden. 266 tént. Az idevonatkozó rendelet — 137.0O0/1946­VII. P. M. — Magyar Közlöny 182. szám — ugyanis 16. paragrafusaiban előírja, Jiogy az az iparos, aki iparát a forgalomból kiieső részen, műhelyeiben folytatja, a III.—IV. adóosztályba sorozandó és ennek álapján Budapesten ils csak havi 36.— forint adót fizet. Természete­sen előfordulhat az, hogy az adókivető bizott­ságok az osztályibasorozásnál nem mindemkor tartják magukat az említett rendelet előírá­saihoz, mert hiszen a rendelet módot nyújt nekik arra, hogy ezeket a minimálisnak te­kinthető adótételekét magasabb osztályba so­rozással emeljék. Ilyen esetben azonban az iparosoknak módjuk vam adófelszólajmlási bi­zottsághoz való fellebbezésre» amely adófelszó­lamlási bizottságokban az összes érdekeltek képviselve vannak és anódjúkbain van úgy a tényleges, kereseti viszony okait, mint az iparos életmódját iés teherbíró képességét megvizs­gálni. Különös tekintettel arra, hogy azok az iparosok, akik az általános anyagellátási ne­hézségek miatt csak havonta néhány napig tudnak dolgozni, súlyosan panasizoljáki az őket egész hónapra megterhelő adókat, célszerűnek látom az adófelszólámlási bizottságok olyan instruálását, hogy ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe. A műhelybérekre vonatkozólag figyelembe kell venni azt, hogy a. műhelybérek megálla­pítása csak egy része volt a stabilizáció során történt általános árimegállapítás okmaku Ezen megállapítások során történt — és egyes gaz­dasági ágazatok teherbírását az országos át­lagon felül igénybe vevő — intézkedések kor­rigálása csak egy későbbi időpontban történ­hetik meg. E kérdést evidenciában tartom és ' — amint az általános gazdasági helyzet erre módot ad — kezdeményezni fogom a szüksé­ges intézkedésieket. Aiz eddigiekben foglalt válaszomat kiegé­szíthetem azzal, hogy természetesen minden­kor a legnagyobb készséggel' állok úgy én, mint tárcám valamennyi tisztviselője és al­kalmazottja a kisiparosság rendelkezésére úgy általános, mint konkrét panaszaik Orvos­lásánál. A kisiparosok munkaellátásának meg­növelése és általában a kisiparosság helyze­tének komoly javulása azonban szorosan Ösz­szeifügg az általános gazdasági helyzet javu­lásával, amelyre való törekvés a kormányzat állandó tevékenységéhez tartozok. Budapest, 1947 február hói 4. Bán Antal & k.« Elnök: Oláh Mihály képviselő urat a vi" szonválasz joga megilleti. Oláh Mihály (kp): Igen t. Nemzetgyűlés! Az iparügyi miniszter úr válaszát tudomásul veszem, azonban legyen szabad megállapíta­nom, hogy az Anyag- és Árhivatal iránt bi­zalmatlan vagyok, mert amikor kisiparosokat küldöttségben odavezettem., a gyakorlatban meggyőződtem róla, hogy a szo szoros értel­mében csiak éppen bogy ki nem hajították őket és nem bántak velük emberségesen. Lát­tam és tapasztaltam, hogy azok, akiknek! nem szükséges az a tenyérnyi kis talp vagy bőr, nagy mennyiségiben kaptak ilyen anyagot, mások pedig textilanyaghoz jutottak hozzá, ugyanakkor pedig a kisiparosokat a szó szoros értelmében majdnem kihajították. Tekintettel azonban, arra, hogy az iparügyi miniszter úr teljes tángyiilagossálggal! bírálta el ennek az interpellációnk anyagát, bízva az ő működé­seinek helyességében, és remélve, hogy az Anyáig:-, és Árhivatal 1 cselekményeit is felül fogják bírálni, mint már elörebocsátottam, a választ tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az inter­pellációra adott válaszát tudomásul venni'? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr vá; laszia Sárák Ferenc képviselő úrnak a Péti Nitrogénművek szennyvize általi elöntött föl­dek ügyében 1946 december 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Futó József jegyző (olvussu): »Harák Ferenc nemzetgyűlési képviselő úrnak a nem­zetgyűlés 1946. évi december hó 18a, ülésén a ,Péti Nitrogénművek Bt. szennyvize által elön­tött földek ügyében az - öisszkormányhoz inté­zett interpellációjára, a tárcámat érintő kérdé­sekre válaszomat az alábbiakban adom meg: T. Nemzetgyűlés! A szennyvizekkel elön­tött földek és rétek ügyében — amint azt, az interpelláló képviselő úr is előadta — a tény az, hogy az 1944. év nyarán lángol és amerikai repülőgépek'összebombázták a gyárat és ía gyár környékét, valamint szétrombolták^ a gyár szeunyvízlevezető csatornahálózatát 'is. Ennek következményeképpen a gyártelep szennyvizei a gyárral szomszédos földekre és túlnyomórészt rétekre szétömlöittek. , A vállalat, pénzügyi esz&lözök hiánya miatt, csak az 1946. évi augusztus hóban meg­indult építkezései során az újjáépítésii proí­grammjának legelső teendői között .kezdte meg a szétrombolt < szennyvízlevezető csatornák helyreállítását. A csatornajavítási munkaiatok még a múlt évben befejeződtek 'és ezáltal meg­szűnt a gyári szennyvíznek a rétekre való ki­áradása. A földmívelésügyi mmisztériium ki­küldött szakértői a várpalotai szenny vízkár ügyében múlt év december hó folyamán hely­színi vizsgálatot tartottak és megállapítotlfcák» hogy a Péti Niitrogénművelkl Bt. a károkért nem felelős, mert vízhasználati jogosítványa van, a szennyvízlevezetésröl pedig ellőírássze­rűen gondoskodott A[ szennyvízlevezetö csa­torna kétségtelenül a bombázás következtében rongálódott meg és ez volt az oka annak, hogy a szennyvíz a könnyező földekre szétfolyt. Ezek szerint tehát a várpalotai gazdák kára háborús cselekménnyel áll okoaati össze­függésben. Jogilag »vis major« esete forog fenn. , , . A kiküldött szakértői bizottság a helyszíni vizsgálat alkalmával azonban azt is megálla­pította, hogy a szóbanforgó 'földekre és rétekre nemcsak a Péti Nitrogénművek B. T. szenny­vizei ömlenek, hanem a várpalotai szénbánya csatornájából kiáramló bányavíz is. A bánya­vizeket is felvevő gyűjtőcsatorna a »Nádor­csatorna« Armentesítő Társulat kezelése alá tartozik. A csatorna, illetve nyilt árok esése nagyon csekély, úgyhogy egyes szakaszaiban ha fenntartására kellő gondot nem fordítanak és a hínárral sűrűn benőtt medret időnkint nem tisztítják, a víz szinte s'tagnál. Azonkívül ezen a szakaszon a mederfenék magasabb, mint a környező terület (függőárok), a víz a töltésen átszivárog és ellepi a mélyebben fekvő réte­ket. A Nádor-csatorna Társulat, amelyben a várpalotai gazdák is érdekelve vannak, anyagi eszközök híján, a szükséges kotrómunkálatokat ezideig nem tudta elvégeztetni, miután senki sem fizeti az esedékes ármentesítési díjakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom