Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-104

229 A nemzetgyűlés iOL ülése Í9Í7. számára biztos alapot áldozatkész [magatartás­sal» becsületes koalíciós kormányzással. T. Nemzetgyűlés! Itt meg- kell említenem, hogy az én számomra jelentős állomást jelent •'àz, hogy szerény hangomon keresztül a hon­védelmi tárca költségvetési vitájában szót kér és szót kap, szóhoz jut az újpesti szellem, a magyar demokráciának ez a sajátos szellemi­sége, amelyet ez a imunlkásváros a felszabadu­lás pillanatában megteremtett és amelyet azóta is híven őriz minden becsületes polgára és amely számunkra biztosítja a napjainkban sokszor emlegetett félelemnélküli életeit. Na­gyon egyszerű titka van annak, hogy) az újpesti polgár és munkás, közlhivatialnoik és iparos ke­reskedő^ és minden tisztességes dolgozó félelem nélkül élhet. Nevezetesen a becsületes és zavar­talan koalíció, amelyet az újpesti demokra­tikus pártok megvalósítottak és fenntartottak. (Némeíihy Jenő {mez): Brávó!) Nálunk nincs válság és összeesküvés, mi ilyeneket nem is védünk. (Némeihy Jenő (imsz) : Példakép ez a nagy koalíciónak!) A párttagok hű fiai párt­jaiknak, de mindenekfelett tartják az egész nemzeti közösség, a -magyar haza érdekeit. Tiszta lelkiismerettel, őszinte hit a demokrá­ciáiban, rendíthetetlen hűség a magyar köztár­sasághozi és annak helyes alkotásaihoz, ezeket az értékeket őrzi koalíciónk és ilyen szempon­tok szerint szóltam és szólok hozzá a honvéd­ség kérdéseihez is. T. Nemzetgyűlés! Említettem teihát, hogy nem védünk ösiszeesküvöket, sem azokkal cim­boralókat. A tiszta, becsületes, koalíció meg­valósítását és megerősítését mindennél fonto­sabbnak tartom. Nem hallgathatom] azonban el, hogy a legutóbbi napok isajtóközlései nem szol­gálták mindenben a koalíciós béke^ és a tár­gyilagosság szellemiét. Ezt azért említem fel az igazság szolgálatában, mert a honvédelmi mi­niszter úr személyével kapcsolatosan elhang­zott összeesküvési főtárgyalási anyagot kivo­natosan és némileg hátrányosan közölték. Világosan felderítették, hogy. a miniszter urat a párt védőerőbizottsági ül'ésére^ hívták meg. Nem tudom, hogy a; nemzetgyűlés tagjai tudják-e, hogy miről van szó, olvasták-e ezt a közlési Ezt az ülést már előbb lefújták, az öeszetjövetel valódi céljáról természetesen sem neki, sem másnak tudomása nem lehetett. • Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nagyon kell vi­gyázni a tollal, ha egy pártvezető egyéniségé­ről van szó. Nekami még hozzá kell tennem azt, hogy a honvédelmi miniszter úr hivatalba lé­pése után és azóta is állandóan a; legélesebb ellentétben állott ezzel az úgynevezett Jaczkó­féle csoporttal. A miniszter úr töbibíaben kije-\ lentette, hogy éretlen tacskóknak tartja ezt^ a társaságot, akikkel szóba; sem áll, megbeszélé­seket csak komoly képviselőkkel óhajt, felvilá­v gosításokáTt csak megbízható, érett és. felelős­ségérzettel áthatott férfiaknak hajlandó adni. De nem is felelt meg' az összeesküvőknek az ő személye a tárca betöltésével kapcsolatban, ők egészen másra gondoltak. Nem is felelhetett - meg nekik és céljaiknak egy olyan ember, aki a Horthy-rezsim alatt egy percig sem szol­gált, a letűnt korszak vezetőivel soha semmi­féle kapcsolatban nem állt. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Abban a vitá­ban, amely tehát arról szól, hogy van-e szük­ség honvédségre és milyenre, nyilván és egy­értelműen, csak a mellé állhatok, hogy honvédségre igenis szükség van. Midőn elve­tem azt a régi mondást, hogy a háború a dip­évi március hó 4 én, kedden. 230 lomácia más eszközzel való továbbf oly tatása, mert békeszerető nép vagyunk, én békeszerető nép fiának érzem magam, háborúba, keverni népemet soha többé nem óhajtanám, és nem tűrném, hogy ezt tegyék, ugyanakkor meg kell állapítanom, hogy honvédségre igenis szüksége van ennek a nemtzetnek. A mkr felsotrolt okokon kívül nyilvánvalólag azért van szüksége, mert egy demokrácia Csak akkor tarthatja magát, -?­vmint a weimari példát oly sokszor szokták elmondani, — ha ennek a demokráciának meg van a védelme. T. Nemzetgyűlés! A jól ellátott, felkarolt, helyesen^ szervezett., demokratikusan nevelt honvédség erős vára lesz a független magyar köztársaságnak. Ebben a reményben a költ­ségvetést magam és pártom nevében elfoga­• dorn. (Taps a Héz minden oldalán.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szóno­kok közüli Futó József jegyző: Kovács István! . Kovács István (kp): T. Nemzetgyűlés^ Az előadó úr felvetette a kérdésit: van-e szükség ebben az országban hadseregre? Mi, magyar kommunisták, erős, szabad, független és demo­kratikus Magyarországért harcolunk és ezért akarjuk, hogy önálló, demokratikus néphadse­regünk is legyén- Magyarországnak is szük­sége van erős hadseregre, országunk, demo­kratikus köztársaságunk és belső readünk megvédésére, mert nem lehet független és szabad az az ország, amely nem rendelkezik önálló hadsereggel. T. Nemzetgyűlés! Amikor a honvédelmi költségvetést tárgyaljuk, röviden meg kell em­lékeznünk a magyar hadsereg nagyszerű tra­dicióiról. Mi, magyar kommunisták büszkék vagyunk Hunyadi János, Mátyás király, Zrínyi Miklós, Kákóczi Ferenc és az lS48-as szabadságharcosok dicső haditetteire. Büszkék vagyunk az 1919-es vörös hadseregre, amely Stromfeld Aurél vezetése alajfct harcolt. (Taps a kommunistapárton.) Nagy hadvezéreink, hős csapataink azért szereztek haditetteikkel el­évülhetetlen érdemeket, mert a magyar függet­lenségért, a szabadságért, a haladásért ontották vérüket. De nem- lehetünk büszkék azokra a harcokra, amelyekben a magyar hadsereget 'né­pünktől idegen, magyarellenes, német érdekek védelmére használták fel. A ; letűnt népellenesi Horthy-rendszer had­seregének a története és cselekedetei a magyar katonai erények megcsúfolását és megtagadá­sát jelentették. Horthy ék álhazafias jelszavai nem a magyar szabadság és függetlenség, mem a mi népünk érdekeinek megvédésére ne­velitek ós használták fel hadseregünket Egy emberöltő alatt kétszer vitték bele a háborúba és pusztították el idegen, német tőkés érdeke­kért régi honvédségünk színe-javát. Magyar­országon a dzsentrikből álló úri kaszt a régi hadsereg tisztjeinek legnagyobb része — akiket Horthyék és a sváb vezető tisztek népellenes gyűlöletre, az uralkodó rendszer hű kiszolgá­lására neveltek — magas tökélyre emelte a hazaárulást. Ha a magyar tiszteket és katoná­kat a magyar katonai tradiciók szellemében demokratákká, igazi hazafiakká nevelték volna, akkor 1941-ben hazánk érdekeiért sikra­szállva, Tito jugoszláv hadseregének útját kö­vették volna. Sajnos, nem ezt tették, hanem hátbatámadták a Szovjetuniót és segítettek politikusainknak katasztrófába dönteni orszá­gunkat. Amikor 1944 nyarán már világosan látható volt, hocy Németország elvesztette a 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom