Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

13 A nemzetgyűlés 102. ülése 19i7. üt Budapest—váci és Érsek vadkert—ország­határ közti szakaszának» a 3. számú Budapest­kassai állami közút eddig még helyre nem állított- szakaszának, a 4. számú Budapest— püspökladányi állami közút biharmegyei és jásznagykun-szolnokmegyei szakaszának, a 6. számú Budapest—Mohács—eszéki állami köz­útnak, a 7. számú Budapest—Nagykanizsa­barcsi állami közút pestmegyei és fejérmegyei szakaszának, a 8. számú Székesfehérvár—gráci közút legnagyobb részének, továbbá még hét fontosabb, jelentős közútnak helyreállítása. Közutaink helyreállításán 25 államépíté­szeti hivatal dolgozik és minden remény meg­van, hogy még ebben a költségvetési évben utaink teljesen kifogástalan állapotban lesz­nek. A többi útvonal helyreállítása a szükség : hez képest , és a rendelkezésre álló anyagi erőnkhöz mérten fokozatosan halad előre. Remélhető, hogy a helyreállítások után a jövő költségvetési évben a Magyar Kommunistapárt hároméves tervének megfelelően az ország kiépített úthálózatába eddig még be nem kap­csolt községek, tanyaközpontok és a földosztás során keletkezett új települések sáros időbeni is járható közutakkal kapcsolódnak be a környező városok és vasúti állomások forgalmába. Az itt vázolt adatok igazolják, hogy a köz­lekedésügyi minisztérium mindent megtett, hogy az utak és a hidak újjáépítésével és helyreállításával is a dolgozók nagy tömegének, az egész nemzetnek érdekét szolgálja. T. Nemzetgyűlés! Most rátérek a hajózás ismertetésére. A hajózás a békeévekben jelen­tős versenytársa volt a vasútnak. Az északról délfelé s a tengerre irányuló forgalmat kitű­nően felszerelt hajóparkunkkal bonyolítottuk le. A belföldi forgalom ellátására az 1938. évben 48 személyszállító, 31 vontató, 8 árú­szállító hajó és 245 uszály állt rendelkezésre. 1944-ben a háborús pusztítás következtében ezeknek egyrészét Nyugatra hurcolták, más részük a folyók mélyére került. A felszabaduláskor hazánkban a Dunán nem volt egyetlen magyar vizi szállító eszköz sem. Ebben a reménytelen helyzetben a köz­lekedésügyi minisztérium nagy buzgalommal látott hozzá, hogy a barbár rombolók által halálraítélt dunai hajóforgalmat, nemzetgazda­ságunknak ezt a jelentős tényezőjét újból életre­hívja. Már az inflációs időkben jelentős összer geket fordított a közlekedésügyi tárca az elsüllyedt hajók (kiemeléséire. Az elsüllyedlt 99 hajóból eddig 58^at emeltek ki; többek közt a kiemelt négy csayargőzösnek volt köszönhető, hogy a Kossuth-híd felépítéséig Buda ésJPest közt egyetlen perere sem szakadt meg a for­galom, illetve az összeköttetés. A munka lanka­datlan erővel folyik tovább. A most bemuta­tott költségvetési előirányzatban a hajók kieme­lésének előmozdítására 150.000 forint van fel­véve. Nagy öröme volt az egész magyar társa; dalomnak, amikor a múlt év decemberében eredményes tárgyalások után àz Egyesült Álla­mok németországi övezetéből^ hazatért öt utas­szállító, három tengerjáró és három vontató hajót, továbbá négy uszályt Gerő Ernő közle­kedésügyi miniszter úr a köztársasági kor­mány nevében átvette. A jégzajlások után további 182 hajó visszatérésére számíthatunk. Ezzel vontatóerőben és utasszállító hajókban elérjük laz 1938, évi állagot, hordképesség tekin­tetében azonban 30%-kai alatta leszünk. A évi február hó 27-én, csütörtökön. 14 nyugatra hurcolt hajók hazaszállítására és javítására 1,700.000 forint póthiteltt állapított meg a kormány. s A hajózási vállalatokat az esztelen háború teljesen tönkretette. Hogy ezek aléltságukból újból életrekeljenek és közgazdaságunkban el ' tudják foglalni eddigi jelentős helyüket, to­vábbá, hogy a nagyszámú hajós dolgozók mun­kaalkalomhoz, keresethez jussanak és a hajó­zásból élő számos magyar család megélhetése biztosítva legyen, a hajózási társaságok állam­segélyben: részesülnek. Ezek a hajózási társa­ságok a következők: a Duma-Tengerhajózási Rt., a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. és a Balatoni Hajózási Rt. A hajózás előmozdítására a Szovjetunió és a magyar kormány között kötött egyezmény folytán megalakult a Magyar-Szovjet Hajózási Társaság, a MESZHART, amely 50 százalékban magyar és 50 százalékban orosz tulajdonban van. A hajózással kapcsolatban meg kell emlí­tenem a Magyar Nemzeti Szabadkikötő és Ten­gerhajózási Vállalatot is, amelynek az egyre növekvő belföldi és nemzetközi áruforgalom le­bonyolításában jelentős szerepe van. A háborús behatások következtében a kikö­tők berendezései is erősen megsérültek, de ezeknek helyreállítása is lankadatlan erővel folyik és az erre a célra előirányzott 1,962.000 forint költségvetési hitelből fedezhető lesz. A közlekedési minisztérium a hajózás új életre­keltése, hajóparkunk növelése és a kikötőberen­dezések helyreállítása érdekében eddig is meg­feszített munkát végzett és minden remény megvan arra, hogy már ebben a költségvetési évben hajóparkunk is igen jelentős mértékben szolgálhatja nemzetgazdasági érdekeinket. T. Nemzetgyűlés! A közlekedésügyi tárcá­' nak az újjáépítés során eddig elért és most is­mertetett eredményei mögött nem marad el a közúti gépjárműforgalom helyreállításának eredményessége sem. A fasisztáknak sikerült csaknem egész gépkocsiparkunkat nyugatra hurcolniok; a felszabadulás után alig egy-két „gépkocsi volt forgalomban. Azóta Gerő minisz­ter úr irányításával a tárca ezen a téren is ha­talmas munkát végzett, amit az utak, élénk forgalma mindennél fényesebben igazol. Nézzük az adatokat. 1938-ban 21-000 személy­gépkocsit. 4494 tehergépkocsit és 12.800 motor­kerékpárt tartottak nyilván. A háborús pusz­títások ezt az állományt jóformán megsemmi­sítették. Ma mégis 6-600 személygépkocsi, 7500 tehergépkocsi és 13-500 motorkerékpár van for­galomban, tehát helyzet, hogy ma több, miint két és félezerrél nagyobb tehei^éipkio­csiaiink száima, f mint 1938 ban volt. Ugyancsak kedvező klápet anutat a motorkerékpárok szá­mát feltüntető aidait dg. ( A tárca előmozdította a gépjármüvek be­hozatalát is és a nyugatra elvitt gépek haza­hozatalát, megszervezte a ronesgyűjtést és jog. biztonságot teremtett az elhagyott gépjármű­vek, illetőleg roncsok üzembehelyezésével kap­csolatos kérdésekben. A gépjárművek üzem­anyaggal való ellátásának zavartalanságát, a gumiabroncsellátásban mutatkozó hiányoktól eltekintve sikerült biztosítani. A gépjárművek alkalmazásával kapcsolatos tudományos « és gyakorlati műszaki kérdések tanulmányozására, kísérletezésekre és véleményadásra szükséges az Automobil Kísérleti Állomás fenntartása és 1 »erendezésének pótlása. Erre a célra szolgál a

Next

/
Oldalképek
Tartalom