Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-92
169 A nemzetgyűlés 92. ülése 1947. a másikra. És van egy adott helyzet, az, hogy a -háború folytán mi Oroszországnak; a szomszédja lettünk. A Szovjetunió és a Vörös Hadsereg volt az, amely miniket felszabadított a náci-rezsimitől. Ezt la tényt el ikelil fogadnunk, akár tetszik, akár nem. El kell fogadnunk, hogy a háborút elvesztettük és ennek folytán azok a határok, amelyeket a háború után Parisban megszabtak, meg fognak maradni- Ezzel számolni kell, ez az egyetlen reális és lehetséges politika. Örökké ugyan semmi sem tart, de a magyar határok és Magyarország viszonylata Oroszországhoz és a szomszéd államokhoz, csak akkor dőlhetnének meg, ha egy harmadik világháború következnék be. Márpedig nem hiszem, hogy ezt a haa-niadik világháborút mi kívánnánk. Az ellemíorradalmi öszszeeisküvők • természetesen erre spekulálnak. Természetesen arra az őrültségre számítanak, hogy majd támogatást kapnak a külföld részéről abban, hogy Magyarország visszakapjon területeiket. Ez azonban egy olyan délibáb, otyami romantika, olyan lehetetlen politika, amelyet nem lehet eléggé elítélni. A helyzet ma egészen más, mint 1918-ban volt- 1918-ban, igenis, a bolseviki rém olyan erős volt. hogy akkor a nagyhatalmak, az atkkori antant-hatalmak, azért, (hogy megmeneküljenek a bolseviki rémtől, iiralomra segítették Horthyt, mert azt mondták, 'ha Károlyi maradna hatalmon, ha a demokrácia maradna hatalmon, akkor ez a demokrácia terimészetesen majd kommunizmust vagy félkommunizmust jelentene. Mennyire botor volt ez az elgondolás! Azt hiszem, a nyugati hatalmak már nagyoim is még-' bánták, hogy azokkal szövetkeztek, akik még csaik tegnap, a »G-ott strafe England«-ot szónokolták. Ma a helyzet egészen más. Ma a helyzet az, hogy a világ. Európa, igenis, progreszszív irányban halad előre. Ma, igenis, a világnak, még a kapitalista világnak is igen jelentékeny része elismeri, hogy a régi laisser faire laisser aller-kapital izmusnak vége van. Hivatkozhatom a londoni Times-ra, amely ugyancsak nem kommunista vagy oroszok által fizetett orgánum, ahogyan némely lapokról szeretik mondani- A Times most egyik vezércikket a másik után írja, amelyben leszögezi, hogy a jövő gazdasági rendje nem lehet más, mint a tervgazdálkodás és ezzel máris elismeri, hogy a régi kapitalista rendszer nemhogy meg fog bukni, de máris megbukott, és esaík arról van szó, hogy milyen módon fog átalakulni ez a kapitalista rendszer egy új rendszerré. Mindenki tudja, hogy én szocialistának érzem magam és bár nem vagyok semmiféle párt kötelékéiben, a szocializmusban látom a jövő kibontakozását. (Nagy taps m szociáldemokrata- és a kommunistapárton. — Közbeszó' lás a szociáldemokratapárton a kisgazdapárt és a szabadságpárt felé: Ott miért ímem tapsolnak? — Juhász István (szd): ök nem ebben látják!) A szocializmusnak azonban át kell alakulnia, át kell formálódnia* Ma a világ, Európa legtöbb államában szocialista miniszterek vannak koalíciós vagy más a'lapon, szocialista miniszterelnökök vaunak és a szocialistáknak nagy befolyásuk van az állami ügyek vezetésére. Természetes, hogy ez a szocializmus nem olyan, mint az első idők szocializmusa, a Sturm und Drang-periódus szocializmusaMost a szocializmus más periódusát éli. Most nagy felelősség vár a szocialista pártokra, oemcsak a szociáldemokratákra, hanem a komévi február hó 7-én, pénteken. 170 munistapártra is. Rájuk szokták olvasni, hogy akkor így beszéltek, ma nem úgy beszélnek, hogy a konnmunistapárt ma máskép beszól, mint huszonöt évvel ezelőtt. Ez igazán nevetséges. Természetes, hogy máskép beszél. Máskép kell hogy beszéljen, mert hiszen most a szocialista pártok birtokon belül jutottak és természeteseim nekik is azon kell lenniök, hogy neesak a munkástömegeket nyerjék meg és azok számára adjanak programmot, hanem az egész ország, az egész magyarság számára kell programmot adniok. (Helyeslés-) Ezért olyan rendkívül fontos, hogy a kisgazdapárt, igenis, minél jobban közeledjék a munkáspártokhoz, miméi szorosabban működjék együtt a munkáspártokkal és ne építsen falat saját maga és a munkáspártok közé A jövő az, hogy Európának egy New Deal-re van szüksége, — ahogyan az amerikaiak mon, dották. Rooseveltnek volt kifejezése, sloganja, hogy New Deal. Mi az a New Deal? Egy olyan, újfajta szocializmus, amely számol az erőviszonyokkal, számol azzal, hogy igenis vannak ellentétek, de ezeknek az ellentéteknek kell és lehet egy közös eredőjét felépíteni, egy oly közös vonalat, amely mellett természetesen lehetnek és lesznek súrlódások, amely azonban a végén összehozza az embereket és közösen felépítjük majd azt az új Európát, amelynek mi is tagjai akarunk lenni. Természetesen csak akkor, ha nem esünk bele az ellenforradalmi romantikába, ha nem hagyjuk magunkat Mistéth által és a Kovács Bélák által félrevezetni, ha nem engedjük azt, hogy itt ellentéteket szítsanak. A parasztságnak is meg kell értenie a szocializmust, a parasztságnak is szüksége van a szocializmusnak egy bizonyos fokára. (Mozgás a szabadságpárt so soraiban.) mert a parasztság nem tud igazán boldogulni, nem tudja standard of living-jét, életnívóját felemelni, ha nem fogadja el a szocialista tanoknak bizonyos részét. (Taps a szociáldemokratapárt soraiban.) Igenis, legyen magántulajdon. (Élénk tajis a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban.) Senki sem akarja elvenni a magátulajdont a magyar parasztságtól. (Mozgás.) Ez a magántulajdon azonban nem lehet többé olyan abszolút, mint ahogyan az a római jogban le van fektetve. Ennek a magántulajdonnak át kell alakulnia és mind jobban és jobban szövetkezeti útra kell vinni a parasztságot. (Taps a kisgazdapárt egy részén. — Gúnyos derültség a szabadságpárt soraiba 1 *. — Révai Józ&ef (kp) a szabadságpárt felé: Nem tetszik a szövetke zetl) Mert ha fel van darabolva az ország es ezt a feldarabolt országot nem tudjuk összefogni, akkor a termelés fog ezáltal szenvedni és ez az egyes parasztok életlehetőségét fogja aláásni. Igenis szövetkezni kell, igenis át kell lépni nemcsak az általános szövetkezetek, hanem a termelő szövetkezetek útjára is. Tudom, hogy ezt a magyar parasztság nem szívesen hallja, de azért azt kell mondanom, hogy én a termelő szövetkezetekre fektetem a fősúlyt. Azt mondják egyesek, hogy hiszen a termelő szövetkezet kollhoszt jelent, a kolhoszból pedig nekünk nem kell. mert az orosz intézmény, az a föld nacionalizálását jelenti. Ez nem igaz, mert hiszen nemcsak Oroszországban Amannak termelő szövetkezetiek, hanem Svájcban is. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiból: Dániában!) I Svájcban is létesültek termelő szövetkezetek,
