Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

163 A nemzetgyűlés !)2. ülése 1Í)Í7. évi február hó 7-én, 'pénteken. 164 gok vagyunk! Maga dacára is!) Ha el is buktunk — gloria victis — de mégis büszkék vagyunk, felemelt fejjel állunk a történ elein színpadián. (Ügy van! Ügy van! Taps. — Sulyok Dezső (msz): Utólagos bekormozás kizárva!) A puritanizmust nem seabed; csak úgy félvállról kezelni. A puritanizmus nemcsak hteznps, hanem szükséges is. Anglia a háború idején izgatóan verekedett a legnagyobb ostrom ellenére és azt, hogy Anglia a^kor is helyt tudotik állni, hogy akikor is képes volt az ellenségei visszaverni, naigyrészben annak tulajdonítom, hogy az angol közéletbe belevitték — hiszen benne is volt, de a háború alatt még jobban belevitték — azt a puritanüizimuist, amelyei, az egész világ el kell, hogy ismerjen. (Drózdy Győző (ïnsz): Nafeynenizetek sajátja!) Angliában nem volt pananiázás. En ott voltam hét éven keresztül és merem állítani, hogy ott nem volt lehetséges feketézni, nem volt lehetséges panamázni, mert aki mégis megpróbált feketézni, az nemcsak a törvény előtt, de a közvélemény előtt is olyan megitélé&ben részesült, hogy cselekedetét csaknem a lopással minősátették ogysúiiyúnak. (Erőss János közellátásügyi miniszter: Ez a lényeg!) Sajnos, t. Nemzetgyűlés, ezt a puritanizmust a mostani rendszer nem tudta belevinni a közéletbe, (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárt soraiban és a kisgazdapárt egy részén. — Erőss János közellátásügyi miniszter: Igaza vian!) és én leginkább ezt hiányolom. Bár elismerem azokat a nagy érdemeket, amelyeket a koalíciós kormány szerzett; bár elismerem azit, hogy a koalíciós kormánynak sikerült megalkotnia a földreformot, és sikerült megyialósítíania a demokráciát, sikerült keresztülvinnie a stabilizációt, sikerült a munkásokba és az egész közéletbe belevinnie a munkakedvet, mégis azit kell mondanom, — és ezt egész őszimtén be kell ismernünk — hogy nem sikerült a közéletbe olyan mértékbein belevinnie a puritanizmust, ahogyan kellett volna. {Ügy van! Úgy van! a szabadságpárt soraiban- — Erőss János közellátásügyi miniszter: Tökéletesen igaza van! — Ternay István (msz): Nem is nagyon kísérleteztek vele!) Amikor kezembe veszem az újságokat, szinte előre félek attól, hogy mit fogok bennük találni. Nap-nlap után olvasok la panamákról és, a puritánság ellen elkövetett vétségekről {Úgy van! Ügy van! — Drózdy Győző (msz): Hát még amit nem lehet olvasni!) Természetesen vannatk kivételek, természetesen vámnak emberek, akik 'a legpuritánabb módon végezték és végzik kötelességüket a ' koalíción belül. Nem elég aaonban az, hia csak egy kiísebbség a

1 puritán, szükséges, hogy az egész kormány — úgy, mint októberben — egységesen küzdjön a puritanizmus mellett, az egész rendszerbe, az egész országba vigye bele a puritanizmust és bélyegezze meg azokat az embereket, azokat az intézményeket, amelyek ezt az elvet nem tudják magukévá tenni. (Helyeslés. — Drózdy Győző (msz): De aki tiltakozik, az reakciós!) És ha azt kérdezem, miért van ez így, mi az oka annak, hogy a puritanizmus nem tudott teret nyerni, azt kell mondanom, enintek m fő oka az, hogy Magyarország 25 évig f

erhöben élit, 25 éven keresztül a Horthy-rendszer a legkorruptabb eszközökkel operált és dolgozott; ez a korrupt rendszer benne van a most felfedezett összeesküvésben is, ebben az összeesküvésben van a melegágya annak, a Horthykorrupciónak, amelyet most vissza akarnának állítani. ' Szplnom kell még az ellenforradalmi összeesküvésről. Ennek az összeesküvésnek tulajdonképpen két része van. az egyik tisztán bűnügyi kérdés, a másik a politikai felelősség kérdése- A bűnügyi kérdés bármilyen siilyos és bármennyire elítélendő is, eltörpül a politikai felelősség mellett. A politikai felelősségre teszem a hangsúlyt, a' politikai felelősség, az, amelynek hiáwya. veszélyezteti az országot. Nagyon örülök, hogy az egész nemzetgyűlés egyetért abban, hogy az ellenforradalmi összeesküvőket a legszigorúbban el kell ítélni és el kell velük bánni; ez nem is lehet másképpen, hiszen ha nem nyernék el büntetésüket, akkor igazán finis Hungariae-t kellene mondani. Ennek az összeesküvésnek felszámolása elsősorban a kisgazdapárt feladata- Sajnos, a kisgazdapárt az, amely legjobban kompromittálva van ebben, hiszen Jegeminensehb embe

1 rei vettek részt az összeesküvésben. Ha elgondoljuk, hogy mi törtónt volna akkor, ha a^ kisgazdapártnak sikerült volna a belügyi tárcát magának biztosítani, ha sikerült volna Kovács Bélát, úgy. ahogy ők kívánták, a belügyi tárcával megbízni; ha ő lett volna a belügyminiszter és nem Rajk László, akkor igazán elborzad az ember, ha arra gondol, hogy mi lenne itt. (Mozás és zaj a kisgazdapárton-) A politikai felelősség kérdésénél hangsúlyozni atkarom azt, hogy sokam vannak, akije szeretnék ezt az egész ügyet lehetőleg bagatellizálni, szeretnék azt állítani az. ügyről, hogy nem olyan fontos. Tudjuk, hogy a külföldi sajtót is így irányították Budapestről. Nagyon sokan foglalkoznak azzal, hogy a sajtp minél inkább szordinóval kezelje az egész ügyet. Pedig a köztársaság léte vagy nemléte függ áttolj hogy ezt a kérdést hogyan fogjuk elintézniNémi analógiát, hasonlatosságot lehet észrevenni az összeesküvés és a frankhamisítás közt. Remélem azonban, hogy végül mégsem lesz meg az analógia Bethlen István frankhamisítási kísérlete és a mostainii összeesküvés közt. (Ügy van! a szabadságpárton.) Bethlen István, aki akkor nemcsak miniszterelnök, hanem diktátor is volt. azt merte állítani, hogy neki semmi köze nem volt a frankhamisításhoz, holott mindenki, az egész pártja; tudta, hogy a frankhamisítás szálai az ő kezében futottak össze. Akkor egy szervilis magyar parlament ült itt, amely nem követelt semmiféle leszámolást Bethlen Istvánnal, nem követelte. lemondását emiatt a panama miatt. (Dénes István (pk): Egy óráig nem engedtük szóhoz jutni Bethlen Istvánt! Vázsonyi mentette meg! Az egész ellenzék állva követelte a lemondását egy óra hosszat! Tiltakoztunk az ellen, hogy egy percig is miniszterelnök maradjown! — Drózdy Győző (msz): Hát voltunk néhányan, igen, de nem mindenki!) Az általános eredmény mégis az volt, hogy Bethlen István maradt. (Nagy Vince (msz): A többség megmentette! így van!) Nem állítom, hogy az ellenzék nem tiltakozott, sőt örülök, hogy tiltakozott ellene. (Nagy Vince (msz): Ott voltunk miffift ellenzék és tiltakoztunk!) Ennek az ügynek egy ilyen felemás elintézése egyszerűen lehetetlen. Appelilálni akarok a kisgazdapártra. A kisgazdapártnak tud-