Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-91

63 A nemzetgyűlés 91. ülése 1947. lesœnejk az ország nehéz helyzetére és najta lesznek, hogy minél méltányosabb fe

1 tételeket szabjanak nekünk a békeszerződésből előálló terhek viselésére. Természetes tehát, hogy ilyen körülmények között a pénzügyi kormánynak nem yo't más választása, mint hogy mind a személyi, miind a dologi kiadásokat a lehető minimumra szorítsa le, úgyhogy ilyen körülmények között világos az is, hogy sok gazdasági és szociális valamint kulturális feliadat megoldása egyelőre háttérbe szorul. Azzal- ugyanis tisztában kell lennünk, hogy a szó igazi értelmében szükségkölttsiéigvetés'sel állunk szemben, amelyet a fejlődő gazdasági élettel arányban, feladatkörben és áldozatokban az idők folyaaian erősen ki kell mélyíteni. • A költségvetés a hiányt 374.8 millió forintíban tünteti fel, ami százalékosan a költségvetés végösszegéhez képest 8.5 százaléknak felel ineg. Mindenesetre nagy erőfeszítésről tesz tanúságot, hogy az államháztartás költségvetési hiányát ennyire mérsékelni lehetett. Tagadhatatlan, hogy a költségveués bizonyos mértékben abnormális, különösen annak bevételi oldala. Sok az olyan bevétel, amely egyszeri jellegű és a jövőben nem ismétlődik meg. Ilyen például az aranykészletek felértékelése! a váltópénz kibocsátásából származó nyeréséig és az amerikai árukölcsön bevételei. Ugyanaikkor azonban a költségvetés bevételi oldalán a jövőre nézve sók a\fokozásiii lehetőség. Ha sikerül termelésünket kellően rendbehozni, akkor az arányosított forgalmi, fogyasztási és egyéb adók nagymértékben meg fogják növelni a bevételekec. Másrészt minél szervesebben fogjuk kiépíteni a teljesítőképességében megduzzadó termelés révén külkereskedelmi kapcsolatainkat, annak arányában fognak szaporodni és gyarapodni vámbevételeink. A cselekvőképességében fokozódó gazdasági élet nyilvánvalóan jótékonyan fog hatni a különböző lerovandó üleoékek kiművelésére. Mindezek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a költségvetési hiány legyűrésére rendelkezésünkre fognak állni azok a pénzeszközök, 'amelyek a jövőbeni kiegyensúlyozott költségvetést lehetővé teszik. (Felkiáltások a . szabadságpárt oldalán: Melyek azok?) Ha ezeket a tényeket figyelenibevesszük, akkor tárgyilagosan megállapíthatjuk a jelen költségvetésről, hogy óvatosan, a valóság érzékével készült és így magában rejti a költségvetés alapvető feltótelét. a realitást. A költségvetés tárgyilagos, alapos vizsgálata azt is megköveteli, hogy az idők zordságából származó fogyatékosságokra is rámutassak Valamely állam költségvetése akkor lesz teljessé, ha az úgynevezett niormálköltségvetés szintjét megüti. Itt nem mulaszthatpm el, hogy rámutassak a közalkalmazotti illetményeiknek sok tekintetben az életminimumot is alig elérő alacsony szintjére; ezzel a kérdéssel egyébként tudomásom szerint a nemzetgyűlés egyik tekintélyes tagja, Faragó László nemzetgyűlési képviselő is foglalkozott a Népszava egyik vezércikkében. (Nagy Vince (msz): A tanárok, tanítók nyomorognak!) A közalkalmazotti karral eíbben a sorban és ebben a sorsban ugyancsak erősen osztozik a kereskedelmi munkavállalók és a szabad pályán dolgozók nagy tömege. Mesrdöbbenéssel állapíthatjuk meg, hogy hova csúszott le a különben is mindig alacsony magyar életszint. Csak egy példát mondok. Vegyük az alacsonyabb fizetéseket Annak, akinek 250 pengő I ivi február hó 6-án

f csütörtökön. 64 fizetése volt, most nem sokkal többje van ennél forintban. Ha viszont egybevetjük a szükségletek árértékét ezzel a példaképpen kiragadott keresettel, akkor meg fogunk lepődni, hogy milyen visszaesés mutatkozik életszínvonalunk [alakulásában. Mindebből úgy a társadalom munkavállalói, mint a közalkalmazottak felé azt a következtetést kell levonnunk, hogy minden erőfeszítésünket a gazdasági termelés fejlesztésébe kell sűrítenünk, hogy az általános életszintet viszonylagosan mielőbb meg tudjuk javítani. , Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy most a

? költségvetés főfeladatainak ismertetésébe térjek át Az 1946—47. évi költségvetés összes kiadásainak összege 4,420.7 millió forint, a ibevételek összege 4,045.9 millió forint, a költségvetési hiány tehát 374.8 millió forint, vagyis a kiadásoknak 8-5 százaléka. Az állami közigazgatás 2.753.2 millió forint kiadással és 2.496.1 millió forint bevétellel 257.1 ^millió forint hiányt, az állami üzemek költségvetése 1.667.5 millió forint kiadással és 1.549.8 millió forint bevétellel 117.7 millió forint hiányt mutat fel. A. közigazgatás kiadásai közül 453.6 millió forint esik a személyi járandóságokra, 208.8 millió forint a nyugellátásokra, 127.4 millió forint a hozzájárulásokra, 702.4 millió forint a dologi és átmeneti kiadásokra, 91.6 millió forint a beruházásokra, 967.5 millió forint a fegyverszüneti egyezményből folyó nem.zetko.zi kötelezettségekre és 200 millió forint a békeszerződéssel kapcsolatban várható terhekre. A pénzügyi lehetőségek szűk korlátai között az állami alkalmazottak korábbi illetményeiknek csak mintegy 40%-os egyenértékét kapják v meg, a nyugdíjasok pedig ennek a les zállí

1 lőtt összegnek is csak a 60%-át A dologi és . átmeneti kiadások ugyanúgy, mint a beruházások, a szükségletekhez mérve rendkívül korlátoltak, ami számos közigazgatási, gazdasági, kulturális és szociális szükséglet kielégítetlenül maradását és az újjáépítés tempójának •lassítását jelenti. A közigazgatási bevételek közül az egyenesadók 486.5 millió forinttal, a forgalmiadók 457.2 millió forinttal, a dohány jövedék 285 millió forinttal, a fogyasztási adók 177.4 millió forinttal, a szeszegyedáruság 13.5 millió forinttal, az illetékek 120.6 millió forinttal, a többi közszolgáltatási bevételek pedig 68.7 millió forinttal szerepelnek. A 765-9 millió forint Összegű tárcabevételek között 470 millió forint rendkívüli jellegű bevétel van előirányozva. Az állami üzemek a stabilizáció érdekében deficitmentes költségvetést készítettek^ illetve hiányuk elsősorban a beruházási szükségletek. bői fakadt. Az állami üzemek kiadásai közül személyi járandóságokra 355.7 millió forint, nyugellátásokra 151.9 millió forint, dologi és üzemi kiadásokra 997.5 millió forint, beruházásokra pedig 162.1 millió forint esik., összehasonlítás alapjául megemlítem, hogy az 1938—39. évi állami költségvetésben a ki; adások főösszege 1334.9 millió pengő volt, ami hármas szorzószámmal 4.004.7 millió forintot, négyes szorzószámmal pedis: 5.339.6 millió forintot jelent. Az 1946—47. évi költségvetés 4.420.7 millió forint kiadási főösszegéből nem egészen 75% a közigazgatás, és ennek az utóbbinak 2.753.2 millió forint kiadásából pedig nem is 60% jut a voltaképpeni belföldi kiadásokra. Ez is mutatja, hogy a költségvetés keretei, különösen a békeévek költségvetéséhez viszo-