Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-97

A nemzetgyűlés-97. ülése 1947. évi február hó 19-én, szerdán. 6S6 Kiss József, B. Farkas Ferenc ós Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Vajda Imre előadó urat illeti a szó. Vajda Imre (szd): előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium 1946—47. költségvetési évre szóló részletes költségvetését ismertetni. A minisztérium költségvetésének főösszege 18 millió forintot tesz ki. A tárca tehát egyike azoknak a tárcáknak, amelyek az állami költségvetésben a legkisebb összeggel szerepeinek. Ha ebből az összegből devonjuk a nyugellátásra beálMtott, 2 millió forintot, akkor az öszszes kiadások csak 16 millió forintot tesznek ki. Egy olyan hatalmas feladat ellátására, amilyen a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztériumra vár. ez az összeg igen csekély és csak a legszükségesebb vagy tlalán a legszükségesebb kiadások fedezését sem biztosítja. - A kereskedelem- és> szövetkezetügyi miniszteri um feladatköre a t. Nemzetgyűlés előtt ismére tes. Ismeretes, hogy ebbe a feladatkörbe tartozik a belső kereskedelem irányítása és igazgatása, továbbá a külkereskedelem irányítása, vezetése, (Vásáry József (msz) gúnyosan: Azt jól irányítják!) a külkereskedelmi kapcsolatok fenntartása és kiépítése, valamint az egész szövetkezeti élet megalapozása, talpraállitása, szövetkezeti hálózatunk és mozgalmunk kiépítése az egész országban. Ezenkívül a kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium feladatkörébe tartozik a kereskedelmi szakoktatás, a mértékügy és még egyéb kisebb feladatok ellátása. Méltóztassék megengedni, nekem, mint előadónak, hogy az egyes osztályok főfeladatair;ák taglalásába bocsátkozzamA belső kereskedelem irányítása és a változott viszonyokhoz való alkalmazása az elmúlt időben és a most előttünk álló költségvetésig év hónapjaiban igen súlyos feladatot jelent. Nem kétséges, hogy ez olyan feladat, amely egy minisztérium erejét gyakran feiüm-ulja. TJ.i viszonyokat kellett kiépíteni, új viszonyokhoz kellett alkalmazkodni. A belső kereskedelem hatalmas feladatra vállalkozott és ennek a Jeladatnak igen nagy mértékben meg is felelt! Amikor a szomszédos államokban alig vagy egyáta Iában nem vállalkoztak még a tényleges áruforgalom ellátására, akkor nálunk, elkezdve attól a pionir munkától, amelyet minden üzleti berendezés, mindén üzleti biztonság nélkül

v megkezdett a kereskedelem a felszabadulás első napjaiban, máig már jelentős és az ellátást sok tekintetben biztosító kereskedelmet tudtunk lebonyolítani. Ennek a belső kereskedelemnek a problémáit az ország állandóan figyelemmel kísérte, állandóan - érezte, hogy milyen nehezen alkalmazkodik — mint minden egyéb ágazata âz egész életnek és a gazdasági életnek— a megváltozott és most is állandóan változó viszonyokhoz. A belső kereskedelem problémái napirenden vannak és voltak és a núnisztérihim aránylag gyenge erői, amelyek csak kislétszámú tisztviselői kar munkában tartását tették lehetővé, bizony csak igen.nagy nehézségekkel tudtak a problémákkal megbirkózni. Nem a mi tárcánk egyedüli problémája ez, hanem az egész államháztartás problémája, a minőség problémája, az állami alkalmazottak, az állami tisztviselők sorában, a minőség kérdése, .amely összefüggésben azokkal a végtelenül gyenge javadalmazási lehetőségekkel, amelyeket az államháztartás rendelkezésére bocsát, bizony minduntalan, napról-napra újabb és nehezen megoldható kérdéseket vetnek fel. A legfontosabb feladata ennek az ágazatnak, a belkereskedelem igazgatásával foglalkozó főosztálynak, hogy a változott viszonyokmák megfelelően alakíte» ki a kereskedői társadalmat, a kereskedői gárdát, hogy újjáformálja azt az egész kereskedelmi életet, amely bizony nem úgy alakult ki 19444g, mint ahogy 'ez- a magyar dolgozó nép érdekeinek megfelelt volna. Főleg az utolsó háborús esztendők okoztak a magyar kereskedelemnek mérhetetlen, károkat a kijelölésnek azzal a protekciós rendszerével, amely az erre nem alkalmasakat helyezte élőtérbe (Vásáry József (msz): Most nincs protekció?), amely kiirtotta sok tekintetben a szaktudást és a szaktudás helyébe akkor --- az annak idejében használatos szóval — az ejtőernyősöket helyezte el. (Nagy Vince (msz): Most jönnek az új ejtőernyősök! — Vásáry József (msz): Most nincs protekció?) Ennek a helyzetnek megoldása természetesein igen nehéz és igen hálátlan feladat. Háílátlan feladat azért, mert azok, akik ejtőernyősökként kerültek bele a kereskedelmi életbe és a kereskedők sorába, ma még mindig megtalálják szószólóikat mindenfelé a társadalomban, pedig kiirtásul: szükséges és elengedhetetlen feladat. (Nagy Vince (msz): Kiirtás? Egész új műszó!) Szükség van tehát az egész kereskedelem megtisztítására. Természeteáen a minisztérium feladatkörébe tartozik az, hogy ezeket a nem kívánatos /és az egész magyar kereskedelmet súlyosan kompromittáló elemeket a kereskedők sorából eltávolítsa. Az iparigazolványok rev

;

ziója szolgálja ezt a-feladatot első^orba de gyakran nem lehetség.:- megvárni az ipar igazol vány-Tevizió végleges le'oly tatásai, előV> is lépéseket kell tenni a magyar kereskede'em megóvása és biztosítása érdekében és mindezt egy olyan társadalomban, amely — mint mondorn — még mindig alkalmat ad az elmu t id."»k 1 'vagjainak arra, hogy védelmet s/,dgált;-?fcon számukra. Bizony ez nem keile ru- -s nem hálás feladat. A külkereskedelmi ágazat munkája teljesen új utakon elindulva, új, irányok felé haladva, új szempontokat figyelembevéve és szemel őtt tartva, ha lehetséges még nehezebb, még komplikáltabb volt. Ennek a külkereskedelmi ágazatnak a dotálása a minisztérium költségvetésében aránylag még szerényebb, mint mindenütt másutt. Hiszen világos, t. Nemzetgyűlés, hogy külkereskedelmet irányítani, vezetni, új utakat találni a, külkejreskedeliem számára, kapcsolatokat kiépíteni — de talán nem is helyes az a kifejezés, hogy kiépíteni, hanem kapcsoLaitokat teljesen ujjáalkotni; új kapcsolatokat teremteni a világ minden táján —- azokon a tájakon is, amelyeiket a régi külkereskedelmünk szívesen hanyagolt el vagy amelyek a viszonyok akkori alakulása következtében egyáltalán nem léteztek, mondom, mindennek a feladatnak ellátása bizony költséges és egy szegény ország számára csak; igen nehezen teljesíthető feladat. A [kereskedelmi tárca e szűk kereteken) belül igyekszik a feladatokat megoldani. A keretek végtelenül szűkek. Ha a i Nemzetgyűlés megtekinti a költségvetés fejezetei között a Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság költségvetését és látja, hogy milyen csekély összegek tartják fenn az organi-