Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-90
51 A nemzetgyűlés 90. ülése 1947. de az iparügyi miniszter úr figyelmét is felhívni, hogy az egyes termelési teriileteken kialakult egykezek miként n üködnek, mert szilárd meggyőződésem- hogy nemcsak a szegedi lemezgyárban történik ez meg, mein egyedülálló ez az országban, hanem másutt is találkozunk hasonló jelenségekkel. Azon kell kezdenem, hogy 1944. októberében, amikor a felszabadító Vörös Hadsereg közelgett Szegedhez, a legtöbb vállalat felelős vezetője, így a többi között a Szegedi Lemezgyár és Faipari Rt. igazgatói is eltá" voztaik Szegedről és magára hagyták a vállalatot a munkássággal együtt. Még tartottakba harcok a gyártelep körül, áruikor a munkásság már újrakezdte a munkát. A gyár szegedi ; és kiskundorozsimai munkásai a rabolva visszavonuló rémet bandák ellen megvédték az üzemet, megakadályozták annak felgyujtását. Puszta kézzel zavarták el a fosztogatókat a gyár telepéről. A Vörös Hadsereginek Szegedre történt bevonulása után ez a gyár nagy szolgálatot tett Szeged élelmezésének biztosítása íkörül. A gazdátlanul hagyott gyár élére a munkásság üzemi bizottságot árított és biztosította a vállalat további működését. 1945. április havában a vállalat tfcilaidomosaiinak megbízottai megjelentek a gyárban s különböző kifogásokat -emelteik az üzemi bizottság működése ellen — talán azért, mert az üzemi bizottság .szem előtt tartotta a vállalat érdekeit, megvédte a gépi berendezéseket, ami kb. 5 milliós értéket ielent. Ai gyár munkásai és ailcalïfiîaa-ottai aá infláció tetőpontján önfeláldozóan dpïgoztafe termeltek, hogy az ország újjáépítéséhez hozzájáruljanak és elősegítsék a gazdasági stabilizáció megteremtését Amint interpellációm szövegében benne foglaltatik, ezt a Szegedi Lemezgyár és Faiparii Részvénytársaságot a Magyar Al 1 'alános Hitelbanki leányvállalata, az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rész vény társaság budapesti cég alapította, a részvényei ennek a cégnek a tárcájában vannak és ígv közvetve a vállalat a Hitelbank tulajdona. Az Erdőbirtokos és Fakitermelő Részvénytársaság * a közelmúltban megszerezte az újpesti Furnír- és Lemezművek Részvénytársaság részvénytöbbspgét és ez az újpesti üzem ötször nagyobb, mint a szegedi. ÍTgylátszák. a Hitelbank érdekeltségének ki fi; zetodő az Újpesten való termelés és a szegedi üzemet elsorvasztani igyekszik. Azon mesterkednek, hogyan lehetne a szegedi üzemet megszüntetni. Több ilyen jelenség van. Szabotálják a nyersanyagbeszerzésit. '»'.'•''./.'-• A lemezgyárak nyersanyagszükségletét, a a bükk- és tölgygömbfát októberiben kezdik az erdőn kitermelni, január, február és március hónapokban szállítják le, mer't a melee a bükkfának méreg, megfülled és gyártásra alkalmatlanná válik. A téli vagy a koratavaszi hónapoikfban beérkezett gömbfát víz alatt tárolják, a levegőtől elzárják és ígv a fülledési folyamat nem indulhat meg. Ma ott állunk, hogy míg az üzemi bizottságnak megvolt a saját hatásköre àà 1946/47-es kampányra, amely májussal végződik, az üzeoni bizottság tudta (biztosítani a nyersanyagot, addig ma, amikor az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt. magának tartotta fenn az anyagbeszerzés jo?át is, az 1947/48-as kampányra egyetlen kötésük nincs. / ' Az üzem fenintartására szükséges tüzelőfával a gyárat a Hitelbank érdekeltségéihez ; évi február hó 5-én, szerdán. 52 tartoizó egy másik részvénytársaság látja el. A tüzelőszerről, amely pedig ennek az üzemnek a folytatásához feKétlenül szükséges, nem gondoskodtak, úgyhogy a tüzelőkészlet a vége felé jár. Megnehezítik a szegedi vállalat működését azzal is, hogy az eladott lemez ellenértékét nem kapja meg. Például Svájcba adtaik el egy 330 köbméteres tételt, amelynek ellenértékekép 120.000 forinttal ismerte el csak az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt. a szegedi lemezgyárat, holott az Anyag- és Arhivatal akkori maxima is árai szerint ezért 250—280.000 forint járt volna. Egy másik érdekes tünet. Kari Hannig, Zürich cégnek ab Hegyeshalom eladtak 760 svájci frank értékben egy tételt. Ezt az üzletet stornírozták és ugyanezt a tételt ugyanezért az összegért eladták a Garpa Actiengesellschaftnak, most már nem ab Hegyeshalom, hanem ab Buchs szállítással, úgyhogy a szegedi lemezgyárnak viselnie kell a magyar fuvarköltségen túl az osztrák fuvarköltséget is, sőt ennek a Kari Hannig úrnak a jutalékát is, amiért a Carpának átengedte az ügyletet. De felsorakoztathatnék itt más dolgokat is. Amikor a piacon bükkfalemez van, akkor a nyárfalemezt eladni nem lehet. A Szegedi Lemezgyár és a Hitelbank urai a gyárban csupán nyárfalemezt kivannak készíttetni, hogy ezzel is bebizonyíthassák, hogy a szegedi üzem nem rentábilis. Tudnunk kell azt, hogy amikor a piacon bükkfalemez van, nyárfalemezt nem vesznek, ők tehát külföldi piacokkal biztatgatják a szegedi lemez ™vár at, de még egyetlen ilyen kötlevelet a Hitelbank urai nem produkáltak. Az indok tulajdonképen előttünk nyilvánvaló: Szeged fuvarilag nem fekszik. A baj ai híd felrobbantása . következtében Szegedre csak kerülő úton juthat a nyersanyag, és a Hitelbank érdekeltségeihez tartozó uraknak a lemezgyár mostani 5—6%-os haszna, úgylátszik, nem üzlet. T. Nemzetgyűlés! Azt mondhatná valaki az elmondottak alapján, hogy ez az érdekeltség magánügye, elvégre a Hitelbankon áll, hogy melyik üzemet favorizálja és melyik üzemet zárja be. Nein tudom ezt az álláspontot magamévá tenni, az a felfogásom, — amint már bevezetőmben mondtam — hogy minden gépnek, minden gyárnak dolgoznia kell, ipari termelésünket fokozni kell. Szegedi viszonylatban különösen nehéz ez a kérdés. Amint tudjuk, Szeged város régi vezetői, akik a Pallaviciniek és a Gerliczyek befolyása alatt voltak, Szeged iparosítását megakadályozták, az ott letelepülni szándékozó gyárakat Szegediről eltanácsoltak. Szegednek a város lakosságához imérten kevés kis- és középipairi üzeme van és a munkanélküli dolgozóknak szinte lehetetlen munkaalkalmakhoz jutnipk. így a közérdek az, hogy Szegeden a lemezgyár továbbiműködjék. Figyelemre méltó, hogy " a külföldi ügyletek kötleveleit az üzemi bizottságnak a vállalat nem mutatja be és az üzemi bizottság nem tudja, hogy milyen áron történtek külfölddel az üzletkötések. Az üzemi bizottság a szakszervezeteket is megmozgatta és a Hitelbank urainál is eljárt a gyárban dolgozó munkásság kenyerének biztosítására. A munkásság aggodalotmanafl látja ezeket a tüneteket. Az a felfogásuk, hogy jogos a munkásságnak az a kívánsága, hogy ha a gyárat a kifosztástól és a lerombolástól megmentették a. nagytőkéseknek,
