Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.
Ülésnapok - 1945-94
393 A nemzetgyűlés 9á. ülése 19Í7. mindenáron érvényt a magja számbeli fölényének. Ezeknek az elemeknek a kisgazdapártban való anind nagyobb és nagyobbmérvű előny onmláisia váltott ki — és valljuk be, jogos — bizalmatlanságot a baloldali blokk pártjainál. Ahogyan én is észrevettem és a kisgazdapárt régi tagjai közül iis sokan észrevették bizalmas beszélgetések soirán is kiderült, hogy a választások után tulajdonképpen itt két koalíció alakult ki. Az egyik a meglévő koalíciónak a gyűrűje és ebbe belegyűrűzött egy másik koalíciós gyűrű, amely egyrészt a tolakodó a közelmúltból és a kisgazdapárt jobboldalán elhe^ lyezkedett új elemekből álló — mondjuk öszszeasküvő — ( elemek segítségével átgyűrűzött a meglévő koalícióba, Hogy bizonyos kormánytagok — például Mistóth miniszter úr — melyik koalíciót (szolgálták a kettő közü'l, annak megítélését a t v Nemzetgyűlésre bízom. Két bizalmatlanság állt tehát itt most már egymással szemben akkor, amikor a legőszin•tébb és legbecsületesebb összefogásom lett volna szükség. A kisgazdapárt belső helyzetié tetézte — inyiltan kell erről beszélni — a bizonytalanságot. Az 1930-as békési Programm, amely elsősorban gazdasági és nem világnézeti prográmm vo'H, a felszabadulás után, különösen pedig a végleges nemzetgyűlési választások lezajlása után már elavult volt, — túlszaladt rajta az idő. (Mozgás a kisgazdapárt oldalán.) Ez a prögramm különben is egy az adott reakciós viszonyok között, a Bethlenrendszer közepén a politizáláshoz lehetőséget adó maximális prögramm volt. Fókuszában a földreform, titkos választójog és horribile dictu a monopol kartel-kapitáliznius könyörtelen felszámolása állt. (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: És közéleti tisztaság.) A felszabadulás >után a földreform és a legszélesebbkörű ^titkos választójog megyajló-t balt. A kapitalizmus megrendszabályozása pedig a Függetlenségi Frontba tömörült vala^ mennyi párt közös koalíciós programmja volt és azzá vált. Világnézetileg és gazdaságilag múlhatatlanul szüksége lett volna a kisgazdapártnak arra, hogy a párt paraszti jellegének kihangsúlyozása mellett, valamilyen átfogó paraszti programmot adjon. Egy negatívum, a marxist a-ellenesség, csak egy abroncs, amely ebben a pártban a felszabadulás után belezuhanit wolffista, klerikális, nagytőkés és egyéb elemeket összefogta. Egy negatívum azonban soha nem lehet Programm, mert a Programm lényegéből folyik, hogy pozitív. Egy negatívum összefoghat nagy közös harcban ellentétes előjelű elemeket is. Elég, ha a közelmúlt történetéből a nyugati, közelebbről) a francia maquisard mozgalomra utalok, amelyben a katolükius papoktól kezdve a kommunistákig mindenki egyesült az elnyomó fasiszta diktatúra elleni gyűlöletben és harcban. De mi, a polgárság, illetőleg a koalíciós pártok, a kisgazdapárt nem vagyunk harcban a marxista pártokkai. A harc, amelytől Isten óvjon bennünket, polgárháborút és ezzel — meg kell mondanom, pedig nem szeretem alkalmazni a nagy szavakat — most már menthetetlenül nemzethalált jelentene. Mi koalícióban vagyunk és állítólag együtt akarjuk az országot^ építeni mégpedig úgy, hogy ez áölam népének nemcsak Országa, hanem hazája is legyen, mégpedig az adottt viszonyok és lehetőségek között legjobb hazája, Lényeges különbség van a közt, hogy vaévi február hó 12-én, szerdán. 394 laki nem marxista vagy pedig marxista-ellenes. A marxista-ellenesség negatívumából folyik az a magatartás, amely mindent, — legyen bar az a legegészségesebb ötlet, terv vagy elképzelés, amely a szóles dolgozó rétegek, munkások, parasztok ós értelmiségiek számára egyaránt tág boldogulási lehetőséget, nyugodtabb és stabilabb életet biztosít — mereven elutasít, bizalmatlansággal fogad vagy elgáncsolni igyekszik azért, mert attól fél, hogy ez az a bizonyos trójai faló, amelyen keresatül a proletárdiktatúrát a magyar állam életébe akarják csempészni. M „ T- Nemzetgyűlés! Sajnos, ennek a pozitív világnézeti és gazdasági programmnak a hiánya, — amely pontosan megmutatná, hogy gazdasági és politikai síkon, az állami èsj nemzeti élet minden szektorában meddig és milyen mértékben tud a kisgazdapárt útitárs lenni és közös koalícióban egyesülni a munkáspártokkal, illetőleg a balodaü blokk pártjaival, — kiütközik a párt politikai magatartásán is. Ne máltózitiassanak rossznéven venni, h f ezt megállapítom. (Mozgás a kisgazdapárt oldalán.) Egy prograanmnélktili pártnak, éppen úgy, mint egy hadicélok nélkül való hadseregnek, nine* «tratégáája, az csak Sxnr rilaharcot folytat, jói-rossaul elleplezett taktikai szándékokkal és módszerekkel. Mi történt r az elmúlt politikai válságok során? Támadás érüe a kisgazdapártót az új reakciós elemek túlkapásai miatt. A párton belül a haladó* tehát balokiali elemeknek, vagyis pontosán azoknak tettek látszat-engedményeket, akik meggyőződéssel és fenntartás nélkül bárhol, bármikor és bárkivel szemben vallották, — és remélean, vallani fogják a jövőben is — hogy nem szabad engedni azoknak a reakciós kártyakeverési trükköknek, amelyek megakarják fosztani a falu ós a vá" ros egységét, ezeket egymással szembe kergetve vallási, nemzeti és egyéb jelszavak bedobásával meg akarják osztani a dolgozók parlamenti frontját, el akarják választani a nem marxista dolgozókat, a szocialista, marxista választók hadától. Azonkívül pedig, ha a pártban lévő más szándékú elemek meglátása szerint, — s ez az én véleményem szerint csak rövidlátás volt, olyan mohó, rövid látra való karrier-politizálás, — a dolgok jobbra mentek, úgy jobb felé mind nagyobb és nagyobb engedmények történtek a párt habom alatt és az illegalitás idején kialakult mind radikálisabb és szociálisabb arcélének eltorzításáva'. Mindez meggyőződésem szerint nem lenne így, nem lennének különböző frakciók a kisgazdapártban, ha a párt jobbfelé határozottan lezárva a sorompókat, a maga félreérthetetlen határozottsággal megszövegezett programjának megmutatásával egyszerűen ajtót mutatna még azoknak is, akik azt mondják; nekem ez a program sem elég baloldali, nekem ez a program sem elég radikális. A kisgazdapártnak ebből a fentebb vázolt állapotából folyik, hogy az elmúlt esztendő alatt a válságokat inkább Időközökkel megszakító, mint áthidaló megoldásoknál a demokrácia, helyesebben a koalíció két szárnyán különböző szempontok, különböző princípiumok hangsúlyozódtak ki. Az egyik oldalon a félelemnélküli élet kihangsúlyozása, amivel szemben a másik oldal a védekező demokráciát állítja oda!. Arról, azt hiszem, a mostani összeesküvéssel kapcsolatban) felesleges be-
