Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

325 ,A nemzetgyűlés 93. ülése 1947. évi február hó 11-én, kedden. 326 adott tudóisokat és feltalálókat az emiberiségnek ugyanokkor, aimikor értékeink a munkapad és- a kapa mellett pusztultak el az országban. Felmérhetetlen jelentősége van ennek maamikor neim lehet és nem szabad egyetlenegy értéket, még ha akármilyen zisuppfedelű házban született is meg, elveszni hagyni a magyarság és az emberiség kárána. Hisszük, hogy e tekintetben is óriási fejlődésben fogunk kérész tülmenni. Reméljük, hogy a revízió ezekben a dolgokban is be fog következni és hamarosan becikkelyezik a békeszerződést is. A magyar megbékélésnek, a magyar demokratikus erők Összefogásának éppen azt kellene céloznia, hogy meggyőzzük azokat a nagyhatalmakat, amelyek óriási véráldozattal küzdöttek ki az emberiség számára a szabadságot, hogy megbízhatnak a magyar népnek abban a rétegében, amely valóban a demokráciát - és a népek boldogulását írta zászlajára. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Körvonalaznunk kell külpolitikánkat is és ezt a független kisgazdapárt oldaláról csak az az érzés szabhatja meg, amelyet közvetlen szomszédunkkal, a nagy Szovjetunióval szemben érzünk. A kisgazdapárt véleménye szerint a Szovjetunió az, amely — ezt egészen őszintén, a becsületes magyar ember érzésével meg kell mondanunk — a legtöbb embert, anyagot és értéket áldozott fel a szabadság kivívásáért. Ezt a oagy népet, amely a magyar népnek barátja is lehetne, meg kell győznünk arról, hogy bizalmára és barátságára valóban méltók vagyunk. (Általános helyeslés.) Itt Magyarországon tiszta demokráciát kell teremteni' és én hiszem azt, hogy ha itt tiszta demokrácia van, akkor azok az előnyök, amelye ket a világ egyik leggazdagabb államától és legnagyobb hatalmától mi, a kicsi törpe állam élvezhetünk, áldást fognak hozni Magyarországra. A kisgazdapárt álláspontja szerint be kell bizonyítanunk a Szovjetunió előtt, hogy mi igazán radikálisak vagyunk, mert a kisgazdapárt szelleme nem mindig az volt, ami az utóbbi időben egyes emberek megnyilatkozá saiban érvényesült. Mi, akik 16 év óta vagyunk tagjai ennek a pártnak, egészen más, egészen radikális szellemben indultunk meg azon az úton, amelyen később is haladtunk. Nekünk meg kell győznünk nagy szomszédunkat és rajta keresztül a másik két győztes nagyhatalmat, Angliát és Amerikát is, hogy ez a nép valóban értékeli az ő áldozatukat, amelyeket emberi és más értékek elpusztulásában szenvedtek az emberiség szabadságáért. Rá kell döbbennünk árra, hogy mi a nagyhatalmaknak köszönhetünk mindent, nekik köszönhetjük, hogy Magyarországon ma nem az elnyomatás rendszere uralkodik, hanem az a demokrácia, amelyről hisszük, hogy olyanná fogja kinőni magát, ami féltett kincse lehet a magyar embernek, a dolgozó magyar társadalomnak. Mi Amerika és Anglia, e két szintén hatalmas gazdasági erőkkel rendelkező ország felé is őszinte érzéssel közeledünk. Kérnünk kell az ő barátságukat, segítségüket is. De ugyanígy kifejezésre kell juttatnunk külpolitikai vonalvezetésünkben a kisgazdapártnak azt a felfogását is, hogy a magyar népnek a demokrácia utáni őszinte vágyq, olyan politikai visszhangra kell, hogy találjon a környező államokban, aminek révén megoldhatók azok a problémák, amelyek sokszor ellentéteket okoznak egyik másik szomszédos állammal. Tudjuk, hogy Jugoszlávia őszinte magyarbarát politikát folytat és törekszünk arra, hogy ez a politika magyar részről is a legteljesebb jugoszlávbarát politikával találkozzék. Értékeljük azt a kereskedelmi szerződést, amelyet a közelmúltban kötöttünk Jugoszláviával, érezzük egymásrautaltságunkat és ennek kell megszabnia a magyar politikai élet irányvonalát ebben a vonatkozásban, Grozia romáin miiiniiszitiecrelnök úf dis őszinte baráti hangokat üt meg Magyarország íele. Ha mi ez az őszinte baráti hangot szintén baráttsájggai tudjuk viszonozni, aklkosr Hétrét fog jönini e két egymásra utalt nemzet között is az az gazi baráti légkör, amelyre Európa áhítozik elmondhatom, hogy ma ugyanez a baráti érzés nyilvánul Lengyelország irányában is. Lengyelországot a magyar nép tradíciója, nem az úri világ tradíciója köti össze Magyaroirszággiail. A lengyel niép együtt Iküzdlött velünk a szabadságért, a két nép egy volt vágyait an és mondhatom, az új demokrácia kialakításában is nagyjelentőségű volna a mi életünkben, ha Lengyelországot, amelynek nyugat felé megnőttek a határai, gazdasági és kereskedelmi téren is baráti körünkbe tudnánk vonni. Szomszédaink lelkében is mindenütt az az érzés él, mint a magyar nép őszinte lelkében. Csak egyetlen nép, egyetlen állani van, az északi szomszédunk, Csehszlovákia, amelyben nem tudtuk feltalálni azt, amit szeretnénk benne feltalálni. A magyar nép tudatában 25 esztendőn át a cseh állam, mint a legtisztább demokrácia példája élt. A múltban mindig :-zimpátia élt bennünk iránta, de ma sajnálattal kell látnunk, hogy érzéseink nem tudnak visszhangra találni Csehszlovákiában, mert amíg mi őszinte, demokratikus érzéstől áthatva baráti jobbot nyújtottunk nekik és mindent megtettünk, ami közel hozhatja egymáshoz a Lét népet, megkötöttük velük a népcsere-egyezményt, addig ők azokat is, akik sohasem voltak fasiszták, hanem magyar emberek módjára éltek odaát, üldöztetéssel és az emberi jogok Jábbaltiprásával földönfutókká tették. Mi azonban hinni tudunk abban, hogy végeredményben ez az ország is, amelynek megvannak a maga demokratikus hagyományai, át fogja érezni, hogy két szomszédos nép egymásra van utalva és nem akarja a multat folytatni, nem akarja visszahozni azt, ami a rekciós világban volt, amikor a két nép soha nem tudta egymást megérteni. En hiszem, hogy ezen a téren javulás kövétkezhetik és erről a helyről is felhívom a kormány figyelmét, kövessen el mindent annak érdekében, hogy ezek a jogtiprások megszűnjenek s normális és barátságos viszony fejlődhessék ki Magyarország ég. Csehszlovákia között. T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg ezután, hogy a belpolitikai helyzetre is áttérjek. A mai belpolitika a legfájóbb sebe a demokráciának Meg, kell mondanom, nekünk, régi kisgazdapárti embereknek legfájdalmasabb érzésünk az, hogy a koalíció, amelyben élünk, nem szolgálja azt a célt, amelyet végy őszinte koalíciónak szolgálnia kellene. Mi azt szeretnők, ha a koalíció valóban a. demokrácia szépségét mutatná a magyar népnek, hit és erő töltené el a demokratikus érzésű embereket, akik nagy számban vannak Magyarországon. Mi azt szeretnők, ha látnák az emberek, hogy a koalíció nem ismer mostohagyermeket, a koalícióban nincs különbség" ember és eonbetr 1 között, a koalició nem pártok erdekét szolgálja, ' 21*