Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

ââB À nemzetgyűlés M. ütése 1947. évi február hó 11-én, kedden. 2ÔÔ" »elk morális integritása sohasem lehelt olyan erős, mint az alapvető osztályérdek. Ez az osztályérdek pedig arra késztette kezdetitől fogva a magyar (tőkésosztályt, hogy minél nagyobb hiteleket vegyen igénybe az államitól, ennélfogva máméi nagyobb mennyiségű fedezetlen bankjegy kibocsátására kényszerítse. Amikor ezeket a hiteleket megkapta, akkor megint osztályérdeke volt a magyar nagytőkés osztálynak hogy minél gyorsabban veszítse el értékéfb a _ kölcsönkapott pénz, hogy azt a lejáratkor miné kisebb reálértékben fizethesse vissza. Azután később az isi érdeke volt ennek a társadalmi osztálynak, hogy az ipar indítására kapott forgótőkét vagy a beruházási célokra kapott kölcsönöket ne egészen vagy one 'azonnal a termelésbe fektesse be, hanem először más, jövedelmező módon forgassa meg, ami azután ismét gyorsította a devalválódási folyamatot. Ezt azért óhajtottam ilyen világosan elmondani, merib a túloldalról a legutóbbi ülésen is rajtunlfc reklamálta egyik igen. t. képviselőtársunk a pénz elértéktelenedését, az inflációt. Megpróbáltam nagyon tárgyilagos módon megmutatni, hogy milyen gazdasági erők és milyen hatalmas gazdasági érdekek indították el, gyorsították és fokozták a pénz elértékteiener dését. (Vásáry József (msz): Es kik kerestek rajta? -— Gyurkovits Károly (szd) : Nem mi, meg lehet róla győződve! — Vásáry József (msz): Ki lehet azt keresni, csak akarni kell!) Persze, hogy ki lehet keresni. (Gyurkovits Károly (szd): Gondoskodunk róla, hogy megkeressék! — Juhász István (szd): A csikót sem találjuk, azt' is keressük. — Vásáry József (msz); Kik az új gazdagok? Azt is keressük. •— Juhász István (szd): Keressük a csikót is, azt sem találjuk, — Vásáry József (msz): Mit nem italainak? — Felkiáltások a szociáldemokratapárton: A csikót! — Vásáry József (msz): Megtalálhatják az állami ménesben. Otlfc van. Ott vannak a szamaraiki! — Felkiáltások a szociáldemokratapárt soraiból: Visszakerült!? — Vásáry József (msz) : El sem vitték a szamarat! - Egy hang a szociáldemokratapártban; Nem engedték? — Juhász István (szd): Szóval megvan már!)

28 Az újjáépítés és az infláció szakasza után a stabilizáció szakasza következett. Mi kezdettől fogva mindig világosan láttuk, hogy egy a tőkés termelési mód keretei között végrehajtott stabilizálás' a dolog természetéhez képest a kapitalista termelő ' feltételek 'stabilizálását is jelenti. Kezdettől fogva azzal érveltek a velünk ellentétes felfogású gazdasági és politikai szakemberek, hogy a stabilizáció nélkülözhetetlen előfeltétele az, hogy ne jelentkezzék több szabad vásárlóerő a piacon, mint amenynyinek megfelelő fogyasztási cilkíkelt tud a termelés biztosítani. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha több lenne a szabad vásárlóerő, mint a fogyasztás rendelkezésére álló fogyasztási cikkek mennyisége, akkor ez újabb inflácűós, devalvációs folyamatot indíthatna el. Ez önmagában véve is így van, csakhogy, igen t. Nemzetgyűlés, a mi véleményünk az volt, hogy ha kevés a .fogyasztásra szolgáló javaik mennyisége, gondoskodjunk e 'kevésnek ési főleg az elsőrangú szükségleti cikkeknek egyenletes és igazságosi elosztásáról, (Taps a szociáldemokratapárt soraiban.) ne pedig azt tegyük, hogy egy egészen vékony réteg fogyasztóképességét szorítsuk le egy minimumra. (Helyeslés és taps ' szociáldemokratapárton és a kisgazdapárt egy • részén.) Igen t. Nemzetgyűlés! Ezek a gazdasági folyamatok vannak lényegileg azok mögött a j politikai válságjelenségek mögött ás, amelyek ' már hónapok óta szinte szakadatlan sorban követik egymást. Európában és Magyarorszá\ gon — és. ezt látnia keli annak, aki nyitott szemmel figyeli az eseményeket, — a dolog természetéhez képest növekvőben vannak a j társadalmi ellentétek, hiszen a demolkrácia nem ; azt jelenti, hogy leitagadjuk vagy elfojtsuk a meglévő gazdasági és társadalmi ellentéteket, hanem ellenkezőleg azt jelenti, hogy ezek szabadon mutatkozhassanak meg. Amikor hónapokon, esztendőkön keresztül ; kértük, kérleltük, rábeszéltük a kisgazdapári tot, hogy a kisgazdapárttal akarjuk és fogjuk tartani azt a szövetséget, amelyet 1942-ben kö: töttünsk, tartjuk a szövetséget azokkal, akiikkel • 1942-ben megkötöttük, de szabaduljanak meg a nem demokratikus elemektől; akkor, igen t. ; kisgazdapárti barátaim közül is sokan meggyanúsítottak bennünket, hogy nekünk pusztán a kisgazdapárt gyengítésére, számszerű erejének lefaragásián jár az eszünk, holott, egyáltalán nem ez volt a szándékunk, (Egy hang a kisgazdapárton: Hála Istennek!) és bár önök azt érezték, hogy az önök soraiban nincsenek ellenségei a demokráciának» hogy a kisgazdapártban most már igazán csupa 100 százalékig megbízható demokrata van, sajnos, utána kö• vetkezett a ^Vértessy-eset,. a Vidovics-eset, a Saláta-eset és még sok egyéb, ami azt bizonyítja, hogy mégsem puszta rosszakarat, mégsem puszta alaptalan feltevés volt, amikor mi kértük a kisgazdapártot, hogy térjen vissza eredeti alapjára és ahhoz az eredeti szövetséghez, . amelyet velünk 1942-ben! kötött. De egyébként hadd mondjam meg azt is, hogy ]a kisgazdapárt valóban a dolgozó parasztság, mindenekielőtt a dolgozó parasztság pártja kivan lenni és az marad, {Csíkos Sándor (kg): Az is!) akkor meg kell kérdeznünk, mi az oka annak, hogy ebiben az országbanamelyben többé-kevésibbé mindem társadalmi rétegnek megvan a maga politikai ^kifejeződése, megvan a maga pártja, a munkásosztályának kettő is, a szegényparasztságnak is van pártja, a kisbirtokosoknak is, csak éppen ú, szegény árva és elhagyott magyar nagytőké. seknek nincsl politikai pártjuk, (Közbeszólás a szociáldemokratapártról: Dehogy r nincs!) úgyhogy az embernek megesnék a szíve rajtuk, bogy az ő politikai érdekeiket senki sem képviseli ebben az országban

1

. Persze lehetne azt mondani, hogy a szabadiságpárt. (Bencze Imre (kg): Mit tartozik ez ide? — Pászthory István (msz) a szvciádemokraitapárt felé: Ott a nagytőke! — Zaj. — Az elnök csenget.) Mindjárt meg fogom mondani, hol van a nagytőke! (Pászthory István (msz): Ö nála! A . pártjánál!) En nálam? Az én pártomnál? (Révész Ferenc (szd) Pászthory IsPván Je$ê: A szomszédjánál, aki maga mellett ül, több van, mint ebben az, egész társaságban!) Sajnos nem vállalkozhatom arra, hogy kezdő közgazdasági és társadalomtudományi tanfolyamot tartsak a képviselő úrnak. Ezt csak a Házon kívül tudom megtenni. (Zaj a kisgazdapárton. — Élénk derültséa a szociáldemokrata padokon.) Igen t. kisgazdapárti képviselőtársaim előtt fel kell, hogy tűnjék, hogy a magyar burzsoáziának» a magyar ipari tőkének e pillanatban nincs politikai pártja. Sokan azt mond-