Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

281 A üemeeigyűles M- ülése 1947 Még úgy sem! Ne hivatkozzak,' nagyon rossz hivatkozás ez! — Nagyiván János (msz): Elmegyek én ma is magával dolgozni, ha nagyon dolgozó ember! Kivágom én a rendet bár-' mikor! — Derültség. — Vásáry József (msz): (a szónok felé) Vájjon megismerné a kaszát'? — Az\ elnök csenget.) Azok a képviselő uraik, akiket kisgazdasági programmal választottak meg, akik kormánytámogatók voílitlak addig a napig, aimiig • ki neom. tessékelték őket a kisgazdapártból és csak akkor fedezték fel, hogy minden TOSSZ a kormány körül, amikor ők már nem voltali; ott, (Vásáry József (msz): Addig is, kritizáltunk!) azok nekem ne beszéljenek a nép nevében. A nép önöket nem ezzel a programmal, nem ezzel a megbizatással küldötte be ide. (Nagyiván János (msz): Majd megmutatja a jövő választás!) Akkor majd beszélhetnek, de addig nem. De ennél sokkal fontosabb (kérdésekről is szó van. Arról ugyanis, hogy az. igen t. képviselő urak, akik olyan látható, örömmel és készségeiéi próbáljáki a koaillició tagadhatatlan nehézségeit növelni, minden egyes kis, repedésbe, amely az ország nehéz helyzetéből következően könnyen és gyakran támadhat a koalícióban együtt kormányzó pártok között, belerakják a maguk feszítővasait!, próbálljjíáíkt egymás elteai uszítani az egyik és a másik pártot, próbálnak személyes kérdéssel nehézséget okozni, tmint ahogyan Nagy Vince képviselő úr két órán- keresztül ezzel próbálkozott.- (Nagyiván János (msz): Abból sokat tanulhattak volna!) Megtanultuk azit, hogyan viselkedik a magyar demokráciának eg,y ellensége. (Közbeszólás a szociáldemokratapárt oldaláról: Hogyan nem szabad politizálni!) Igen t. Uraim! Ha önök egyetleneigjy alka'krmmaill valami pozitív javaslatot hoztak volna. és neim arra szorítkoztak volna, hogy ócsárolják, mocskolják, szennyezzék ezt a szerencsétlen, annyi bajjal, annyi nehézséggel küszködő országot és ennek az országnak demokráciáját, alkkor elismerméui aizfc. hogy az urak valóban jóakaratú, építőszándékú bírálatot gyakorolnak. (Ternay István (msz): Hoztunk javaslatokat, de nem fogadják el!) Egyetlenegyet sem! (Ternay István (msz): Én is hoztam! A. mozik jövedelmét a hadirokkantaknak! — Révész. Ferenc (sad): Visszaadni a Horthyféle mozitulajdonosoknak!) Látja képviselő úr, ez a mozi javaslat igen jellemző az önök (mentalitására: ez az önök számára a legfontosabb. (Ternay István (msz): Nézze, ímeg az utcán a hadirokkantaik kolduló tömegét! — Nagyiván János (msz) : Es kihasználják a mozit a pártok! — Vásáry József (msz): Van, akinek 2—3000 forint jövedelme van a moziból!) Kérem. Vásáry képviselő úr, amíg ön kisgazdapárti képviselő volt, tiltakozott az elle a, hogy a kisgazdapártnak -mozr.ja van? • (Vásáry József (msz): Tiltakoztam!) Hol és mikor? (Vásáry József (msz): Azért tettek k'í! — Nagyiván János (msz) a szónok felé: Szeretnek önök szórakozni, de nem dolgozni!) Képviselőtársaim, nekem és nekünk általában igen jó az emlékezőtehetségünk. (Ternay István (msz): Nekünk is!) Es még egy bizonyítékot fogok hozni arra, hogy mennyire nem építőszándékú clZ ci kritika, amelyet a magát nem tudom miért szabadságpártnak nevező párt gyakorol. (Juhász István (szd): Szabadszáj Párt! — Vásáry József (msz): Nézzék meg, hogy az 1946. évi I. törvénycikket, évi február hó 11-én, kedden. 28a. amelyet rájuk olvastam, hányszor sértik meg! — Az elnök csenget.) Vásáry István képviseilő úr 1946 nyarán, amikor ennek az országnak egész dolgozó népe ! és minden hatósága is élethalálharcban állott az iníiációval, elég vakmerő volt egyszer nyílt parlamenti ülésen azt mondaná, hogy itt boiondítják a népet a stabilizációval. {Ügy van! ügy van! a szociáidemokraiapárt oldalán.) Mi ezt nem felejtettük el azóta. Hét hónap telt el a stabilizáció óta. a szélhámosság, a népbolonclítás héthónapos, de Vásáry képviselő úrnak még nem jutott eszébe felállni ebben a parlamentben és töredelmesen megkövetni a megbántott magyar dolgozókat ezért a minősíthetetlen sértésért. (Taps a kommunista- és a szociáidemokratapárt oldalán. — Egy hang u szoctáldemókratapári soraiból: Erre nincs szava! *- Egy hang a szabadságpárt oldaláról: Majd lesz szava!) • , A negyedik, rendkívül fontos és a mi véleményünk szerint döntő, korszakalkotó jelen— tőségü vívmánya a magyar demokrácia első két esztendejének az üzemi alkotmány, a munkásnak a munkahelyén /meglévő jogainak biztosi tás a. Mi ezt egészen népszerű formulában lígy szoktuk összefoglalni: szükségesnek tartjuk, hogy a munkás számára ne csak vasárnap, hanem hétköznap is »legyen demokrácia, ne csak a szabadidejében, hanem a munkaidején és munkahelyén belül is. Természetesen rendkívül fontosnak tartjuk e jogok biztosítását és további kiépítését. Megint nem véletlen) az, hogy az összes támadások az üzemi bizottságok ellen, a szakszervezetek^ ellen, a (munkáspártok ellen indultak meg és hogy amikor már a szakszer vezetékkel nem volt tanácsos ryilltan szembefordulni, akkor megpróbálták -í sajnos» sikerrel — a Parasztszöyetséget kijátszani, mint egy megfelelő ellenséget, a szakszervezetekkel szemben. Mi akkor még nem tudtuk, — nem is tudhattuk — hogy a Parasztszövétséget imjilyen mértékben használták ki a maguk céljaira aiz összeesküvők, de azt tudtuk, hogy} nagyon furcsa érdekképviselet az, amelyben munkások és munkáltatók együtt foglalnak helyet és megmondottuk kereken és világosan, hogy korporációs szellemű törvényről velünk nem lehet tárgyalni. (Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Mert fáj a parasztegység!) Nem mondhatnám, hogy a parasztegység fáj, inkább az fáj, hogy a parasztok és az összeesküvők egysége jött létre- (Nagy zaj. — Közbeszólások és ellentmondás a kisgazdapárt oldaláról: Szó sincs róla! Hazugság az ilyen állítás! — Pfeiffer Zoltán (kg): Megint a parasztságot vádolják az összeesküvéssel! Uram, hol vagyunk?) Mélyen t. képviselőtársam, a parasztszövetségiről beszélek, amelyet! az összeesküvők kihasználtak a maguk számára anélkül, hogy az ottlévő jóhiszemű parasztvezetőknek módjuk és lehetőségük lett volna ezt megakadályozni. (Z. Nagy Ferenc (kg): Azt mondotta: a parasztok és Összeesküvők egysége! — Pfeiffer Zoltán (kg): Justus, ez nem Justus!) Vannak ebben az országban, akik, nagyon szerelnék, ha nem így volna. -Sokkal jobban bízunk a dolgozó magyar parasztságnak abban a részében is, amelyet mi évtizedek óta szociális innak ismerünk, siemhogy azt hinnénk, hogy azt felire tudták volna vezetni'. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldaláról: Nagyon kevés an!) Majd elvisszük megint Debrecenbe kép vkelőtársunkat. (Szolnok István (kg): Azok