Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-93

277 A nemzetgyűlés 93. ülése 1947. kát sok minden kot és amelynek végrehajtását nem hiába tekintettük imi,a magyar demokrácia legelső kötelességének még akkor is, ha a végrehajtás előfeltételei, technikai előfeltételei közül akkor nem egy hiányzott. Mi szocialisták évtizedeikkel ezelőtt es évtizedeiken keresztül egyesegyedül követeltük ebben az országban a földreformot. (Ellentmondások és felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Na! Na! — Dénes István (pk): Lassan! — Vásáry József (msz): Justus képviselte! — Vásáry István (msz): Voltunk egypáran!) Nagyon szeretném, ha a (közbeszóló képviselő urak közül valaki megmondaná nekem, hogy 1890-ben. és 1900~ban a szociáldemokratákon kívül ki küzTn

fct £ Jöldreíormért. (Juhász István (szd): Illenek tudnia Dénes képviselő úrnak! —- Dénes István (pk): Ez igaz. -, Egy hang a szociademokrcánpárton: Akkor* mit Marhái. — Kevesz Ferenc (szd): Nem a felszabadulás óta eltelt időről beszél! — Dénes István (pk): 1920-ota mi követeltük a legélesebben a földreformot! Olvassa el munkáimat és a képviselőházi naplókat! —,Zaj. —'Dénes István (pk):^ Kérdezze m

eg Szeder Ferencet! — Zaj.) A képviselő úrnak tízszerennyi közbeszóláisa sem tudja megcáfolni azt, amit állítottam, hogy hosszú időn keresztül, évtizedeken át egyesegyedül mi követeltük ebben az országban a földreformot (Dénes István (pk): Nem is akarom megcáfolni! Ezt elismerem.) Nagyon sok r más, azóta eltűnt politikai mozgalomtól eltérően mi ezt az Ígéretünket nemcsak akkor vállaltuk, amikor magunk is üldözöttek voltunk és niem volt hatalmunk a végrehaj fáshoz, hanem igéretü/nk végrehajtását azonnali es legsürgősebb kötelességünknek tekintettük akkor is, amikor erre a politikai fordulat következtében módunk és lehetőségünk nyilt. (Dénes István (pk): Ez igaz! —. Taps a ssc ciáldemokratapárton.) De nem ez volt az egyetlen okuniki arra, hogy a földreformot sorrendben is a magyar demokrácia első feladatának tekintsük, hanem az az ennél • talán még fontosabb meggondolás, hogy a magyar történelem nem egy tragédiájának, de mindenesetre legutolsó tragédiájának az volt az oka, hogy sikerült a magyar dolgozó tömegek két nagy táborát, a városi és falusi dolgozókat egymás ellen kijátszani éis azért, mert egy félreértést sikerült a magyar nagytőkéseknek és nagybirtokosoknak

1 úgy kihasználniuk, hogy a félrevezetett és politikailag felvilágoisnlaitllan tömegeket a politikailag öntudaftos szocialista tömegek ellen, tudták vezetni s ezt még egy kis hazaárulással megtoldva, sikerült az 1918—19-es szabadsiágküzdelmet legázolni, vérbe és elnyomásba fojtani Magyarországon. Mi azt tartjuk, hogy amikor a magyar

1 demokrácia legelső koltelességének tekintette a földreform megvalósítását, akikor egy lépésit) tett ennek a két feltétlenül és minden körülmények között egymásrauitialt nagy dolgozó rétegnek a szövetsége, e szövetség megbonthatatlansága felé, hogy a városi s falusi dolgozókat a harmadik nevetőnek, az uraknak, a reakciónak a hasznára soha íöbbé egymás ellen uszítani ne lehessen. A hainmadilk) ok, amely miatt a földreformot legelső, legfontosabb teendőnknek tekintettük az, hogy a mi meggyőződésünk szeriinít a polittiikai hatalomnak minden időben és minden országban, gazdasági alapjai vannak. A maévi február hó 11-én, kedden. 278 gyár ellenforradalom politikai rendszere a magyar nagybirtok és t

a magyar nagytőke szövetségére épült ebben az országban. És aki őszintén és komolyan akarta, hogy az ellenforradalmi múlt Horthy-rendszere ebbe az országba (többé semilyen formában ne térjen vissza, annak akarnia kellett azt is, hogy a magyar nagvbirtokos osztály politüklai hatalmának gazdasági alapját egyszërsmindenkorra felszámolják. (Ugy van! a szociáldemokratavárton.) Arról, amit a földreform jelent, többet talán nem szükséges mondanom. Kell azonban valamit mondanom ajrról, hogy bár 1945 elején -gyetlenegv hang sem hallattszott a földreform ellen, később, egy esztendővei, másfél esztendővel később egymásután halljuk a panaszokat, hogy a .földreform rossz volt és ez volt a baj, ilyen és olyan tökéletlenül csinálták meg, szóval megkezdődik az a folyamat, amely be akarja bizonyítani, hogy a földreform, amellyel akkor nyiltan szembe fordulni nem volt tanácsos és

1 alighanem ma sem volna tanácsos, jóvá/ tehetetlen károkat olkozott a magyar nemzet^ gar/dáságnak *Mi tökéletesen tisztában voltunk 1945 elején azzal, hogv a földreform jó, alapos, komoly, szakszerű előkészítése! bizonyára .hónapokat vagy talán éveket is vett volna igénybe. Hiszen, amint az én pártom egyik vezetője annakidején nagyon találó hasonlattal mondotta: a parasztok azokkal a láncokkal mérték fel földjüket, amelyeiket kezükről és lábukról néhány perccel előbb vertek le. Nyilvánvaló, hogy keit dolog közt kellett választanunk: vagy megcsináljuk az eső percben azonnal, akár tökéletlenül is- a földreformot vagy későbbre halasztjuk a végrehajtása. Akik nekünk akkor nem adtak igazat, de egyébként jóhiszeműek] voltak a demokrácia törekvései irányában, ^azokat meg kell kérdeznem, vájjon, ha egy évig, másfélévig vártunk volna az alapos előkészítés kedvéért, akkor ugyanilyen kevés ellenáll ássál, ugyanilyen simán leheteitt volna-e a földreformot megcsinálni? (Mozgás a kisgazdapárt .és a szabadságpárt oldalán.) Nyilván helyesen jártunk el, amikor inlkább tökéletlenül, de azonnal visszavonhatatlan tényeket teremtettünk Magyarországon. (Dénes István (pk): Ugy van! Nagyon helyes!) Ami a földreform mezőgazdasági területen, államosítás ipari területen. Nagyon sajnálom, hogy Rácz pénzügyminiszter úr most nincs itt, mert éppen neki szerettem volna megmondani, hogy a mi meggyőződésünk szerint téves az a megállapítás, amelyet ő a költség-, vetés benyújtásakor mondott beszédében tett és amely szerint az államosítás és a szocializálás egy és ugyanaz. Meg vagyunk győződve arról, hogy a pénzügyminiszter úr inkább csak terminológiai hanyagságból has>ználta egyik kifejezést a másik helyetlt, hiszen azt minden közgazdász és szociológus igen jól tudja, hogy a kettő közt lényeges különbség van. Sajnos, Magyarországon szándékosan és tudatosan használják egyiket a másik helyett, mi pedig ilyen fogalomzavart nem óhajtunk támogatni. Az államosítás nem szocializálás, az államosítás pusztán annyit jelent, hogy az állam a magáíitőkésektől átvesz bizonyos. olyan üzemeket, amelyek az illető ország, az illető nép- gazdasági életében alapvetően és elengedhetetlenül szükségest cikkeket termelnek. Ha az államosítás egyenlő volna a szocializálással, akkor mi 18*