Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-90

10 A nemzetgyűlés 90. ülése 19i, kapcsolatban a már kiadott engedélyek ujabb felül vi zísgálása és az ennek eredményeképp megüresedő engedélyeknek természetes személyek részére való juttatása célravezető nem Leniné, mert ezáltal sem a mozgófényképüzemek jövedelmezőségében emelkedés, sem azok vezetésében a kultúra fokozottabb terjesztését célzó batás nem következnék be. Ugyancsak nem valósitiható meg az a javaslat sem, hogy a 12 százalékos közérdekű •szolgáltatás megszüntetése mellett mozgó fény képüzemeik ennél nagyobb terjedelmű szolgál« tatás^ fizetésére' köteleztessenek, amelynek öszsizegét egy tárcaközi bizottság: osztaná fel időközönként a politikai pártok és arra érdemes közületek és egyének között. A mozgófényképüzemek ugyanis az eddigieknél nagyobb terhek vállalására képtelenek. Az interpelláló képviselő úrral egyetértek abban, hogy a filmszakma, éppen úgy» mint más szakma, komoly rátermettséget és hozzáértést igényel. Ugyanakkor a kérdés gondos áttanulmányozása után meg kell állapitanom, hogy a pártok és más közületek által vezetett mozik adminisztrálásábajni a dilettantizmus és hozzá nem értés egyáltalában nem észlelhető. A pártok és más közületek, mint moziengedélyesek csakúgy, mint a régebbi moziengedéiyek birtokosai» a szakmában fellelhető szakembereket alkalmazzák és így a mozgófénykép« üzemek szakszerű vezetése éppen ezen a vonalon van biztosítva, amit nem lehet állítani" a magánkézbe került mozgófénykiépüzemjekről, sem a mai helyzetbem sem a múltban. Képviselő úr azon aggályai» hogy a pártok pénzén tanulói dilettánsok, illetve profit-demokraták ezeken a szakmai vállalatokon utolsókat rúgnak és ebből esetleg jóvátehetetlen kár származik, egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak:. Ugyanezt _ kell megállapítanom az interpellációinak a filmgyártással kapcsolatos részéről is. Bár a filmgyártás és a moziszakma között kétségtelenül van egy bizonyos mértékű összefüggés» ez azonban korántsem olyan irányú, mint ahogy azt képviselő úr állítja. A filmgyártás kizárólag tőkekérdés és szervesen füg£ össze a

( forint stabilizáció jávai és a normális gazdasági élet kialakulásával. A magyar filmgyártásra ilyenformán az. engedélyezett mozgófény képüzeni elk nemhogy gátló hatással lennének, hanem az új magyar filmgyártásnak egyenes hiányát érzik, ami természetes is, mert mindéin, újonnan elkészült magyar film a mozgófényképüzemek lukrativitására is szolgál. A magyar filmgyártás visszaesése nem a mozgófényképüzemek mostani elosztásának, hanem annak következménye. hogy a magántőke távoltartja magát a filmgyártástól, mert a filmgyártásiba fektetett tőke a nagy kockázat ellenére is legfeljebb 2—3 év mnlva térülhet vissza. Egyébként a 12 százalékos közérdekű szolgáltatásból befolyó összegek egy jelentékeny részét a magyar filmgyártás kapjaKérem a válaszom tudomásulvételét: Budaptsit, 1947 január 25. Bajk s. k.« Elnök: Lévay Zoltán képviselő urat a viszon válasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak a miniszteirelnök úr helyett az interpellációra adott válaszát .tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a földimíyelésügyi miniszter úr ?

. évi február hó 5-én, szerdán. 16 válasza Jónás József képviselő úrnak a tenyészbénaság terjedésének megakadályozása tárgyában múlt évi december hó 4-én írásban előterjesztett interpellációjára-. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a, földmívelésűgyi miniszter úr válaszát felolvasni. Futó József jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Jónás József nemzetgyűlési képviselő úr a nemzetgyűlés 1946. évi december 4-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám a különösen Somogy vármegyében elharapódzott és lótenyésztésünket komolyan veszélyeztető tenyészbénaság leküzdése ügyében. Válaszom a következő: Atz igen tisztelt képviselő úr interpellációjában olyan problémát érint, melynek mielőbbi eredményes megoldását együk elsőrendű feladatomnak tartom. Azt hiszem, hogy a f következő tájékoztatásom megnyugtató válasz _ lesz a képviselő úr észrevételeire, s talán joggal feltételezem, hogyha a képviselő úr a kérdéssel ezután is foglalkozva, tárcám állategészségügyi főosztályával érintkezésbe lép, ott a kérdés részleteire felvilágosííásokat kér, hamarosan megértő és szíves barátjává szegődik majd állategészségügyi szolgálatunknak. • Ez a® állategészségügyi szolgálat az első óráiban teilj

es erőfeszítéssel vette fel^ a küzdelmet a háború után fellépett tenyészbénaság ellen. Első tennivalója a betegség elterjedésének megakadályozása volt. Ezért gondoskodott a- beteg lovaknak a tenyésztésből való azonnali kivonásáról; azokat a lovakat pedig, amelyeken a betegség külső jelekből megállapítható nem volt, de amelyeknél a fertőzés veszélye fennállott, — ha nem is jelölték meg a tenyészbénaságra, utaló Tb. _ besütéssel ••— havonkintti vizsgálattal ellenőrzik. Annak, hogy a ló tenyész,béna-e, nincs mindenkor állandó kü'ső jele. A háború pusztítása miatt viszont nagy hiány támadt a diagnosztizáló eszközökben és nem volt megoldható a szükséges szigorú ellenőrzés sem. Ez okozta azt, hogy a tenyészbénaság nagyobb mértékben elterjedhetett. A betegség diagnosztizálására alkalmas törzzsel fertőzött tengerimalac-állományunk a háború alatt elpusztult. Az állategészségügyi szolgálat a legrövidebb i'dő alatt beszerzett a környező államokban ilyen törzset. E törzs fenntartásához szükséges tengerimalacok és a vérvizsgálathoz szükséges fehérpatkányok biztosítása azonban már komoly nehézségekbe ütközött. A legnagyobb áldozatok árán mégis sikerült a kórmegállapítási feltételeit olymódon biztosítani, hogy immár havonkint 2000 vérpróba vételével lehet megállapítani, hogy mely állatok fertőzöttek, illetőleg melyek mentesek a tenyészbénaságtól. Jelenleg 4577 lovon kell háromízbein vérvizsgálatot végezni. Az Országos Állategészségügyi Intézet olyan eljárást dolgozott ki, mely ezt a próbát immár biztossá tette. Az interpelláló képviselő úrnak arra a kérésére, hogy a vérvizsgálatra alkalmas antigènes kísérleti állatokat a legnagyobb áldozatok árán is szerezzem be, azt a megnyugtató választ adhatom, hogy a vizsgálatokhoz szükséges' fehérpatkány és tengerimalac-állományt már olymértékben biztosítottuk, hogy rövid néhány hónap alatt előreláthatólag sikerülni fog valamennyi betegség« és fertőzésre gyanús lovat megvizsgálni és az egészségeseket tenyésztésbe