Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

239 A nemzetgyűlés 92 ülése 1947. Nézzük meg', mit tettek például Ózd dol­gozói, mivel foglalkoznak, szégyenére azoknak az uraknak, akik olyan fennen hivatkoznak a szakértelemre 1 ? Hadid olvassam fel önöknek azt, hogy a iműhelyértekezletejk határozatai miről. szólnak. Egyszerű munkások, akik szívük min­den melegével szeretnék országukat felépíteni. iXémethy Jenő (msz): Azokkal nines is baj, ezekkel van baj. — Felkiáltások a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán: A munkás okkal nincs baj ! — Zaj. — Az elnök csenget.) Tudom, hogy ez Önöknek álmatlan éjszakát fog sze­rezni, (Derültség.) mert önök nem akarják, hogy az ország felépüljön, de azért érezzék magukat ma éjszaka rosszul, fel fogom olvas­ni, hogy mit terveznek a dolgozók Magyaror­szágon- (Nagy Vince (msz): En jól akarok aludni: halljuk!) (Olvassa): »Vaskohóink és hengerműveink kapacitásának a lehető legnagyobb mértékig való kihasználása, mert a megfelelő anyagellá­tás alapfeltétele a további feldolgozó üzemeink kapacitásának kihasználása. Ennek előfeltétele megfelelő mennyiségű vasérc, koksz és szén.« (Nagy Vince (msz): Az igaz!) Azt mondják a dolgozók a 2. pontban (olvassa): »A (munkateljesítmény fokozása megfelelő szervezéslsel,« (Helyeslés és taps' a kisgazdapárt és szabadságpárt oldalán.) »a kapacitás kihasználásával, racionális eljárá­sokkal, a munkafegyelem növelése,« (Helyeslés a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) »al nem produktív munkát végző munkásoknak á termelésbe való beállításával.« (Helyeslés ugyanott.) Ne tessék helyeselni, mert hátha el kell menniök a képviselő uraknak is dolgozni. (Nagy Vince (msz): Akkor is helyes!) Sohasem akart! (Tovább olvassa): »Minden a termelés céljait közvetlenül nem szolgáló kiadás leg­szigorúbb megkötése.« (Helyesles a kisgazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) »A felesleges épít­kezések lecsökkentése a legszükségeseibb mére­tekre. Szigorúan megszabott tervek szerint folytatni a termelést. Félkészre való gyártás beszüntetése.« (Helyeslés és taps a szabadság­párt oldalán.) »Az egyszemélyes felelősség fokozatos beve­'. zetése a felsőbb vezetéstől a. legalsó fokig.« (Felkiáltások a kisgazdapárt és a szabadsáu­párt oldalán: Helyes! Ez kell! Elfogadjuk!) »A kezelésbe vett vállalatok közti szoros kooperá­ciónak kiépítése. Nem csupán a gyártás egybe­hangolására gondolunk, hanem arra is, hogy a vállalatok gyártási programját megfelelően átszervezzük, és így például kézenfekvő, hogy a Ganzot, amely békében termelésének átlag 25°/ó-át, volt idő hogy 50%-át exportálta és je­lenleg külföldnek egyáltalán nem szállít, m jelenleginél sokkal nagyobb mértékben terhel­jük meg rendelésekkel, ja hiányzó kapacitás pótlására szolgálatba állítva minden többi vál­lalatot, amely az államosítás alá tartozik.« De hiszen még két oldalon vannak itt ilyenek. (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárt és a szabad, ságpárt oldalán.) Nagyon örültünk volna, ha az önök részéről hangzott volna el. (Felkiáltá­sok a szabadságpártról: Halljuk! Halljuk a leg­okosabbat!) A legokosabb — meg kell mondanom — sértő (olvassa): »Hogy a demokrácia erős legyen és hogy a demokrácia eredményeit biz­tosítani tudjuk, követeljük, hogy azokat a poli­tika^ pártokat, mint példáuj a szabadságpárt, tegyék lehetetlenné és zárjak ki & törvény­hozók sorából.« (Nagy zaj a kisgazdapárt és a évi február hó 7-en, pénteken. 240 szabadságpárt oldalán. — Babody János (kg): Diktatúrát akarnak!) A demokrácia a dolgo­zóknak jár, a demokrácia csak azoknak jár, akik szeretik a demokráciát; akik ellenségei iá demokráciának, azoknak nem jár demokrácia. (Nagy zaj.) T. Nemzetgyűlés! Könnyen azt érezhetnénk, hogy csak az államosított üzemek körül van-t nak bíqok, ahol még megvannak a régi veze­tők. Vannak még másutt is bajok, azonban a dolgozó nép erőfeszítései, hősi élniakarása fel­jogosít bennünket arra a reményre, hogy eze­ket a bajokat leküzdjük. * Amikor a mi pártunk, a Magyar Kommu­nista Párt a maga hároméves ítervéi a nyilvá­nosság elé bocsátotta megvitatásra, láttuk, hogy a dolgozók már kezdik értékelni a demo­krácia eredményeit s különösen azok a dol­gozók látták a jövőt építő lehetőségeket is e tervükön keresztül, akik értelmesen és józanul gondolkodnak. Ez nemcsak nálunk van így, igen t. Nemzet­gyűlés, most már széles e világon mindenütt így van. A körülöttünk lévő államokban, Cseh­szlovákiában, Lengyelorszáigibaai, Jugoszliá'váa­bau két és négyéves tervek alapján vezetik az államháztartást. De a liberálisok nagy fájdal­mára még Angliában is mind többen és többen követelik az állami tervgazdaság bevezetését, sot mind nagyobb léptekkel haladnak az álla­mosítás felé, amit ma megpróbált — természe­tesen elég rosszul — Nagy Vince képviselő úr letagadni. (Nagy Vince (msz): Azt: is letaga­dom, hogy Nagy Vince vagyok. Z. Nagy Vince vagyok! — Derültség a szabadságvárton,) 2 * A fejlődés ebbe az irányba mutat, nem be­szélve a Szovjetunióról, ahol 1928 óta az állami tervgazdaság által készített s a nép legszéle­sebb rétegeivel megvitatott tervek alapján kor­mányoznak és vezetik az államháztartást. Az eredlmények, amint látjuk, csodálatosaik. A mi pártunk tehát helyes úton járt, amikor három­éves gazdasági tervét bemutatta és megvita­tásra a nemzet dolgozói elé bocsátotta. Báez pénzügyminiszter úr monddtta, — nem szó szerint idézem, de lényegileg — hogy a Magyar Kommunista Párt háfromévesi terve megvalósítható, ha a dolgozók életszínvonalá­nak rögzítését a pártok és a szakszervezetek biztosítják. Ezzel szemben azt mondhatom, md a hároméves tervet azért készítettük, •— és ez az alapja a demokráciának — hogy a dolgo­zók életszínvonalát emeljük. Ezt akarjuk bizto­sítani a hároméves tervvel. (Dénes István (pk): Halljuk (részletesebben is egy kissé!) Igen t. Nemzetgyűlési! A lényeg az» hogy az ország dolgozói: a munkások, parasztok és az értelmiségiek mindenütt lázas igyekezettel terveznek, javasolnak, lehetőségeit keresnek be­csületesen, szívük minden melegével, hogy az ország felemelkedését, a hároméves terv végre­hajtását — amely tudatossá kezd válni — biz­tosítsák. Ez az igazi hazafiság. Meg vagyunk győződve arról, hogy ennek a becsületes élni­akarásnak a dolgozó magyar nép egyetemes­sége élvezni fogja gyümjölcseit. Erős lesz a mi országunk, a mi demokráciánk. Tervsze­rűen fogunk! gazdálkodni és gazdagodni, fáj­dalmára az úri világ képviselőiiidkl (Közbeszó­lás a szabadságpárt oldalán: Még nem mon­dotta el, hogyan! — Némethy Jenő (msz): Kapitalisták lesznek, ha meggazdagodnak!) Meglesz a biztosítékunk a stabil költségvetésre. A költségvetésben még fennálló deficitet ki fogjuk küszöbölni, eltüntetjük, (Dénes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom