Nemzetgyűlési napló, 1945. V. kötet • 1947. február 4. - 1947. február 26.

Ülésnapok - 1945-92

197 A nemzetgyűlés 92- ülése 1947. zet széles rétegeinek is, amelyek ebből éppen egy új kormányzat megerősödését latjaik, hogy amint az tud kemény kézzel sújtani, tud a kisebb embereknek meg is bocsátaniEhelyett mi történtik? A népbíráskodás terén már alaptörvényünk abban a hiátusban szenved, hogy az ötévem aluli büntetésiek, tehát az, öt évig terjedő börtön- vagy fegyházbüntetéseik esetiben nincs a vádlottnak fellebbezési! joga. Példátlan a jogalkotásók történetében, hogy ugyanabban az országbaini. ahol ha egy kis kihágásért valakit 30 napra elítélt a rendőrbíró, fellebbezésnek van helye, de ha öt évi börtönre vagy fegyházra ítélnek el valakit, nincs helye fellebbezésnek, pedig minden bíróság, tévedhet, különösen egy olyan elsőfokú bíróság, amely pártemlberekből álL Még az a megnehezítés is történt, hogy az igazságügymmiiszter úr pár hónappal ezelőtt kiadta a rendeletet, hogy alsófokon a népügyészek lehetőleg ne fellebbezzék meg az öt évig terjedő ítéleteket, a nép főügyészség pedig lehetőleg vonja vissza a benyújtott fellebbezéseket. Hogy ilyen módon azután nem juthat a NOT, a Népbíróságok Országos Tanácsa lé elbírálásra az ilyen ügy komplexus, arra azt mondja az igazságügyminiszter úr és mások is, privát forrásból tudom, mert eddig még nem volt szereniesém egy négy hónappal ezelőtt bejegyzett interpellációimra választ kapni, de úgy tudom, már a legközelebb kapok, hogy mindez az ügyek számának csökkentése miatt van. Hát kérem, az ügyek számának csökkentése miatt esetleg börtönben üljenek Öt évig olyanok, (Justus Pál (szd) és Juhász István (szd) egyszerre

r kiáltják: Szegény nyilaitok!) akiket a felsőbíróság vagy felmentene, vagy hat hónapra, egy évre ítélne el. A 'nyilasokról ne beszéljünk, mert Szakasits Árpád cikkéből olvastam, hogy az Árpád-sávos nyilasok sok galibát csinálnak bent a kommunistapártban.

20 (Derültség a szabadságpárt soraiban. — Orbán László (kp) a szabadságpárt feU; Mégis csodáLatoisiam ott védik Őket! — Egy hang> a szar bádságpárt soraiban: Sziaik&sits mendiai, az amégis! csiak tudjai! — Zöld Sándor (kp) \ Drózdy úr most mondta, hogy szegény internálták! — Orbán László (kp): A választójogukat is ott (a szabadságpárt felé mutat) védik!) A kormánynak még két ilyen súlyos igéretszegéséről kell beszámolnom, aimiről azonban mindenki tud. A községi választásokat Nagy Ferenc miniszterelnök úr úgyszólván minden naptári évszakna megijgérte. (Vásáry József (msz): A múlt ősszel meglesz!) Tavasszal azt mondta: nyáron. A nyáron azt mondta, hogy most már legkésőbb ősszel. (Gúnyos közbekiáltás a szabadságpártról: A hetes bizottságtól jött ez!) Eljött az ősz, levelek hullása, daruk távozása, nem hozta meg a községi választásokat. (Andrássy Dániel (kg): Mi a célja ennek a beszédnek? Szaggatni bennünket tovább?) A szívedet szaggatom!! (Andrássy Dániel (kg): »Farkas esz meg, medve esz meg, de megesznek bennünket, ha hagynánk magunkat!« Nem hagyjuk magunkat! — Közbekiáltás a szabadságpártról Andrássy Dániel felé: Tessék átmenni a! koimpártba! — Andrássy Dániel (kg): Józan dolog ez mai; így szaggatni ezt a, pártot? — Vásáry István (misa): NesziaggaSsa maga magát és a nemzetet! — Zaj a szabadságpárton. — Az elnök csenget.) Törvényhozói jogom, hogy a költségvetés során legalább visszamenjek egy évre és a kormánynak és a miniszterelnök úrnak néhány \vi február hó 7-én, pénteken. . 198 flagráns igéretszegését és szó nem tartását felsoroljam. (Andrássy Dániel (kg): Tudjuk azt nagyon jól mindnyájan! — Taps és derültség a szabadságpárt oldalán. — Andrássy Dániel (kg) a kommunistapárt felé mutat: Oda tessék adresszálni! — Vásáry József (msz): Ne tűrje el <ai tölbibség a dirigálást! — Némethy Jenő (msz): Őszinteségi mohaim! — Zaj.) Reimélem, hogfy a gyioirsÜtró urak nelra mulasztották el ezt a nagyszerű komfesszliót jegyzőköhyivb© venni! (Vásáry József (misiz): Szerenctsét'len közbeszólás!) T. Nemzetgyűlés! Két éve van demokratikus kormányzat. Már pedig a demokráciának, a népuralomnak alapfeltétele, hogy mint egy új épületet alulról építsük fel. Nem demokrácia az, amelynek csak a kupoláját, egy demokratikusan választott parlamentet, országgyűlést, nemzetgyűlést állítjuk oda, A demokrácia kiépítése ott kezdődik, hogy a nép a falun, a városokban, a vármegyei törvényhatóságban a maga választott embereivel kormányozza önmagát és a maga dolgait. Aki ezt halogatja, pláne igéri és nem tartja meg, az nem méltó ugyanannak a népnek a bizalmára. (Egy hang a szabadságpárt oldalán: A képviselőségre sem méltó! — Taps a szabadságpárt oldalán. — Justus Pál (szd): Eigyhangú taps volt! — Némethy Jenő (msz): Egyhangú volt a közbeszólás is!) Et nunc venio ad fortissimum! Most jön a legsúlyosabb kormánykijelentés, amelynél a kormányt és a miniszterelnök urat nemcsak az országban, hanem a külföld színe előtt is nyíltan dezavuálás érte. Remélem, hogy a békeszerződés ratifikálásának eleget fog tenni a külügyminiszter úr, azt mielőbb benyújtja és akkor majd lesz alkalmunk erre is részleteseb' ben kitérni, de amikor az igéretszegések vörös fonalát itt bemutatom, akkor erről sem lehet hallgatnom» Amikor pár nappal ezelőtt a békeszerződés aláírására a felhatalmazást megadta a nemzetgyűlés, én és pártom nem jöttünk be résztvenni ezen az aktuson. Ezt is meg kell indokolnom, mert egy képviselő felelősséggel tartozik azért is, amit tesz, és azért is, amit nem tesz. T. Nemzetgyűlés! Mi azon a józan politikai belátáson állunk, hogy a békeszerződést bármennyire rossz, bármilyen nagy, sőt elviselhetetlen terheket ró az országra, el kell fogadnunk és alá kell írnunk. Először azért, mert nem szegülhetünk szembe a győztes nagyhatalmakkal, amelyeknek mindenkori jóinldúlatára, erkölcsi és gazdasági támogatására rá leszünk utalva, de másodszor el kell fogadnunk azért ás, mert bármilyen rossz és

1 lesiujtó az a, békeszerződés, legalább vigasztaló, hogy ennek a jbékeszerződésnek a nagyhatalmak által való tláírásával, ratifikálásával és á magyar kornány aláírásával vissza fog állná a nemzet zuverénitása. Ez nagyon sokat ér az egész aiemzetnek. Ettől fogva leszünk abban a helyzetben, hogy valóban mindent elkövethessünk, hegy belekapcsolódjunk az egyesült demokra* [tikus nemzetek társadalmába és szövetségébe, amihez a kezdő baráti kéznyujtást a nagyhaaimak fölénk megtették. Ezért nem akartuk avarni azt az aktust semmiféle ellentmondásai, hogy ez a nemzetgyűlés adja meg a felhaalmazást. Ha kifogásainkat akkor mondtuk /olná el, akkor abból az következett volna, hogy mi rendbontói vagyunk a nemzetközi endnék, amelybe pedig mi bekapcsolni aikaruk a, mi szegény országunkat, tehát inkább IS*