Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

277 A nemzetgyűlés 72. ülése 19Í6, évi beszélünk, mert mi meg akarjuk védeni a tör* vénytelen gyermekekkel egyetemben a tör­vényes gyermekeket és a családokat is. Ez a mi célunk, mélyen t. képviselőtársain. (Juhász István (szd): Saját páfl\ia sem bírja hallgatni! — Lévay Zoltán (msz): Kikérjük magunknak! Élvezettel hallgatjuk! — Justus Pál (szd): Sose legyen nagyobb élvezetben része! — Az elnök csenget. — Kisházi Ödön (szd) Lévay Zoltán (msz) felé: Csiak állva tudja végighallgatni'? Derültség a szociáldem&kmtapárt oldalán.) Az előbb beszéltem hamis tanukról. Eá kell most térnem arra, mennyi felzaklatott, elrontott élet fog itt keletkezni, ha ezeket a rendelkezéseket törvénybe iktatjuk. Nincs szükség arra, hogy a törvénytelen gyerekeket beeresszük a törvényes családok keretei közé. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Nincs is szó, arról!) Megsegítésükre más utat és módot kell keresni. Eá kell mutatnom arra, hogy erre meg lehet találni az alapot, mint ahogy meg is kell találnunk, hogy ezeket a gyermekeket magunkhoz öleljük s ne taszítsuk el magunktól. Ezzel a kérdéssel nem szabad ennyire felületesen bánnunk és nem szabad olyan törvényt hoznunk, amely a nemzet nagy többségében visszatetszést szűk hanem olyan törvényt kell hoznunk, amely teljes mér­tékben megoldja a törvénytelen gyerme­kek kérdéseit, de ugyanakkor tiszteletben tartja a törvényes családok érdekeit és jogait is. (Szabó Piroska (kp): Hogy gondolja képvi­selőtársam? Tán az állam terhére?) Hiszen ha erről van szó, erről is beszélhetnénk. Én nem akartam ezt is szóvá tenni, (Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: Csak beszéljen!) de lehet alapot találni rá. Hiszen annyi sok ennél érdemtelenebb dologra találunk alapot! Nekünk feltétlenül meg kell találnunk erre is az al«pot. (Szabó Piroska (kp): Csak az apa zsebét ne terhelje, mii Ez fáj! — Justus Pál (szd): Ez az!) Hogy tetszik mondani? Eddig is az apát terhelte. Az apa eddig sem bújha­tott ki a kötelessége alól és én csak azt mon­dom, hogy nem lehet minden régi törvényt ki­dobnunk, mert ha mindent kidobunk, akkor — amint nagygyűlésünkön is elmondtam — úgy járunk, mintha a gazdaságból kidobál­nánk az összes értékes, termő gyümölcsfákat. (Justus Pál (szd): Csuda értékes ez!) Akkor még annyi kenyere sem lesz ennek a szeren­csétlen népnek, mintha az értékeket meghagy­juk, csak a hibákat küszöböljük ki és így ha­ladunk tovább azon az úton, amelyen halad­nunk kell. Amint mondtam, ezeket a szerencsétlen gyermekeket, akik ilyen sorsba jutottak, ma­gunkhoz kell Ölelnünk. (Egy hang a szociálde­mokratapárt oldalán: Lehetőleg ott akiarja hagyni őket, ahol vannak!) Ez a nemzet érdeke. Kár minden magyar életért, amely elpusztul, amellyel nem gondolunk. Tessék tartási köte­lezettséggel megróni az apát, mint a múltban is volt, de a törvénytelen gyermek ne legyen összekötve a családi élettel. Tessék az apát megróni társadalmi állásához, vagyonához mérten, de ne tessék beereszteni azt a tör­vénytelen gyermeket a törvényes házasság keretei közé. (Hajdú Ernőné (szd): Nem ereszt­jük be, tessék elolvasni a javaslatot!) Itt nem lehet kollektivizmust csinálni. Nekünk az a célunk, hogy a legegyszerűbb életformák kö­zött is felemeljük a legegyszerűbb, kicsiny lelket, emberteremtményt, de ugyanakkor ez­november hó 29-én, pénteken. 278 zel ne sértsük a másikat, akire azt ráereszt­jük. (Döbremtei Károlyné (kp): Nem fesnevail az!) Én tudom, hogyha ez a javaslat törvény­nyé válik abban a formában, ahogyan előter­jesztették, még a javaslat megszavazol között is lesznek olyanok, akiknek az érdekeit ez sértené. Ez néni vitás. (Ellentmondások a szo­ciáldemokratapárt oldalán) Lesznek ilyenek. Itt tehát egyetemlegesen kell védeni érdeke­kiket. (Kondor Imre (pp): Mi az? Maga is ér­dekelve van? — Kisházi Ödön (szd): Kellemet­len neki! — Egy hang a szociáldemokrata­pártról: Torkára forrt a szó!) A törvénytelen gyermekek kérdését meg kell oldanunk, erre meg kell keresnünk a megfelelő alapot Ezt a javaslatot tehát ve­gyük le a napirendről és készítsünk elő egy új törvénytervezetet. (Ellentmondások a szociál­demokrata- és a kommunistapárton-) Abban kapcsoljuk ki azt az elvet, hogy a törvényes és törvénytelen gyermek egyforma legyen, (Révész Ferenc (szd): Ezt akarja a javaslat.) Egyforma nem lehet. Nem lehet egyforma joga a törvénytelen gyermeknek a törvényes­sel, amikor nem dolgozik ott családban; mert akkor ezzel kapcsolatban ki kellene monda­nunk a többnejüséget, iha ezen la® alapon akarjuk a kérdést megoldani. (Derültség a szo* ciáldemokratapárt oldalán.) Ez azonban nem lehet célunk. Célunk az, hogy ezen a téren végre rendet teremtsünk és a régi törvényt úgy módosít­suk, hogy az apa, aki nem törődött szeren­csétlen gyermekével, ezután köteleztessék erre. Akit azonban erre nem lehet kötelezni, mert erre nincs lehetősége, az se szenvedjen hátrányt. Annak a gyermeke is neveltessék tovább. Nekünk nem az a célunk, hogy lelenc­házakat létesítsünk, hanem olyan házakat kell építenünk helyettük, hogy akit az anya nem tud eltartani, mert nem kap kellő támogatást, az ai törvénytelen gyermek ott megkaphassa a fölneveléséhez szükséges támogatást és anyagi javakat, kiművelhesse szellemi és lelki képességeit is és az életben ne legyen különb­ség: amikor a gyermek eléri azt az időt, hogy saját életét megkezdje, a törvényes gyerme­kekkel egyenlő rangban lehessen és egyenlo­fegyverzettel vehessen részt az élet harcában. Ez a mi célunk és érdekünk, (ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Erre kell meg­felelő alapot keresnünk. De meg kell említenem a hadiárvák kér­dését is, hiszen azok még sokkal rosszabb helyzetbe fognak jutni, mert nem lesz joguk apát keresni. Azok tovább fognak sinylődni, szenvedni, mert édesapjuk, aki otthonáért, hazájáért feláldozta életét és mindenét, (Justus Pál (sadl): Nem kell háborút csinálni és nem lesznek hadiárvák!) nem hagyott nekik semmit. Ök tehát rosszabb helyzetbe jutnak, mint ezek a törvénytelen gyermekek, akik beleka­paszkodnak egy jómódú apába; akinek eset­leg semmi köze sincs hozzájuk, (Zaj a szociál­demokratapárt oldalán.) vagy belekapaszkod­nak egy kereskedőbe. (Juhász István fezd): Kilóg a lóláb!) Nagyon téved képviselőtársam, én nem mentek senkit, mindezt a valóságos éleit diktálja »nekem. (Juhász Islfcván (sdcU) : Védje csak meg a jómódú apákat! —- Justus Pál (szd) : Csak védje őket! — Andrássy Dániel (k~V In­kább váHialok egy apaságot jogtalanul is, mint hogy 500-000 gyermek maradjon továbbra is 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom