Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-70
179 A nemzetgyűlés 70. ülése 1946. teni a nemzetgyűlés pénzügyi, valamint alkotmányjogi és közjogi bizottságának az 1946: XVII. tc.-kel az államháztartás vitelére adott felhatalmiazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában készítet* jelentését. Elnök: A beadott jelentést, amelynek kinyomatása ás szétosztásra, megtörtént, a házszabályok 96. §-ában foglalt rendelkezések, értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Ennek megfelelően következik az 1946:XVIL tc.-kel az államháztartás vitelére adott felhatalmazás meghosszabbításjáról szóló törvényjavaslat tárgyalásia, Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista, Párt, a Szociáldemokrata Párt ós a Magyar Szabadságpárt jelentettek be szónokokht, éspedig Saláta Kálmán, Erdei Mihály, Erdei István és Lévay Zoltán nemzetgyűlési képviselő urakat. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Sári Ignác előadó urat illeti a szó. Sári Ignác (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyi, valamint az alkotmányjogi és közjogi bizottságnak együttes ülésén történt letárgyalás_ után, amint azt az előbb már jelentettem, ismertetni kívánom egészein röviden az államháztartás vitelére adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Azért egészen röviden, mert a nemzetgyűlés csak néhány hónappal ezelőtt tárgyalta az államháztartásnak 1946. évi január hó 1. napjától az 1946. évi október hó 31. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavaslatot és így» igen t.' képviselőtársaim, bizonyára igen élénken emlékeznek azokra az okokra, amelyek a felhatalmazás megadását indokolttá tették, és azokra a napokra is, amelyek egybeestek a forint bevezetésének időpontjával és ezzel együtt Iámnak a gazdasági és pénzügyi krízisnek a végével, amely alapjaiban viselte meg ennek az országnak gazdasági életét és tette próbára az egyes embereknek anyagi és erkölcsi teherbírását. Ügy hiszem, ismétlésekbe • bocsátkozom, amikor felhívom képviselőtársaim figyelmét arra,, hogy ha a kormány bármd oknál fogva nem tudja a költségvetést kellő időben beterjeszteni és ha ezzel kapcsolatosan a kormánynak tad ott appropriáciió idejében létre nem jöhet, akkor a kormánynak törvényjavaslattal kell a nemzetgyűléshez fordulnia, hogy >az államháztartást a költségvetési törvény kereteiben továbbra is vezethesse. (Vásáry József (msz): Mi az akadálya? — Némethy Jenő ímsz): Van költségvetési) Ezt a felhatalmazást a nemzetgyűlés a múltban egyrészt az 1945 :X. tc.-kel, másrészt pedig a stabilizációval egyidejűleg az 1946: XVII. te.-kel éppen a felszabadulás után a rendkívüli politikai és gazdasági viszonyok következtében már megadta. Az így megadott felhatalmazás azonban folyó évi október 31-én lejár és a törvényenkívüli állapotnak, az ex-llexnek elkerülése érdekében a kormány a nemzetgyűléstől ennek a már megadott felhatalmazásnak két hónappal való meghosszabbítását kéri. Legyen szabad ezzel kapcsolatosan legelsősoriban is r rámutatnom arra, hogy ha gazdasági és pénzügyi helyzetünkről kívánunk számot adni, azt a hátteret kell legelsősorban is vizsgálnunk, amelyben a rend állapotába került országunk gazdfasági és pénzügyi helyzete lejátszódik. Ennek a helyzetnek kiindulóévi október hó 25-én, pénteken, 180 pontja volt a stabilizáció megteremtése, lezárása pedig az államháztartás költségvetésének előterjesztése és az appropriáció megadása lenne. A kormány a költségvetésre már akkor felkészült, amikor a minisztertanács május 24 -én tartott ülésén megállapította az egyes tárcák kiadási kereteit. Ezekután egyeztető tárgyalások során utasítást adott a költségvetési előirányzatok elkészítésére. Ezek a költségvetésig előirányzatok augusztus hó második felében érkeztek be a pénzügyminisztériumba A kiadási keretek a tárcák igényeinek megfelelően természetesen bizonyos változásokat szenvedtek. Ezek tisztázása újabb szóbelli tárgyalások szükségességét vonta maga után, de elhúzódott a végleges- költségvetés összeállítása azért is, mert az augusztus és szeptember havi tapasztalatok különösen az árszínvonal alakulása során indokolttá tették az országos, illetőleg az eredeti előirányzatok megváltoztatását. Utalhatok itt^ ezzel kapcsolatban mindjárt arra az, intézkedésre, amellyé;!' w kormány (a kisebb fizetésű tisztviselők segítésére ment és számukra szükségesnek látta családi pótlék és közlekedési segély folyósításának . engedélyezését. De miaga a Gazdiasági Főtanács és f a minisztertanács is a már letárgyalt költségvetési előirányzatok egyes részei tekintetében módosítások kereszitülvezetését^ tartotta szükségesnek, így tehát a költségvetésnek a tervezett határidőre, október végére vfaló kiegészítése és elkészítése nem volt végrehajtható. _ Voltak azonban még más okok ^is ; amelyek a költségvetés végleges' összeállítását elodázták. Ezek esry része a fegyverszüneti szerződés katonai előírásaiból, más része pedig ugyancsak a fegyverszüneti szerződésen alapuló jóvátételi kötelezettségeinkből folyik. Jóvátételi terheinknek hosszabb More való elosz f ása is változó fogs' vény szerűséget vitt bele a költségvetés alakulásába, Ha ehhez imé^ hozzáteszem a létszámcsökkentő eljárás kényszerű elhúzódását, vagy pedig azt, hogy a múlt idők kapcsolatai világgazdasági vonatkozásban nem érvényesülnek azzal a szükségszerű párhuzamossággal amellyel a második világhábtorú kitörése előtt találkoztunk,^— főleg a viliáarkereskedelmi és pénzügyi kérdésekre gondolok, — akkoT «zt lii'swm. felvázoltam azokkf a belső és eayúttal külső nehézségeket is, amelyek a költséa-vetés végleges1 összeállítása és kinyomatása elé tornyosulnak. Mindlamelleitt jelenthetem a i Nerrozetgyűlésnek, hogy az egyesített bizottságok Ígéretet klaptak a pénzügyminiszter úr f ól, hogy a most kért felhatalmazáson, tehát két Ihónacpon belül ia költségvetést kinyomatja s letárgyal ás ^ végett a Ház asztalára leteszi. Annál inkább teheti ezt meg, mert hiszen a költségvetésnek jelenleg már a kefelenyomiatán dolgoznak. Miután egyrészt (azt hiszem, hogy nincs okunk a pénzügyminiszter úr Ígéretében kételkedni, másrészt pedig méltányolni kívánva azokat a nehézségeket, amelyek a költségvetésnek végleges formiáJba való öntése előtt r jelentkeztek, az együttes bizottságok nevében és azok megbizásából javaslom az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy a kormánynak az államháztartás vitelére adott felhatalmazást 1946 december hó 31-ig" hosszaibbítsa meg, az; áltialam ismerteitett törvényjavaslatot pedig általánosságban és részleteiben fogadja el. (Taps.)
