Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-69
155 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. évi október hó 24-én, csütörtökön. 156 dunkban Csehszlovákia. Mi azonban eldobtuk a gyeplőket. Nem tudjuk azt, hogy ki cselekedte é&tj nem tájékoztattak bennünket, miévt . kellett ennek megtörténnie, és miután gazdasági kérdésekben is a törvényhozás kezébe van letéve az állam léte, ezért mi vagyunk felelősek. Nem érezzük a felelősség súlyát, mert senkit sem kívántunk ezért felelőssé tenni. Sehol egy országban sem történt meg a milliárdokra és billiárdokra való pénzhalmozás, csá"« egyedül nálunk. TV Ház! A Nemzeti Bank megalapításától, 1924-től a máisiodik világháború kitöréséig kö- • rülbelül 25 év telt el. Ez alatt a 25 év alatt a magyar társadalominak ia;z a ikis része, amely takarékoskodik is, jelentékeny mennyiségű pénzt takarított meg a pénzintézetekben. Ez a háború kitörésekor kétmilliárd aranyértékű pengő volt. Legalább egymilliárdra kell értékelni iazt a pénzmennyiséget, amely bent volt a (különböző biztosítási kötvényekben- Ez mind semmivé vafl.it , és az a takarékos magyar tár-isiadalom, amely elvonta szájától a. falatot, hogy válságos időkre legyen egy kis pénze, amely életbiztosítást kötött, hogy majd férjhez tudja adni a leányát, az elvesztette egész pénzállományát. Borzasztó súlyosaik ennek a következményei. Talán méltóztatnak emlékezni arra a plakátra, amely valamikor mindig megjelent október elején. Erre a plakátra egy pengő^ volt festve, amelyre egy kéz mutatott rá, és az» volt ráírva: »Ezt gyűjtsd!«. A magyar társadalom takarékos része — mert a nagyobbik része nem takarékos — ezt megtette. Mi volt a takarékosságának a jutalma? Az, hogy ma van a kezében egy értéktelen betétkönyv. _ Ugye, méltóztatnak emlékezni arra. a másodifa plakátra, amelyen jómódú, előkelő, prémes bundában öltözött ember előtt egy nyomorult ember alamizsnáért könyörög, és a prémesbundiás azt mondja neki: Ja barátom, voltál te fiatal is, miért nem kötöttél aggkorodra életbiztosítást! Ezt is megtette a magyar társadalom, és mi lett az eredmény 1 ? Elveszett, amit az életbiztosítások'biai belefektettek. T. Ház! Amikor, ezt történt a pengővel, még szomorúbb események (következtek toe az adópengővel, amelyeiknek részteleit bőségesen el" mondotta Nagy Vince képviselőtársam, és így ezzel nem kívánok foglalkozni- Amikor azonban ta kormány felhatalmazást . (kiér, -akkor szemben állunk a megoldatlan kérdések egész tömkelegével, és nem tudjuk, hogy hogyan és miképpen állunk a gazdasági elet különböző vontaittkozásaiban. Abszolúte nem tudjuk,, hogy hogyan állunk miai a forinttal, amelynek megteremtéséért valóban a legmélyebb tiszteilettel és hálával kell viseltetnüniki azokkal szemben, akik ezt megtér ernte tték. Amiként azioik, akik tönkretették pénzünket, ismeretlenek előttünk, homályban vannak, így ismeretlenek a forint megaíUkiotói is. Pedig ismernünik kellene, kik azok, akik ezt a nagyon értéfces munkát el tudták végezni és értékes forintot tudtak adni a) nemzetnek. Nem lehet hozzájuk egyéb kérésünk, mint az, hogy amikor látunk olyan tüneteiket, minit la* tőzsdén az értékek' rohamos emelkedését és, más egyéb aggasztó jelansé-^ geket a gazdasági piacon, legyen erejük arra, hogy minden törekvést visszaverjenek abban a tekintetben, hogy ta*, magyar forint értéke bármely vonatkozásban is romlásnak induljon. T. Ház! Olyan egészen tönkrement és gazdaságilag leromlott államnak, mint mi vagyunk, kell, hogy a külfölddel jó kapcsolatai legyenek, hogy kölcsönhöz jusson. Ebben a vonatkozásban sincs semmi tájékoztatás. Nem tájékoztattak bennünket abban a kérdésben sem, hogy ezidőszerint a magyar államháztartást milyen összegű külföldi kölcsön terheli. Azt sem tudjuk, hogy ezek után a külföldi kölcsönök után fizetünk-e kamatokat vagy nem fizetünk és hogy ezek a tételek a magyar államháztartás keretében milyen szerepet játszanak és mint terheknek milyen jelentőségük van. Arról sem vagyunk semilyen vonatkozásban tájékoztatva, hogy mire leihet ma értékelni nemzeti jövedelműinket, pedig csak akkor lehet orientálódnunk, hogy milyen irányban vezesse ta magyar kormány a gazdasági életet, ha ebben a tekintet-' beu tájékoztatót kapunk. Rá kell mutatnom arra is, hogy teljes tájékozatlanságban vagyunk abban is, milyen a mi kereskedelmi mérlegünk, miben van kivitelünk, miben van behozatalunk, miben aktív és miben passzív a kereskedelmi mérlegünk. De hasonlóképpen tájékozatlanok vagyunk abban a kérdésben, hogy milyen mértékben van foglalkoztatva, iparunk. Azt körülbelül tudjuk, hogy a nehézipart talán teljes mértékben foglalkoztatják, de azt is tudjuk, hogy egyéb iparunk egészen gyéren van foglalkoztatva, amit nagyrészt arra kell visszavezetnünk, hogy nincs megfelelő tőkénk. Nem áll előttünk tájékoztató kép, — ami pedig okvetlenül szükséges a gazdasági helyzet megítéléséhez — arról sem, hogy mennyi a szénfogyasztás, mennyi az áramfogyasztás, per dig csak ezekből az adatokból lehetne valamelyes képet alkotni arról, hogyan áll gazdasági életünk. A bányák államosítása most már körülbelül egy esztendeje megtörtént. Nem tudjuk, milyen irányban megy ezeknek élete, csak híreket olvasunk a lapokban, hogy óriási ráfizetéssel dolgoznak; híreket olvasunk arról, hogy az adminisztráció nagyon nehéz;, hogy sokkal költségesebb a széntermelés, mint azelőtt, holottnyilyánvaló, hogy a szén olcsósága az egyJQt előfeltétele annak, hogy ipari tevékenységünk meginduljon. Mindezt összefog lalva, gazdasági vonatkozásban nem ad nekünk a kormány semilyen tekintetben tájékoztatást. ..„Azt is látjuk, hogy a munkanélküliség óriási. Nem tudjuk, hogy számszerűen mennyi, de nyilván többszázezerre lehet becsülni a munkanélküliek számát. Munkanélküliség van akkor, amikor egyéb vonatkozásban a legnagyobb mértékben szükség volna árra, hogy dolgozzunk. Az építőipar majdnem teljesen megállt és amikor dolgozni kellene az építőiparban, ugyanakkor a munkások óriási tömegei nincsenek foglalkoztatva. Ilyen körülmények között nem tudjuk elképzelni, milyen a mi gazdasági életünk menete. Utalni kell arra is, hogy tájékozatlanok vagyunk a tekintetben, milyen ezidőszerint a magyar államnak és a Magyar Nemzeti Banknak egymáshoz való viszonya. Azt tudjuk. hogy a Magyar Nemzeti Bank közgyűlést tartott és megállapította a megnyitó mérleget, de hogy ezt a jelentést megkaphassa valaki, azt a legnagyobb áldozatok árán sem lehet elérni. Pedig ahhoz, hogy tudjuk, hogyan lehet a nehéz gazdasági és pénzügyi kérdéseket egészségesen és infláció ^nélkül megoldani, meggyőződéseim szerint mégiscsak kellene ismernünk a Nemzeti Banknak és az államnak egymáshoz
