Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-69

107 A nemzetgyűlés 69. ülése 1946. (Az ülés délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az. ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vörös Vince, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig*; Gyurkovits Károly jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Hompola Mihály képviselő úr levelét, amelyben gyógykezeltetése céljából hatheti, Takács József képviselő úr levelét, amelyben beltegségére val'ó hivatkozással négyheti és Dávid János képviselő úr levelét, amelyben ugyancsak betegségére való hivatkozással ütheti szabadság engedélyezé.\u kéri. Méltóztatnak a kért szabadságokat engedélyezni? (Igen!) A nemzeitgyűlés a kért sziabadságokait engedélyezd. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után írásbeli választ fog- adni: a vallás- és közoktatásügyi (miniszter úr Gyenes Antal képviselő úrnak folyó évi július hé 24-én, a miniszterelnök úr Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak folyó évi július hó 24-én, a pénzügyiminiszter úr Jancsecz Imre képviselő úrnak folyó évi szeptember hó 18-án, a földmívelésügyi minisziter úr Zálkiányi József képviselő úrnak folyó évi augusztus hó 28-án és Németh Lajos képviselő úrnak folyó évi augusztus hó 28-án, s végül az iparügyi miniszter úr Piros László képviselő úrnak folyó évi September (hó 18-án előterjesztett interpeiláei ójára. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. A pénzügyminiszter úr kíván szólniRácz Jenő pénzügyminiszter: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém benyújtani az, 1946: XVII. tc.-kel az államháztartás vitelére adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvény ja vaisilatot. A házszabályok 95. §-a alapján tisztelettel indítványozóim, hogy a nemzetgyűlés a törvény jiaivaslatot sürgősen tárgyalja le. Egyben kérem a törvény javallatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi, valamint az alkotmányjogi és közjogi bizottsághoz való utasítását. Elnök: A miniszter úr által benyújtott törvény javaslatot a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstételi céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását kérte, amihez a házszabályok 95. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezési értelmiében a jelenlevő képviselők kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, ezért kérem azokat a képviselő urakat akik a sürgősség kimondásaihoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállni! (Megtörténik*) Többség- Megállapítom, hogy a kétharmad többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a, határozatot. Ac say László képviselő úr, mint a nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint pénzügyi bizottságának előadója kíván jelentést tenni. Acsay László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentését a magyar kö'ztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatailévi október hó 24-én, csütörtökön. 10% mazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyában van szerencsém tisztelettel benyújtani. Elnök: A beadott jelentést, amelynek kinyomatosa és szétosztása megtörtént, a házszabályok 96. §-ában foglalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Ennek megfelelően következik a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás meghosszabbításáról szióló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Parit, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Magyar Szabadság Párt jelentettek be szónokokat, ás pedig Szentbe József. Losonczy Géza, Halász Alfréd, Nánási Lásaló és Nagy Vince nemzetgyűlési képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Acsay László előadó urat illeti a szó. Acsay László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Midőn a magyar köztársaság kormánya részére^ rendeletek kibocsátására adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvón^iavaslatot, annak az alkotmány- és közjogi, valamint pénzügyi bizottságok együttes ülésén tört ént letárgyalása után a t. Nemzetgyűlés elé terjesztem, engedtessék me«- ho^ a miniszteri indokolást röviden kiegészíthessem. A törvényjavaslat tulajdonképpen két kérdést kivan szabálvoani, éspedig egyfelől a rendelletek kibocsátására szóló felhatalmazás határidejét, másfelől a szénbányák államosításával kapcsolatosan elő terjesztendő kártalanítási törvényjavaslat benyújtásának végső idejét káván ja február hó 28-ig meghosszabbítani. (Egy hang a szabadságpárton; Karácsonyi szünet ! ) A törvény első szakaszának indokolásánál meg kell állapítanunk, hogy természetesen az ilyen rendeletekre adott felhatalmazás eltér a parlamentarizmus alapelvétől és tulajdonképpen ellentétben áll a demokráciáviall, (Mozgás a szabadságpárt soraiban.) úgyhogy azffc csupán a mostani rendkívüli helyzet tesai ideiglenesen indokolnatóvá. (Dénes István (pk): Halljuk az indokokat!) Éppen ezért, ha már felhatalmazást adunk, hogy a kormány törvényjavaslatok beterjesztése helyett rendeleti úton szabályozhasson olyan kérdéseket is, amelyek az alkotmány értelmében törvényhozási hatáskörbe tartoznának, (Ternay István (msz): Ez nem demokrácia!) akkor szótanunk kell a felhatalmazás körének, illetve terjedelmének értelmezéséről. Pontosan, tételes felsorolással nehéz ugyanis _ elhatárolná, hogy voltakép mire terjedhet ki és mire nem az ilyen felhatalmazás. Legalább az irányelvet kell tehát tisztáznunk, , amely az értelmezés módját meghatározza, valahányszor kérdésessé válik,, hogy miit lehet és mit nem a felhatalmazás alapján egyszerűen rendeletileg elintézni. Ne felejtsük el, a felhatalmazás — amint mondottam — rendkívüli intézkedés, a rendes parlamentáris életnek olyan fogyatékos sága, amelyet csak szükséganegoldlásnak lehet tekinteni, éppen ezért erre is alkalmazni kell minden kivételes, speciális jogszabálynak azt az elvét, hogy az ily szabályokat sohasem szabad kiterjesztőleg, hanem szűkítőleg érteimeznri. Különösen áll ez az elv, amikor a jogsza<