Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-68
95 A nemzetgyűlés 68. illése 1946. rasztpárt soraiból: De minket sem érdekel az egész ügy!) T. Ház! E tényállás után meg kell állapítanom, hogy a miniszter- urat ebben az ügyben rosszul informálták és ha a miniszter úr azt akarja, hogy ne következhessenek be ilyen tengerik igyó-ügyek ; és így anyagi jogsérelmek, mivel végeredményben a^ politikai felelősséget estítleg hibásan intézkedő tisztviselője mellett neki kell vállalnia, (Pászthory István 'msz): Kellene!) gondoskodjék arról, hogy az ilyen ügyeket ne affl ügyben érdekelt referense referálja el, hanem intézményesen biztosítsa, hogy a minisztériumnak egy másik oszltálya vagy más érdektelen tisztviselője vizsgálja feliül, hogy így elkerülhetők legyenek azok az egyéni tragédiák, amelyek az embereket ilyen nyilvánvalóan szabálytalan, jogtalan határozatokkal tönkreteszik és hogy dúsgazdag furnirgyárosoík ne mehessenek be olyan lakásba, amelyet szegény emberek verejtékükkel hozattak rendbe és ahol semmiféle jogos a'i'ap nincs arra, hogy ásat a szegény embert kitegyék, mert hiszen a másik félnek egyáltalán nines: lakásigénye, (Egy hang a kommunistapárt oldalán: Ki aa ellenügyvéd kérem 1 ?) Mondom, tessék utánanézni, engem nem érdekel. Elnök: Az interpellációt a Ház Madia a népjóléti miniszter úrnak. Következik Macskási József képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi minisziter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék' az interpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy az őszi munkálatokkal kapcsolatos, egyes miniszltéráumok által elkövetett súíyos mulasztások veszélyezltetik az ország jövő évi terméseredmény eilt1 Mit kivan tenni a miniszter úr, hogy a mulasztásokat a legsürgősebben pótolják és ezáltal biztosítsák: az ország jövő évi ellátását? Macskási József s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Macskási Jórasef (kp): T. Nemzetgyűlés! Három héttel ezelőtt interpelláltam az illetékes miniszter úrhoz ebben az ügyben. Ma már itt előttem néhány képviselő úr szintén beszélt ennek fontosságáról. Ugy érzem, a nemzetgazdaság s a jövő kenyér szempontjából anynyira fontos ez a kérdés, hogy meg kell vizsgálni és komolyan foglalkozni kell vele. Bizonyos intézkedések történtek arra, hogy biztosítson a kormány a gazdaságilag elesett gazdák számára is vetőmagot, szántási hitelt, de úgy látszik, hogy valahol elakaidltak ezek az intézkedések, mert, ha a vidéket járjuk az, ottani panaszokból azt lehet megállapítani, hogy nem jutottak el rendeltetési helyükre. Alig tudnak róla, hogy van vetőmaghitel. , Kiment a rendelet, hogy a gazdáknak a felesleges gabona elszámolásaiból biztosítsák a vetőmagot. Egyes helyeken ez biztosítható is, de a jégkár és aszálysujtotta vidékeken a szegényparasztok és főként az újgazdák, valamint a telepes községekben az új telepesek egyáltalán nimcselnek abban ^ helyzetben, hogy pénzbelileg meg tudják vásárolni a vetőmagot,, és mivel igával, eszközökkel nem rendelkeznek, szintén hitelre szorulnak, hogy a rendelkezésre álló traktorokkal munkálhassák meg a földijeiket. Bármennyire nehéz volt helyreállítani a mezőgazdasági gépeket, mindannak ellenére évi október hó 2S-án } szerdán. 96 vannak jelentések, hogy még ezek a rendelkezésre álló mezőgazdasági gépek is üzemen kiyül állanak.» mert azoknak a gazdáknak, akiknek szükségük volna ezek igénybevételére, pénzügyileg nincs módjuban ezt megfizetni. Békésben körülbelül 100 ilyen traktor áll. Ugyanakkor Békésben, Orosházán a kölcsönből, a hitelből 13.000 forintot utaltak ki. Ugyanez a helyzet Déil-Pestmegyében, Kiskunhalas kapott 8000 forint ilyen hitelt, a község határa 112.000 hold és végtelenül aszálykár sújtotta vidék, ugyanakkor a javarészt jégkár is sújtotta. Ezeken a helyeken csak úgy és akkor lehet biztosítani az őszi munkálatokat és a vetéseket, ha a kormány a legsürgősebben intézményesen a támogatásukra megy és biztosítja azt, hogy ne legyenek ezek túlterhelve azzal, hogy 40—50 százalékos kamatra kapják a hitelt, akár vetőmagban, akár üzemanyagban, hanem a nemzetgazdasági érdek szemelőtt tartásával pusztán az legyen a szempont, hogy biztosítható legyen az őszi talajművelés és & talaj bevetése. Azon az elven, hogy jobb későn, mint soha, én kérem a földmívelésügyi kormányzatot és az illetékes minisztériumokat, hogy &z eddig meglévő akadályokat a legsürgősebben hárítsák el és hassanak oda, hogy azok a szervek ne üzletet csináljanak az államtól erre a célra kiadott hitelekből. Vannak róla jelentések, hogy az OFI mellé rendelt OKU csak úgy hajdandók köcsönöket folyósítani vetőmagra és szántási hitelre, ha ezek a szegény parasztok belépnek és részvényeket jegyeznek. Kérdezzük, hogyan tudjon az a gazdaságilag leromlott ember részvényeket jegyezni, amikor vetőmagra is kölcsönt kell felvennie. Az ilyen és ehhez hasonló akadályokat feltétlenül a legsürgősebben el kell hárítani, mert különben elkésünk. Alig áll már néhány hét rendelkezésre, amennyiben úgyis megkésleitette az őszi munkálatokat a nagy aszály, a szárazság. Mindannyian egyetérthetünk abban. hogy mindén nemzetgazdasági érdek mellett most ez a legfontosabb, mert két-három hét mulva^ már késő lesz róla beszélni is, nemIn gy intézkedni. Ha az elszámoltatási szerveknek még egyébként meg is felelne, akkor is hetek kellenek ahhoz, hogy felhajtsák a vetőmagot. Az a tiszteletteljes kérésem a közellátásügyi kormányzathoz, hogy utólagos elszámolásra engedélyezzék és folyósítsák a gabonavetőmagot mindezekben a községekben a közellátási minisztérium számára már készen álló beszolgáltatásokból, tehát azzal, hogy Ké sőbb az elszámoltatásokból azt visszaadni, elszámolni lehessen. Remélve, hogy mindezek az intézkedések a legsürgősebben megtörténnek, újra ismételem, hogy a magam és pártom nevében kérem az illetékes szerveket a mielőbbi sürgős intézkedésre jövő évi kenyerünk érdekében. (Taps a kommunistapárt soraiban.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlét kiadja a fölidimívelésügyi miniszter úrnak. KÖvettkiezik Hajdú Gyula képviselő úr interpellációja a belügyminiszter és földmívelésügyi miniszter urakhoz a svábok kitelepítésének megakadása és a telepesek katasztró falls helyzete tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter uraknak arról,
