Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-87
975 A nenizeigyűlés 87. ülése 1947. évi Január hó 23-án, csütörtökön. 976 Külügyminiszter : • dénárt Iván július 31-iki interpellációjára a SZEB által engedélyezett külképviseleteink felállítása körül tapasztal- i ható indokolatlan késedelemről és az e^bó'l eredő gazdasági és politikai hátrányokról ;,.. 1003» Pénzügyminiszter *,, Szurdi István augusztus 7-iki interpellációjára a magyar magánvállalatok külföldre kiszállított vagyonának és kilopott szabadalmának tárgyában.... r ,... ^r.... 1004 Szurdi István (szd) viszonválasza '. ' '............. [. • 1005 Vásáry József augusztus ,14-iki interpellációjára az árak és fizetések összhangba hozásáról :.......... "";" ^^^ j A kormány rpszéről jelen voltak: Bartha Afbert honvédelmi miniszter, .Rákosi Mátyás állam, v i miniszteri. ' (Az ülés délelőtt 10 óra 18 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Kossa István foglajja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. Ä mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Hegyesi János, az egyéb jegyzői teendők ellátásána pedig Kies Károly jegyző úriakat kérem g fel. A t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a budapesti főállamügyészség Nagy László, Milassin Kornél és Szurdi István, nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A megkereséseket a házszabá.yok 47. §-ának. (1) bekezdésé értelmében a mentelmi bizottsághoz áttettem. A nemzetgyűlés a beje*' leütést tudomásul veszi. Pongrácz Aladár képviselő úr, mint a nemzetgyűlés '.pénzügyi bizottságának előadója '•kíván jelentést tenni. (Felkiáltások:^Nincs r iW) A képviselő> úr nincs jelen. Jelentését kéi&őbb fogja megtenni, • ' ) T. Nemzetgyűlés! Napirendünk szerint következik az összeférhetetlenségi bizottság 1-, 122. számú jelentésének tárgyalása a Farkas Mihály ' képviselő által Vidovics Ferenc képviselő ellen az 1946: XXVI. te. 9. §-ának (3) bekezdése alapján he jelentett összeférhetetlenségi .ügyben. 'Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, közlöm a t. Nemzetgyűléssel, hogy a bizottság határozata ellen Eszterhás. György és' Nagy Vince képviselő urak által bejelentett kisebbségi véleményt a képviselő urak visszavonták. Szélig Imre előadó urat illeti a szó. Szélig Imre <szd) előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlési - képviselők összeférhetet' lenségéről szóló törvény 9. §-ána.k\ (3) bekezdése értelmében összeférhetetlen iaz. iái képviselő, aki fasiszta irányú hírlapnak ' vagy folyóiratnak főszerkesztője, felelős szerkesztője, főmunkatársa, vagy kiadója volt. "Ennek a törvényes rendelkezésnek aliarpján Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő úr Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő ellen összeférhetetlenségi bejelentést tett, ímert neve^** zett képviselő 1941-től 1943-ig az »Űj Máramaros« című lapnak -felelős szerkesztője s. egyidőben kiadója is volt. Az összeférhetetlenségi bizottság tárgyalta az ügyet, s a kéznél lévő és bemutatott hirlappéldányokból megállapította, i hogy az »Űj MJáramaros« című lap • /eikkeinek^ túlnyomó részét, vezércikkeinek -, nagyrészét*" Vidovics Ferenc - képviselő úr maga írta;» s ezek a cikkek teljes ^egészükben fasiszta szellemtől átitatott sajtóközlemények voltak. Megállapította továbbá a bizottság, hogy Vidovics Ferenc képviselő úr zsidó nyomdát sajátíttatott ki magának. Először mint úgynevezett »Aladár« vett ott részt, majd később"a tulajdonosok ftllen feljelentést tett, elhurcoltatta őket, kellemetlenkedett nékik, és amikor szándékai nem egészen sikerültek, akkor hirlapi> közleményeken keresztül zsidóellenes 1 uszításokat is követett el. •, „ Mindezekből a bemutatott lapszemelvényekből a bizottság kétségtelenül megállapította, hogy bár az' »Új Máraimaros« című lap hivatalosan - nem volt kormánylap és nem is volt hivatalosam, nyilas lap, ez csak abból a tényből folyt, ..hogy a visszacsatolt területeken ^az ott kialakult politikai helyzet /következtében *az akkori magyar kormány nem tartotta jónak és szerencsésnek hivatalos lapot jelentetni meg, hanem különböző ilyen álhivatalos vagy félhivatalos lapokat engedélyezett. * Nem fogadható el Vidovics -Ferenc kép' viselő úrnak az a védekezés©, hogy az ő lapja nem volt MÉP4ap, mein volt nyilas lap., Erre bizonyítékokat is kívánt megjelölni, azokat az urakat kívánta kihallgattatni, akik az 'elmúlt bűnös rendszerben ott tisztségeket viseltek, és akik igazolták volna neki, hogy neon volt hivattalos lap ez a kormány részéről engedélyezett lap. A bizottság azonban tényként állapította meg, hogy abban az időben, — tehát 1941-tŐl 1943-ig is — Magyarországon semmi néven nevezendő^ ellenzéki Iiapra nem adtak engedélyt, s a ; meglévő ellenzéki lapok is veszélyeztetett helyztetben voltak, y minden percben ki voltak téve a betiltásnak; tehát az akkori közszelleiüből és kormányzati szellemből is adódott az, hogy ha az »ÍPj Máramaros« című lap nem is volt kifejezetten és megnevezetten kormánypárti, tehát fasiszta lap, tendenciájában és célkitűzéseiben — a bemutatott cikkek alapján megállapíthatóan — teljes egészében fasiszta safcllemű lap volt. Nem kétséges, és a vádlott maga sem tagadta, hogy ennek ia i lapnak 1941-től 1943-ig főszerkesztője volt; nem tagadta azt se-m, hogy ennek égy ideig kiadója volt. így tehát az öszszeférhetetlenségi törvénynek idézett paragrafusa teljes egészében vonatkozik reá, miért is az összeférhetetlenségi bizottság jiavasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy- a Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő ellen az 1946:XXVL te. •. 9. §-ának ,(3) bekezdése alapján •bejelentett összeférhetetlenségi ügyben az összeférhetetlen helyzet fennforgását állapítsa meg s nevezett képviselő képviselői uiegbizatását f a hivatkozott törvény 14, §-ánák (4) bekezdés*e értelmében . megszűntnek mondja ki. Elnök: Nagy Vince képviselő úr szóbelileg
