Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-84

935 A nemzetgyűlés 84. ülése 1946. gesnek tartja, hogy az ipari munkások körién belül létesítendő jogosítványok tekintetében különbség- n© tétessék, és azért az ipari, munkásság egy jelentékeny részére, az építőipari munkásolkra sérelmesinek tartja, hogy azokat,, illetve azok szövetkezeteit a 'hivatkozott törvényhelyben az egyébként az ipari munkásságnak megadott jogokból kizárják. Ezért az 1946:1. te. 9. §-ában biztosított jogánál fogva a kihirdetni kért törvényjavaslatot a miniszterelnök útján és ellenjegyzése mellett a magyar nemzetgyűlésnek »azzal küldi visszia, hogy a 155. § fentebb említett megszorító rendelkezését, figyelembevéve a Köztársasági Elnök Ur észrevételeit, tegyék újabb megfontolás tárgyává. — A Magyar Köztársaság Elnöke felhívja a nemzetgyűlés figyelmét ai törvényjavaslat 189. §-á'ban foglalt rendelkezések újabb' megfontolásáriai is és felkéri a magyar nemzetgyűlést, hogy az ekként elfogadott törvényt a kihirdetésii záradék kikérése végett újból terjessze fel T. Nemzetgyűlés! Nem kívánok foglalkozni beszédben az elnöki átirattal, hanem javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy az elnöki átiratban Ja szövetkezeti törvényjavaslat 155. §-ára nézve foglaltakat tisztelettel; fogadjuk el és erűnek alapján fogadjuk el a 155. §-t a szakminiszter, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr szövegezésében, amely így hangzik (olvassa): »Ipari termelőszövetkezetet munkások is alapíthatnak. Az ipari termelőszövetkezeteik a képesítés szempontjából gyárszerű üzemnek minősülinek. Szakbavágó munkát azonban csak szakmunkás végezhet- Az ipari termelőszövetkezet üzletvezetője csak olyalni személy lehet, aki a vonatkozó jogszabályokban megállapított egyéb feltételeken kívül az előírt szakképzettséggel is. rendelkezik.« Ez a szakminiszter úr javaslata, lüszitelettel kérem ennek elfogadását. Az; elnöki átiratának a 189. §-ra vonatkozó észrevételét pedig méltóztassék úgy tudomásulveoxni, hogy megfelelő előkészítő tárgyalások után ennek a szakasznak kérdésével a neniizíeitgyűlés későibb foglalkozik. (Nagy Vince (msz): A tömegtüntetés befolyása alatt megváltoztatták!)

59 Elnök: Napirend szerint következik a szövetkezetekről szóló törvény 155. §-ának tárgyalása, amelyet a köztársasági elnök úr a 'nemzetgyűléshez visszaküldött újabb megfontolás céljából. Kíván valaki ehhez a szakaszhoz hozzászólni? (Nem!) Ha. senki szólni nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítomKövetkezik' a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 155. §-t a nemzetgyűlés által már elfogadott szövegezésben elfogadni, szemben a miniszterelnök úr által .javasolt módosítással? (Nem! — Nagy Vince (msz): Az eredeti szöveggel!) Ha mem, akkor határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 155. §-t a miniszterelnök "úr által javasolt módosítással fogadta el. (Nagy Vince (msz): De nem egyhangúlag!) T. Nemzetgyűlés! Napirendi szerint következik a mentelmi bizottság 100. számú jelentésének tárgyalása Vidovics Ferenc képviselő úr mentelmi joga felfüggesztésének kiterjesztése tárgyában. Szélig Imre előadó urat illeti a sző. (Nagy Vince (msz) gúnyosan: Holnap megint jön egy tüntetés^ és ezt is visszacsináljuk?) Szélig Imre (szd): előadó: T. Nemzetéi'* december hó 19-én, csütörtökön. 936 gyűlés! (Halljuk! HaÜ'juk!) A budapesti népfőügyészség 9604/4—1946. NF. szám alatt Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztésének kiterjesztését kérte, mert a budapesti népbíróság 4857/2—1946. XX. Nb számú megkeresése szerint nevezett képviselő előzetes letartóztatása céljából a mentelmi jog felfüggesztésének kiegészítését javasolta. A 'nemzetgyűlés 1946. évi december hó 13. napján tartott ülésében a mentelmi bizottságnak 94. számú jelentése alapján a népellenes bűntett elkövetésével gyanúsított Vidovics Ferenc 'nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát a szóbanforgó jelentésben megadott tényállás szerint nevezett házi őrizetbevételét is magábanfoglaló hatállyal felfüggesztette. A mentelmi jog felfüggesztése után Vidovics Ferenc nemzetgyűlési képviselő az államvédelmi osztály és. a budapesti népügyészség előtt 1946. évi december hó 14. és 15-én tett vallomásaibaini beismerte, hogy ő már 1946. november hó 29. napján kifejezetten értesült Vértessy Károlytól arról, hogy nevezett ki akar szökni az országból. Amikor tehát ő 1946 november 30-án Vértessy Károllyal a mentelmi bizottság említett jelentésében foglalt autóútra elindult, Vértessy Károly szökési szándék kának tudatában volt, ezért az 1440/1945.. M- E. számú rendelet 12. §-ának 6- pontjában meghatározott inépellenes bűntettnek Vidovics Ferencet terhelő gyanúja nagy mértékben megerősödött. E megerősödött gyanú alapján és a bűncselekmény büntetési tétele nagyságára tekicitettel is a nópbíróság úgy találta, hogy a házi őrizetbevétel helyett Vidovics Ferencnek elő- zetes letartóztatása vált szükségessé, mert nevezett szökésétől is alaposan lehet tartani. (Mozgás a kisgazdapárton.) A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn. A bizottság úgy találta, hogy Vidovics Ferenc képviselőnek mentelmi joga felfüggesztése után az államvédelmi osztály és a budapesti népügyészség előtt, valamint a mentelmi bizottság december hó 12. napján tartott ülésében történt kihallgatása alkalmával tett vallomása, ellentétesnek bizonyult. Vidovics Ferenc képviselő a mentelmi bizottság előtt a bűncselekményt — amellyel gyanúsítva lett — csupán kísérletit bűncselekméinynek igyekezett feltüntetni és nem ismerte el, hogy ő Vértessy Károly szökési szándékáról előzetes tudomással bírt. Ezekre tekintettel a bizottság indokoltnak látja nevezett előzetes letartóztatásba helyezését, ezért a bizottság javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vidovics Ferenc nemzetgyűlésii, képviselő mentelnii jogának felfüggesztését a házi őrizetbevétel helyett előzetes letartóztatására terjessze ki. Elnök: Kíván valaki a mentelmi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván!, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Akkor határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés^ a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Vidovics Ferenc képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a házi őrizetbevétel helyett el őze-