Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
905 ' A nemzetgyűlés 83./ülése ÍH6. " '• v ' illik nemcsak magánjogi igényeket lehet érvényesíteni, aminthogy ez. a szakasz is ma" gánjogi igényekről emlékezik meg, amikor bírói útról beszél, hanem lehet érvényesíteni • közjogi jellegű követeléseket is. Például há a földibirtokosnak kötelessége^ f enntartani egy hidat, vagy kötelessége \ feiuntartani egy zsilipet, vagy kötelessége tisztántartani egy patak árkát, ezek nem magánjogi, hanem közjogi kö* vetélések. De közjogi követeléseik a kegyúri tartozások, illetőleg követelések is. Én tehát azt kérem, hogy ha-ezt a szakaszt • a t. ' Nemzetgyűlés fenntartja (Vásáry István (msz): Példátlan szakaiz!) akkor egészítse ki az előbb említett mondattal, nevezetesen azzal, hogy ez a refldelkezés csak a magánjogi követeléseikre vonatkozik, de a közjogi követe. lések érvényesítését,nesni zárja ki. (Vásáry István (msz): Példátlan szakasz! Ilyent nem Lehet látni az egész világon!) Elnök: Àz előadó úr kíván szólni s ' 'j. Filó Samu (kg) előadó: T- Nemzetgyűlési A Gróh József képviselőtársam által említett jögviszonybk részleteire nem kívánók kitérni, j Én jogász /-nem vagyok, de megállapítom!, hogy egyé# rendelkezéseket félremagyaráznak. a törvényjavaslatban, i Például a kegydíjak... (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Kegy; díjtól nincs szó! A kegyúri kérdés más, mint a- kegydíj!) A kegyúri kérdés is rendeződik. A 45.900-as népjóléti miniszteri • rendelet rendelkezik azokról a gazdatisztekről, akik, elvesztették .állásúikat, nevezetesen ha 60 even tul vannak,- akkor kapnak havi 60 forintot, a munkások pedig 40 forintot kapnak, tehát bizonyos gondoskodás történik. (Ternáy István (maz): Próbáljanak megélni belőle!) Abban lehet valami, de hogy gondoskodás történt, az biztos. (Ternay István (msz): Évtizedeken keresztül fizették a járulékokat a nyugdíjra!) T. Nemzetgyűlés! Tulaj donképen miről is van itten szó? Én láttam, hogV hogyan okoskodnak az' emberek, amikor bizonyos, peréket indítanak. Tapasztalatból is tudjuk ezt mi az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál, ösak egy példát említek v meg. x (Vásáry István (msz): Szabálytalanságot csináltunk és bepereltek bennünket.) Hogy volt-é szabálytalanság vagy elein volt, arról vitatkozni lehetne; A. földigénylő bizottság elkobzást javaslatot tett bizonyos -.földbirtokos ellen- Olyan vádak me4 rültek fel ellene, hogy a 600-as rendelet 4.,. 5., ós 6. §-a szerint az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak a mentesítést kellett elrendelnie. 'Talán 'konkretizálom a vádat: azért tettek ellene eikobzási javaslatot, mert a szomszédjának a tyúkjára ráuszította a kutyáját, •széjjelcibáltatta a tyúkot, és megpofozta a béresét. (Némethy Jenő (msz) : És ezért elvették a főidet? — Vásáry István (msz)i Tyúkellenes volt!) A földigénylő bizottságok nem olyan rutinírozott törvénymagyarázók, mint /éppen Némethy Jenő képviselőtársam (Vásáry István - (msz): De más irányban nagyon rutinírozott tak! — Mozgás a szabadságpárt oldalán.) Mondjuk," hogy a föld. is kellett, de az is bizonyos-, hogy ezekben az'emberekben él bizonyos jogérzet, és ők igenis úgy magyarázták a törvényt, hogy az is népellenesség,- ha a szomszédom tyúkját széjjelcibáltatom, tehát elkobzási javaslatot tettek, mikor azonban, az Országos Földbirtokrendező Tanács, minthogy a törvény taxatíve kimondja, hogy mi a népeiéi december %ó 18-ó.n, szerdán. $06 lenesség, (Vásáry István (msz): Azoknak is kimondotta ugyanaz a törvény!) mentesítettük ezt a területet. (Helyéslés J a szabadságpárt oldalán.) Erre most jön az a földtulajdonos, aki másfél évig citerázott, mert érezte a kötelet a nyakán, (Némethy Jenő (msz): Miért kellett annak kötél! X A tyúk miatti) és most, hogy mentesítették a földet,' 1 egyszerre megindítja a pert, olyan pert zúdít a nyakába annak a szerencsétlen földihözjuttatottnak vagy akár a földalapnak, hogy az ilyen perből x származó károkat bizony nem lehet vállalni. (Némethy Jenő (msz): Majd a bíróiság megmondaná! — Ellentmondások a kommunistapart oldalán: A bíróság meg' is ; mondja! x— Néníethy Jenő (misa) kammiinis 'ayyari felé: Már a bíróság sem kell?) Eln&k: Csendet kérek, képviselő urak. Filó Samu" (kg) előadó: Száz és száz példát lehetne hozni. Tulaj donkép pen tehát ia. törvényj aivatslat is erről beszél, {(Vásáry István (misa) : . Ne' beszéljenek .a magántulajdon védelmjérôl! Törölni kell az állainiforrmáról szóló törvény bevezető részét!) Elnök: Csendet kérek! ^Filó Samu (kg) előadó: . .-. . nenn pedig artröl, hogy ha bűncselekmény áll fenn, akkor az 1946. évi XIX. te. 29. §-iai nyerne alkalmazást, mert az egyáltalán nem tartozik ide. . Ezért bérem a t. •Nemzetigyűlfést ia.z eredeti szöveg elfogadásaim. (Vásáry István (msz): Példátlan az égés» világ jogéletében!) Elnök: Következik a thiatároiziathiotziataJ. Gróh József 'képviselő úr iaf%vA' teljes törlését ja vas ólja. Méltóztatnak a törléshez hozzájárulni? (Igen! Nem!) Akik hozzá járulnak, méltóztassanak felállítani. (Megtörténik.) E1lenpróbát kérek:' akik inem járulnak hozzá, méltóztasBamak felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: A javaslatról) kell először szavazni! Nem jól voit fél/ téve a, kérdés! — Vásáry István (msz): Mellékes az! Korrigálják a házszabályt!) Megállapítom, hogy a nemzetgyűlés többsége ia 8. %} törlésére vonatkozó javaslatot: nfem tette magáévá, tehát a szakaszt eired'eti szövegezésében fogadta el. Ötróh József képviselő úr javasolta, hogy ha a nemzetgyűlés á 8. §-t eredeti szövegében fogadja el, akkor fogadna el a nemzetgyűlés taiz általa benyújtott módosítást. Az, előadó úr a módosítást nem tettel magáévá Felteszem tehát, a kérdést!, méltóztatnak-e a 8. %M$i benyújtott módosító indítványt- elfogadni? (Rem!) Megállapítom» hbgy & nemzetgyűlés a 8. §-!hoz benyújtott -módosítást nem fogadta el, tehát. a • szakaszt eredeti szövegezésében fogadta, eiL Következik se 9. . § tárgyalását Kérem tat jegyző urat, szíveskedjék a x 9. §-t felolvasni. Futó József jegyző (felolvassa, a 9—lű. §-oha<t, melyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel iái nelmizet gyűlés^ ca /törvényjavaslatot részleteiben' is elfogadta. Jelentem ia t. Nemzetgyűlésnek, hogy a szövetkezetekről szóló törvényt a köztársasági elnök úr az 1946:1. tic. 9. §-ában biztosított jogánál' fogviai a nemzetgyűléshez visszaküldte, azzal az > észrevétellel, Ihiogy a/ nemteetgyűléis a 155. §-t tegye újrabb megfontolás / tárgyává. j(Taps a kommunistái- és a szociáldemokratapárt oldcdán. — FelkiáUások a szabadságpárt oldalin: Tapsoljanak!)
