Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-83
895 A nemzetgyűlés 83. ülése 1946, épi december hó 18-án, szerdán. 89« ', sával és póttakarmány' hozzáadásával. Ezer . vagon tengeri kivitelére is volt lehetőség, mert egészein biztos, hogy nem hozták volna elő epiiek/'az ezer vagcn tengerinek az ügyét, hanem lettek volna meggyőződve arról, bogy ezt • fel lehetett volna használni a takarmányhiány enyhítésére, csutkával és- szalmával való feltakarmányozására. Hajlottam, hogy eaer vagon tengeri felesleg volt, amelyet <ki akartak vinni. (Hegymegi Kiss Pá>l (msz|: Ebből az országból tengerit kivánni?) Ez ínég egy államtitkárinak a nyakába is kerül," ezt. csak úgy ^ félfüllel hallottam.. (Hegymegi Kiss Fái (msz) : Mondjon le!) Mondom ezzel az ezer vágön tengerivel ;ki lehetett volna tartani azt a neon tudom hány levágott állatot és azoknak az em- ( bereknek' oda tudtuk volna adni. De nemcsak itt van a baj* Amikor à nagyibirtokokat felosztatták, nem ^ történt seanilyen komoly lépés azok instrukciójának megvédésére. Boldog-boldogtalan száj jelhúzgálta azokat, pediig ezen, a téren is nagy dolglot lehetett volna csinálni. A földhözjuttatott egy-két kis tehénkéje csak arra alkalmas, hogy az őszi a\éi a sekély szántást, elvégezze,--de nem alkalmas arra, hogy a tengeri, cukorrépa és más igényesebb, gépi művelést kívánó növények alá a talajt előkészítse. lAJ földmívelésügyi kormiány; /nak már régen meg kelieH volná- tennie a 'traktorok összeírását, minden traktort üzemképes állapotba kellett volna hoZni, fcí kellett Volna osztani a községekben és el kellett volna rendelni, hogy először^ is azokat a földeiket szántsák fel, amelyek mályművelést kívánnak. Azt hiszem, a .miniszter úr előtt nem^kell arról ^ beszélnem,' hogy mit jelent ez, mert ha azt a tengeráföldet jó mélyén megszántom, elérhetek 25—30 mázsás termést, ha viszont csak niegkarcoloim, két-három ujjnyira^ akkor elérhetek öt-hat métermázsa t> Etekintetbßn semmi sean történt, sőt őszintén meg kell ^mondanom, hogy ezeknek a kisembereknek nincs más menekvésük, mint két termelési ág, amelyből meg • tudnak élni és át tudják küzdeni ezeket a nehéz időket: az egyik a baromfitenyésztés, \a másik a sertéstenyésztés. Abban az időiben, amikor még benn voltaim a minisztériumban, egy ren'deíet volt előkészítés alatt, amellyel kötelezővé akartuk tenni a sertésoltást. Ezen a téren semmir sem történt, sőt egy, fél esztendőn keresztül a-közellátási minisztérium ellenzése és nem kellő gondossága folytán még a megv felelő oltóanyag sem állt rendelkezésre. Szerêttném,. ha megtudnánk — azt hiszem, Valószínű- ' leg mégis fogjuk "tudni ennek az.évnek a végéri — mennyire becsülhető az a sertésállomány, amely elpusztult, ebben az országbam mert annak legalábbis a 80%-át meg lehetett volna menteni. Lehetett volna tehát az állattenyésztés îerén segíteni és lehetett volna a talaj-művelés'terén is ' segíteni, sőt lehetett volna kulturális téren is segíteni ezeken az embereken, de e tekintetben sem történt semmi. Amikor tehát mi 'könnyedén odavágjuk, hogy a földreformot megoldottuk, akkôr ne felejtsük el, hogy mii tulajdonképpen a földreformot lísak megkezdtük. A termelésnek ugyanis három tényezője van : a f ökk a tudás és a tőke. Ebből ahárom fényezőből azt adtuk * oda, amihez a kormánynak és a hatalmasojBnak semmi nem kellett, mert a földet az Űristen teremtette; a másik kettőből, aimihez tiidás és munka kellett volna, sein a pártoktól, sem; a kormánytól ezek az emberek jóformán semmit a világon nem kaptak. (Súlyán György (kp) :, Ne, mondja!) V, T. Nemzetgyűlés! Amit elmonltam, azt nem •politikai fogásból mondtaiá el. Adja az Űristen, hogy ne legyen igazam majd a nyáron és egy, későbbi 'esztendőben, ha megérjük, . ak~ kor majd ezekre a mulasztásokra hivatkozhatom, amelyek úgy következtek be, hogy a kormány .idejekorán neun cselekedett. (Egy hang a kommunistapárt oktalan; Mit mulasztottak T a múltban? Arról beszéljenl) Az előadottakhoz csak annyit fűzök hozzá, kérem a jelenlévőföldmívelésügyi miniszter urat, hogy komolyan, lelkiismeretesen vegyék szerbé-számba ezeknek a földhözjuttatottaknak az állapotát és azután-adjanak nekik megfelelő' tanácsot, készítsék elő' őket arra a nagy küzdelemre, amelyet a magyar földriiívelő népességnek meg kell víinia. Ezt, a gazdasági harcot csak úgy tudjuk megvívni, ha azt, a ' tudást és tőkét is rendelkezésükre bocsátjuk, amelyet eddig nem * kaptak meg. Magyarország gazdasági szín- A vonalát csak így tudjuk arra a fokra állítani/' amelyen képesek leszünk helyünket megálltai. (Úgy van! Úgy van! — Helyeslés és taps a szabadságpárt oldalán.) v Elnök: Szélig Imre képviselő úr, mint a nen/zetgyűlés mentelmi bizottságának előadója kíván jelentést tenni, i Szélig Imre (szd): előadó: 1\S Nemzet- i gyűlés! Van szerencsém, beterjeszteni ar mentelmi bizottság jelentését .Vidovios Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga fel- ' függesztésének kiterjesztése tárgyában. Kérem a jelentés kinyomtatását, szétosztását és napirendre tűzését, JÉlnök: A 'beadott jelentést a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztja,- napi", rendre tűzése iránt késrőbb fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik a napirenden ilévő törvényjavaslat fpiytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szóno- • kok közüle ' ' Vörös Vince jegyző: NagViván János! Nagyiván János (msz) : T. Nemzetgyűlés-! (Halljuk! Hgjljuk! a szabadságpárt oldalán.) A földreform befejezése érdekében szükséges törvényjavaslat, úgy. látom, hogy elgy lépés a földreform megoldása felé. Amint Dénes képviselőtársam mondotta, eddiig csak földosztás volt, nekünk tehát a földreformot tényleg elő Vkell mozdítanunk olyan értelemben, hogy végre 'Végleges megoldást teremtsünk az ország eme . termelő társadalma számára. i / \ Örqmmel fogadijuk azt, hogy a földügénylo bizottságok mégszűntek. El kell ismerni, hogy végeztek jó munkát is, de nagyon sok hibát is elkövettek. Ez az oka annak, hogy ailapjában ; s véve a földreformot nem úgy hajtottuk végre,^ Vahogyan azt az alaptörvény előírta. Mert ha tisztelétben tartottuk volna az alaptörvény / ama \ szakaszait, amelyek előírták, hogy a parasztbirtok 200 holdig, az ' úribirtok pedig ' 100 holdig mefgrnaradhat és nem szálltunk vok f na ez alá a határ alá, akkor más eredmény lett volna. Sajnos, alásizálltunk, mert a haszonbérlőket kifelejtették a földreformból, holott a haszonbérlők nagy társadalma másfél évszázad óta már a nagybirtokból igényelt magának földet, ; szóval saját kezdeményezésével is elő" mozdította ~a földreformot. Szerette ez a földet, amelyet haszonbérlet formájában művelt, _holott nem volt az övé és mindent elkövetett, hogy földhöz jusson. Be ezt nem vették figyelembe akkor, amikor ' a földosztás megkezdődött, hanem <á nagybirtokokon volt régi haszonbérlőket mind szétszórták. Ezek- az * emberek
