Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-83

879 A nemzetgyűlés 83. ülése 1946. évi december hó 18-án, szerdán. 880 derül ki, 188 község- 174.000 holdjáról, hogy nincs életképes vagy munkaképes földigénylő bizottságuk. 2. A KFB a felhasználási tervet már fel­terjesztette a megyei földbirtokrendező tanács­hoz, 442 községben összesen 257.000 katasztrális holdra tekintő érvénnyel. Ezek tehát azok az esetek, amikor, már 442 községben beterjesztet­ték ia felosztási tervétedé a' megyei- tanács még nem hagyta jóvá, s így . problematikus, hogy '-, jó-e a juttatábi tervezet. 3. A megyei földbirtokreiidező tanács a földigénylő bizottság javaslatát jóváhagyta és ez alapon *a műszaki munka ímegindlulhatott 475 községben .309.000 holdra .tekintő érvénnyel. 4. A műszálai munka megindult, de a munka­részek még nem készültek él, —^ ez a legna­gyobb kategória — 1120 községben. Ezt a mun­kát most augusztus ótá, á stabilizáció kezdete óta végeztük, sajnos, másiyélhónapi -késéjssel, mert augusztusban netm volt pénzünk és a Gazdasági Főtanács nem volt hajlandó nekünk i másfélmillió forint hitelt adni, csak nagyon hosszú utánjárásra, mert nem hitte el, hogy mi, & földalap/ vissza tudjuk fizetni. Ha't hétre kértük és a lejálrat napján az utolsó; fo­rintig visszafizettük. Azóta folyik a munka gyorsabb ütemben. (Zaj.) Mondonrll20 község­ben folyik a munka. 5. A műszaki munka már kész, de a mun­karészek ,még nem kerültek a megyei f öld­bírtokrendező tanács elé arra célra, hogy most már átadják a telekkönyvezési hivatalnak 486 községben 629.000 holdra szóló érvénnyel. A hatodik csoport a műszaki munkarészek. Ez már he van terjesztve a megyei földbirtokren­dező' tanácshoz, tehát készen van arra, hogy átadják a telekkönvvf hivatalnak, 407 község­ben 416.000 holdra szóló érvénnyel. A hetedik csoport a műszaki munkarészek. Ezek telek­könyvezésire átadattak 297 községben 237.Q00 holdra szóló érvénnyel. A telekkönyvezés vég­legesen befejeződött már mintegy 90 község­ben. . • « Igen t. Nemzetgyűlés! Számokat igen nehéz * élő tbeszédben figyelemmel kísérni s ezért mindénkinek, aki a> földbirtokreform kérdésé­ben felelősen szól, rendelkezéséré állnak ezek az adatok. £ \ De még^ így az élő beszédből is megérthet-; tünk annyit, hogy ennek a törvénynek- az idév hozatala igenis időszerű volt, niért nincs ér­telme apró bajokkal, csirkepérekkel zaklatni a község közvéleményét, tekintettel arra, hogy úgysem intéződnek /el, de ez viszont nagyon alkalmas arra, hogy a már birtokban/lévők jogbizonyosságát is megingassák, megzavar­> i ják és különösképpen zavarják a termelést, a ^trágyázást, a jó beniuukájlást, egyáltalában ezdknek a birtokoknak az iastruálását, to­vábbá a nemzetgazdiaság és ; az egész nemzet számára való »hasznosítását. Mivel ebben minden párt megegyezik, -^ remélem, még a szabadságpárt is, (Egy hang a pártonkívüliek soraiban: Csak a hadifog­lyoknak kellene még adni.) sőt még a parla­menten kívül maradt reakciósok is. (Derültség. — Némethy Jenő (msz): Szóval a parlamentben reakció nincs!), és mivel a törvéúyjavaslat^ indokolásához a törvényjavaslat dicséretére vagy védelmére már nem kell egy szót sem v-asAÎ-egetae-ixii a Nemjaáti Ba»ai&zt Pápt névében / a javaslatot elfogadom. (Helyeslés és taps a koalíciós pártok oldalán.) * Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? " Vörös Yince jegyző: Gr óh József! j Gróh József (pk): T. Nemzetgyűlés! A tör­vényjavaslatnak azt a résziét, amelyben szerve­zeti rendelkezéseket tartalmaz, elfogadom, mért ez az ügynek nyilván javát szolgaijai. Részle­tesen .kell azonban foglalkoznom, a javaslatnak azzal a részével, amely magánjogi szabályt statuál ós kimondja, hogy a régi, volt föld­tulajdonosokat terhelő tartozásokért a jogutó­dokat nem lehet felelősségre vonni. Mit' jelent az? Azt jeletati, hogy aikiik a régi földtulajdono­soknak! hiteleztek- akiknek tehát a hitel vagyke­reskedelmi üzletekből vagy szállításokból vagy alkalmazási viszonyból vagy egyéb jógcím­- bői folyó követeléseik vannak, ezeket a köve­teliéséket nem érvényesíthetik a régi földtulaj­donossal szemben, mert annak nines semmije, s ha volna is valamije,eredményesen védekez­hetik ma a lehetetlenülés ráf ogásával. De ndm érvényesítheti ezeket a követeléseket e tör­vényjavaslat értelmében .most már az új tulaj­donossal szemben sem, még kevésbé azj állam­kincstárral szemben. A gazdatiszteknek az a nagy sokasága tehát, .akik szolgálták a földbirtokokat, és hátramaradt özvegyeik, akiknek egész egzisz­tenciája a nyugdíjra vagy kegydíjra Repült fel; a- gazdasági'! cselédek, akiknek szintén ugyan­ilyen jogok vannak biz tos it va, továbbá azok a dohánykertészek és imâs vállalkozók, akik sok­szor főkét is fektettek 4)è abbai a birtokba,'nem. érvényesíthetik követeléseiket. Az teháífc rájuk nézve elveszettnek 'tekinthető. Ilyen alkalma­1 zottak nagy számban voltak a földbirtokokon. Ott voltak a vincellérek, a kisvasúti gépészek, a halastavak halászmesterei, a tejgazdaság, a szeszgyár vezetői, az ipari és kereskedelmi al­kalmazottak, akiknek különböző címeken vol­tak és vannak igényeik s ezeket most nem tud­ják 'érvényesíteni. (Széehey Béja (kg): Kaptak a csehek, akiknek-semmi közük az egészhez!) ^ Bátor vagyok ,még olyan esetekre utalni, amikor ezeken a birtokokon nagyon sokszor egyszerű^munkások balesetét szenvedtek, a cséplőgépnél, a szántógépnél vagy valamelyik v iparüzemben és a baleset következtében elvesz­tették keresőképességüket. A bíróság részükre 1 kártérítést állapított meg és most a kártérítési díj fizetésének, nincs gazdája. Alig van olyan nagy uradalom, amelynek ne volna egypár > vak embere, mégpedig azért, mert. a haj tó vadá­szatnál kilőtték mind a két szemét." A bírósá­gok ezeknek is különböző életjáradékokat ítél­tek meg s most ezeknelk k a kezében ott van az 'ítélet, de a követelést nem tudják érvényesíteni, sem az egyikkel, sem a másikkal, sem a har 1 madi'kkal szemben. Sok tízezer emberre kell téhni azoknak az egyéneknek a számát, akik egész életükön át dolgoztak egy nagy gazdaságban, akik minden energiájukat belefektették ebbe a munkába, annak reményében, hogy valamikor majd öreg napjaikra valamihez hozzájutnak és ma bete­gen, hyomoru'ltan, vakon, béiníán nemi jut/ ­nak semmihez. Tudok olyan uradalmat, ahol az erdőkitermelés során egymásután, soroza­tosan dőlték a hatalmas tölgyek a munkásokra,, megrongálták hátgerincüket, úgyhogy húsz­harminc esztendeje tehetetlenül fekszenek az ágyban. Ejsek abból étoek, hogíy korábban kap«-

Next

/
Oldalképek
Tartalom