Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-83

75 A nemzetgyűlés 83. ülése 19A6. évi^depemfyer hó 18-án, szerdán. 876 jöttek el, de mégis könyörtelenül ki kell őket tenni. Amikor azonban Magyarországon a ha­zátlanok, az exisztencia nélküliek, a kibombä­zottak 'és a szomszéd prszágból iclemenekülték létszáma már most is o}yan rettentő nagy, hogy államapparátusunk nem tud megbirkózni a problémával, akkor nem is olyan egyszerű ' dolog vonatra tennünk egy családot, hazavin­nünk volt falujába és kitenni őket a falú sze­lére. Ilyesmit csak a volt nagybirtokokon csi­náltak annakidején, — én is uradalmi cseléd voltam — amikor összeveszett valaki az intéző­vel, felrakták szekérre a pereputtyát' és kivit­tek a falu végére. , Mi tehát megoldjuk a telepítést, de esak módszeresen "és a szociális szempontok, érvé­nyesiteséveiL lehet visszavinni azokat az embe­reiig, akik nem kapják meg a telekkönyvezésit tnem kapjak meg a betelepülési jogot, Akinek van oítthotri házikója vagy valiaimi fészke, azt azonnal, könyörtelenül visszavisszük, iakinek pedig nincs, annak számára gohdoskodnuink kel' valamiről. 'Baí egy budapesti lakost kite­lepítenek, az addig nem megy ki Lakásából, amíg a lakáshivatal nem szerez más /helyeit a számába, (Mozgás a szabadságpárton.) és'''ez , a kötelezettség minket is terhel, akármeanyire , bűnös is az apa, — merít az apáért kell vissza­telepíteni\<a- családot — nein lehet úgy gon­dolkozni, hogy semmi közünk az asszonyhoz és a gyermekekhez.^Elég sokat szenvednek azok . azért, metrt rongy ember az apa./ ; ' } Ezeknél a kérdéseknél, isimétlem, a.legtel­jesebb nemzetgazdasági felelősséggel, de. ugyan­akkor 'a legteljesebb szociális felelősséggel is^ próbálunk,eljárni, és ez' nem "könnyű munka, amikor annyira hámos kezünkben 'lehetőség,-. még szállítási eszköz : sem, mert «sak korláto­zott mértékben yém. vagonunk arra, hogy visz­szaszállMthassunk^emberekefc ' Visszaélést azonban nemcsak ilyen telepe­sek követtek el és követnek el, akikét' a 'nép­gohdozó hivatal vagy az országos tanács tele­pített le, hanem sokkal nagvdbb százailékbain követett el visszaéléseket az ott lévő, ott' ma-., radt őslakosság, amely tudta a dörgést, amely saját kulcsával ki tudta nyitná a háromszoro­san lezárt ajtókat, és híaj ma, a revízió során vizsgálgatjuk, hogy bor' vannak a bútorok, hol vannak ja jószágok, hol van a szekér, hol van az eke, hol van, mondjuk, az 1944-bem vásárolt új vetőgép, akkor kidetrüK hogy .az őslakosok­nál van, a sváboknál és a félsváboknál, akik ott mariadtak, mert memtesíttettek. Ezt a x hi-_ vatal la maga^ gyakorlatában lépten-nyomon megalapította- ÉTthető ez minden szempont^ ból. Nagyon .sok ottmaradt ( félsváb azt mondja, hogy: közöm van hozzá,' mert- valamikor 1 an- " nak a családnak tagja voltáéi és *az én mun­- kámhól vásárolták a vetőgépet, — és kihúzza az udvarból, eltünteti, elhelyèzi/a szalmaikazi;d­ban és így,tovább.. Számtalan ilvfeai dolog van. „ Azért volt szükséges ezt elmondanom, mért /egyrészt a népgyűléseken, másrészt a sajtóban ez Ú leghálásabb téma: felkelteni az emberek irigységét, mert mindnyájan szeretik a potyát, parasztok 'és urak, inadrágqsok, {De­rültség.) felkelteni az emberek irigységét és ebből lehet dicsőiséget csinálni- Mondom, mi . megtesszük, ajpai batalinmnkbaín van, ami az erőnkből telik, de mi nem vagyunk >.rendőri' hatóság,. sajnos, mi csak papírokkal, rendelke­'zésiekkeí tudunk hadakozni, és ezek még más időben sem túlságosan eredményesek, "most meg különösképpen nem eredrftónyesek. TV »a Földbirtokrendező Alap és a Föld birtokrendező Tanács azt, amit a magyar nemzet és nemzet­gazdaság érdekében meg kell menteni és meg lehet menteni, a köz javára, a; magyar nemzet javiára meg fogja menteni. (Temay István (msz): Miért nem áll rendőrség rendelkezésre? — Némethy Jenő (msz): Miért "nincs végre­hajtó hatalom -a -rendelkezések végrehajtá­sára 1 ?) Igen t. Nemzetgyűlés!'Nem kerülhetem ki, , annál isi inkább, mert az utóbbi hetekben sok vita volt e körül la kérdés körül, hogy ne szól­jak azokról/ a juttatásokról, amelyek a föld­,,mívesjuttatások on kívül vannak és amelyek a földmívesijuttatásiolk körül elkövetett, hibákon túl újabbx mérgező ahyággá lettek ia magyar közéletben- (H<aM.juk!~ Halljuk:! \a\ szabadság­párton.) Az ll946:IX. te, 3. §-a ért elmében az '­okszerű telepítés' érdekébein' a telepes 1 falvakba kisiparosokat, orvosokat, tisztviselőket, - tanító­kat, stb- szintén léhèt telepíteni, mert ai tele- < pes község élete qsak úgy teljes, ha a műhely­nek is, az irodának, is és a hivatalnak is gaz­dája van. Az ország földimíves vidékein ezek­kel nincs baj, lebalábbiisi nincs sok baj, mert • ott elég könnyű, dolog ezj, Budapest; környékén azonban' a sváb ' kitelepítéseknél kiderült, hogy nem csupán földmíves svábok vauinak Buda­pest környékén, hanem rajtuk kívül munka- ; .sok, kispolgárok, kisiparosok, némely esetben még 'tiszt viseliők isi. Fennmaradt tehát mkiden budapestkörnyéki falúban, egy bizonyos számú ház, munkásház. tisztviselőház, kereskedőház, polgárház, stb-, stb. Ezeknek juttatására néz ve­hosszas ési sokszoros tanácskozás után a fold­birtokpolitikai ' szervek, a kormányszervekkel egyetértőleg,'úgy állapodtak meg, hogy azokat a parasztudvarokat, amelyek «íz ott lévő sváb. földhöz tartoznak, feltétlenül és minden körül­mények között telepes parasztoknak kelti meg­kapniuk. Igen ám, de azoknak a sváb parasz- » toknak a falvakban voltak rokonai, akik nem parasztok voltak, akik nientesíttettek és, akik igényjogoS'tilitság jogcímén elfoglalták* ősi por­tájukat. Azután volt nem egy» hanem három - vagy négy politikai párt és ezeîç, Budapest Í környékén minden faluban és máshol is igye­keztek, ,hógy úgy -mondjam, érdemes párttag* jaiknak júttathi., ' (Mozgás és felkiáltások a szabaasáffpárbon :, Aha ! L • Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje leyé^vk. (Halljuk! Halljuk! — Felkiáltások a, szabadságpárton: \ Megh osszál) ­bitjuk! — Zaj.) Kérdem -a t. Nemzetgyűlést,' méltóztatik-©.,a / meghosszabbítást ' megadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a meghosszabbításhoz hozzájárult. Veres Péter (pp): Azonnal befejezem. Te­hát a' földbirtokpolitikai szervek 'a kormány­szervekkel együtt- abban állapodtak meg, és , ez az 1946 :IX- ta-bfen, amelyet aasigen t. Nem- ' zetgyűlés megszavazott, kifejezésre is -iut^hogy az ilyen házakból iái Művészeti Tanács javas­iiatáraí-művészek, tudósok; újságírók is kaphat- . nak ingatlant, (Ternay István' (msz): Párti­tagok! — Közbekiáltás a kisgazdapártom,:'Or­szággyűlési képviselőik!) 'azután ' a Partizán ­, bajtársak- Szövetségének tagjai is igényjogo­sultak, földre csak abban az esetben, ha, föld­xníveáek, házra azonban minden ecetben, há családosak és.. ha "egyébként akarnak igényelni : Budapest környékén. (Némethy Jemő (msz) : Ki nean akar?) *•'-•'; De ezen túl a miniszterelnökségen levő és ci nemzeti 'ellenállásban résztvevő politikuso-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom