Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-82

843 4 nemzetgyűlés 82, ülése 1946. évi december hó 17-én, kedden. 844 ges .indokolnom, mert Némethy Jenő képviselő úr felszólalása indokolásomat teljesen magá­ban foglalta, miután letárgyalta azokat a szimptómákat, amelyek kérdésessé teszik előt­tünk, hogy vájjon a címeket'és a rangokat mennyi időre tesszük ad aetaj így indítványo­mat csak egy kis párbeszéddel hozom kapcso­latba» amely egy szerény «körből magas pozí­cióba jutott és egy vezető társadalmi osztály­hoz tartozó és?> létalapjait immár elvesztett hölgy között folyt le. Az előbbi hölgy fogadta ezt a szegény sorsra jutott hölgyet s ezt mon­dotta neki: nem szeretem az új szegényeket Tehát az, amiről. Némethy képviselő úr be­saélt, Eimirőí Faragó v képviselő úr > beszélt, amit ez a párbeszéd sejtetett és amit a to­vábbiakra nézve sejteni lehet: ezek azok az okok, amelyek arra indítanak hogy a követ­kező kiegészítő indítványt tegyem (olvassa): »Kérem, Ihogy a\3. $-(hoz & következőket fűzzük hoz^á: amennvrben új címek és rangok^ "kerülnének forgalomba, a régi v címek és rangok automatikusan újra érvény­belépnek.« (Derültség és mozgás a kommunis~ y • hapárton. — Nemtt^y Jenő (msz): Níiitytow ra­vasz! — Hegymegi Kiss Pál (msz); Rendjele­ket, mos: h adnak!) Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatnak-e a 3. §-t a bizottsá« eredefe'l szövegezésében elfogadni, szemben ölachta képviselő úrnő javaslatával? (Igen!) . Határo­zatilag kimondom, hogy a 3. §-t a nemzetgyű­lés a bizottság ereden szövegezésében ío.gadta el, ^ . Következik a A. § tárgyalása. Kérem a­jegyző urat, szíveskedjék felolvasni . Hegyesi János jtgyző (fe.ovuvsa a Î §-t, 4 4. §-t a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogadja.) , • ^ Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényja­vaslatot részleteiben- is elfogadta. v T. Nemzetgyűlés! .Napirend szerint ^követ­kezik a mentelmi bizottság 95. számú'jelenté­sének fárgyalása Katona Jenő' képviselő úr mentelmi agának megsértése tárgyában­Bencze Imre előadó urat illeti, a szó. ( i Bençze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyű­> lés! Katona Je .'ő nemzetgyűlési képviselő 1946 július ,22-én kelt, a nemzetgyűlés , elnökéhez intézett beadványában, írásban bejelentette mentelmi jogának megsértését. E bejelentést : a nemzetgyűlés elnöke, további intézkedések céljából a mentelmi bizottsághoz áttette. (Né­methy Jenő (msz): Mi történt vele?) Katona Jenő nemzetgyűlési képviselő men­telmi jogának mesrséir'é«ét ' a következőkben panaszolja. (Halljuk! Halljuk! a szabadság­párton,) »:.. bejelentem mentelmi jogom meg­sértését Vásáry István, Vásáry József és Ko­váts László képviselők részéről. Nevezettek 1946. évi július hó 18. nmpján délben a,, parla­ment -'folyosóján elálltak utamat,'< Vásáry Ist­ván reakciós Vagy nem reakciós voltáról kér-, dés-t intézett hozzám, mire én a választ meg­tagadtam és tovább akartam haladni. Ezután Vásáry István egy aznap megjelent, Örtutay Gyu'a és Gáspár Ervin barátaimmal együtt közzétett nyi'altkozatot vett elő és újból ma­gyarázatot kért- Ezalatt mindhárman tovább akadályozlak a távozásban, nïajd Kováts László súlyosan becsületsértő kifejezést használt« —f (Hegymegi Kiss Pál (msz): Mi volt az?) — »mire én azt feleltem: A képviselő úr ezért felelni fog. Közben a fenyegető félkör meg­lazult és én távozhattam- Eltávozásom után még különböző sértések hangzottak el felém.« : (Vásáry József (msz): Menjen a járásbíróság- - \ Hoz!) / A mentelmi bizottság 1946 ' december 11-én' tartott ülésében foglalkozott ezzel az üggyel és megállapította következőket: Az említett na-- '? pon, azaz 1946 július 18-án, tehát az állítólagos sértés - elkövetése napján a nemzetgyűlés nem . tartott ülést. A panasz 1 ott; képviselők azt adták elő, hogy Katona Jenő N képviselő és a, bead­ványban említett barátai/ezen a napon 'egy . \ nyi'a'kozatot tétettek közzé, melyben reakciós­nak Bélyegezték i kisgazdapártbél eltanácsolt képviselőket, kik közé a hároín panaszlott is tartozott" és ez a nyilatkozat — szerintük kü­lönösen a volt jobboldali beállítottságú Ka­tona Jenő képviselő résizáről — jogos felhábo­rodást váltva ki, "megkérdezték afc arra* haladó Katona Jenő képviselőt,' hogy ' őket miért.. mondja reakciósoknak és amikor nem felelt.» Vásáry István képviselő felmutatta a_ felhábo­rodást keltő nyilatkozatot és megismételte előbbi kérdését. Erre Katáng Jenő : képviselő el akart távozni s előlépve Kováts " László kép­viselő azt mondotta, hogy »olyan ember, mint \ Katona képviselő, erkölcsileg mem jogosult mások felett ítéletet mondani«; s előadása, sze­rint lehet, hogy felháborodásában valamilyen becsű etsertést tartalmazó szót is, használt Ka­tona Jenő képviselővel szemben. Sem a bejelentő kér>v se-lő. sem a panaszlot­tak nem neveznek meg tanukat és így felté­be ö, ho'gy az eset csupán négyük között, tanuk nélkül'folyt'le. A bejelentést tevő képviselő a becsületsértő kifejezéseket nem -jelentette be s így konkrét kifejezések el vagy el nem hang­zása nem vo't megállapítható. Panaszló bejelentésében előadja, hogy Vá­sáry István képviselő »reakciós vagy nenj re­akciós« voltáról intézett kérdést hozzá és hogy ^ egy Katona Jenő képviselő által aláírt nyilat­kozatnak reá-vagy reá és társaira irányuló kitételéről kért magyarázatok Ezek szerint Katona Jenő képviselő égy többek aláírásával megjelent és panaszlottakra sérelmes nyilatkozatot írt alá, amelynek tar­talma közismert, azonkívül Vásáry István kép­viselő úgy maga, mint társai nevében erre a í nyilatkozatra kért magyarázatot. Katona Jenő képviselő a magyarázatot megtagadta. Kováts László ^képviselő részéről ezután hangzott el sértés Katona Jenő képviselővel szemben. A panaszlottak magyarázatkérés végett megállí­tották és pár percig nem engedték továbbha­ladni Katona Jenő képviselőt, de fizikai erő­szak vagy tettlegesség alkalmazása nélkül. , Ilyen ténymegállapítások után, amikor /kölcsönös sértések állnak egymással szemben és a mentelmi jogának megsértését bejelentő ' Katona JenŐ képviselő az általa aláírt nvilat- , kozattal tekintendő az első sértés elkövetője- \ f nek, tehát a viszontsértésre okot szolgálatú­nak, (Ugy van! a szabadságpárt soraiban^ & mentelmi bizottfenak az eddig • kifejlődött * gyakorlata, de a mentelmi jog lényege szem­pontjából is beható vizsgálat tárgyává kellett tenn e, hogy a.-fennfo go eee a mentelmi, jog megsértésének fogalma alá sorolható-e, mely szempontból kizárólag az a körülmény vizsgá­landó, vájjon a támadás, illetőleg a becsület­sértő kifejezés, vagy kifejezések nem jelentkez­nek-e úgy, mint a képviselőre közjogunkban

Next

/
Oldalképek
Tartalom