Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-82
813 A nemzetgyűlés 82, ülése 1916. évi december hó 17-én, kedden. 8 H rá pénz? — Gúnyos közbeszólás a szabadságpártról: A jogokat hogy tisztetlik! — Egy hang s a szabadságpárton: Legaláb hallani fogjuk, mit mond,erről az előadó úr!) \ Ezek után azt a kérdést teszem fel, mit jelent ez az egy évi-halasztás? Azt-e, hogy a kormány az annyit sürgetett községi választásokat a régi névjegyzék alapján'afearja .megtartani? (Zaj és felkiáltások^ a szabádságpértan: Ez az!) Vagy pedig azzal az indokolással, bogy nincsen javított névjegyzéke még egy évig kívánja halasztani a községi választásokat? (Ternäy István; (msz): Ez látszik valószínűnek^ •— Nagy Vince (msz): Vagy, 'kihagyják azokat, akik már jogosítottak!) Vájjon a községek önkormányzata nem alfája-e a demokratikus kormányzatnak, álíamvezetésnek? Miért akadályozzuk' meg népünket abban, hogy ahogyan Budapestnek megvan á saját önkormányz'ata, meglegyen mindem községnek, minden falunak-is? (Zaj a szabadságpárton. — Ternay István (misz) : Ez láz ő feh fogásuk szerint'a demokrácia!) •' Második megjegyzésem 'pedig az, hogy ha a régi -névjegyzék alapjárir történnék a vál'asz'tás> akkor több kategória kimaradna a választói jogból. Itt pedig azt kérdezem: mi 'indíthatja a kormányt erre? Mert kik' maradnának ki? Azok, 'akiket tavaly nélkülöztünk a választásoknál. Kimaradnának ( a visszatért hadifoglyok, (Ügy vom!' Úgy van! a- szabadságpárton.) volt hadifoglyok, akik részben már itthon vannak, részben pedig érkeznek. (Ternay István (msz) :, ; Mégsem lehet^ azt mondani a hadifoglyokról, É hogy reakciósok!) Kérdezeim: azokkal .'szemben, akik készek '^ voltak életüket és "vérüket a hazáért feláldozni és talátni féllább^al, egy karral érkeznek vissza; méltányos az, hogy saját további sorsuk felett se legyen módjuk dönteni? Vagy' kímaradmának az internáltak, akik a névjegyzék szerint nem bírm^k választói joe^al, de akik tavaly óta hazakerülteik és igazoltatott, hogy . aliap nélkül / történt internálásuk (Teniae. 1st-. v áti toiSz) 'gúnyostan: Vnlt jIvein is? — Nacy Vince (msz): A legtöbbjük ilyen volt!) vagy nem'volt olyan vétségük, amelv^ezt indokolttá tenné. Kimaradnának azok, akiket nyugatra hurcoltak,. rendeltek, kény s Kerítettek, vagy akik félvén az ostrom után bekövetkezhető állapotoktól, .úgy vélték, hogv talán egy nyugatabbra lévő területen életüket jobbaai meg tudják védeni. Magában véve az, hogy nyugatra kerültek, nem bizonyítja azt., hegy Hitler-imádók, hiszen hányan jöttek vissza azóta nyugatról, akiket minden nehézség és kétely nélkül simán igazoltak; így például tudtommal a belügyminiszter úr testvére''is ezek között a visszatértek között van. A negyedik kategória, anáely kiesek, az új generáció, az a generáció, amely átszenvedte eddig a sok nélkülözést, a sok létbizonytalanságot, a veszélyeket, és miufáh az 'ország ilyen nyomorba jutott, még sok éven keresztüli nem fog olyan életet élini, amilyent lalaptörvényünk az ország minden polgárának biztosítani akar. Ezeket összegezve tehát azt mondom: az, hogy nyomorba jutottunk és szegények va- • gyünk, az elmúlt, kormápy ok és évek bűne, de ha már nem tudunk j& hadirokkantaknak kellő gondozást adni, ha, iá törvényhozók lelkiismeretük szerint igazoltnak, látják, hogy a nyugdíjasok "nyugdíját 40%-kai leszállítsák, ha,az állam j alkalmazottak fizetése távolról sem elég egy -egészen szerény életnívó biztosítására (Vásáry József (msz): Elég, ha a vezetők élnek jól!), ha családok nem kapják meg a megfelélő neveltetési pótlékot Aa- gyermekek számára, akkor legalább egyet ne tagadjunk meg 'a mi véreinktől,' polgártársainktól: a jogot, (Helyeslés a szabadságpárton.) smtii a jogot, amely minden emb°r elidegehííthetétlen joga. (Úgy van! Ügy van! a szabadságpárton. — Ternay István (msz): Bethlen István, isko. lát csinált, 1922-ben ugyanez történt! 4 ? — Vásáry József '(misa):: Mindenben wsyi a nyomon haladnak!) Ehhez nincs szükségünk több pénzre, de szükségüník! van rá magáiban véve azért, jBleirt ez, mutatja, a jóakaratot, a megbecsülést népünk iránt, amelynek érdekéről — lehet mondani. — annyi szép szó hangzik el,- de »ameilyeknek szavahihetőségét a cselekedetek: közül épp/n ez aiz intézkedés 'tagadja meg. íVásáry\ József (msz): Majd meglátjuk, hogy foigad ja a nép odakint! — Ternay István (msz) ' Ki volt a belügyminiszter 1922 ben?) Szüksé* günk vian a nép megbecsülésére, ezzel a törvény javaslattal pedig a nép s°mmibe verését fejezzük ki. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton. — Nagy Vince (msz): Tökéletesen ig-iza van! v — Vásáry'--József (msz): Majdmieigtudja ezt a nép. odakint!) Minden hozzáértő ember tisztában van az» 'zal, hogy milyen nehéz; ég/kockázatos hónapok előtt állunk. Kérdezem, t. Nemzetgyűlés: ninos-e a kormánynak szüksége arrai hogy a nép tömegei bizalommal viseltessenek! iránta? (Vásáry József (msz): Már késő! Ugy lesz ez, . mint a csehszlovák liakosságesere^egyezmiérmyel, amelyet akkor . örömmel üdvözöltek, most meg tiltakozni kell ellené!) Kérdezem, nincs-é szükség arra, hogy a kormány bizaLommal viseltessék a,nép fiai iránt?.Mindezen okok alapján sürgetőiéig kérem, hagy ezt. a törvényjavaslatot vegyük le • a napirendről és kérjük meg a belügyminisziter urist, hogy ha /késéssel is — jobb későm mint soha, — készíttesse el' a választói név-, jegyzéket, mert a nép bizalma bizonyára na— gyobb értéket fog jelenteni az, újjáépítésben és egyúttal nagyobb támaszt fog jelenteni a kormány számára, mint most ez a pár honar •pot biztosító elhalasztás. (Ternay István (msz): De éppen a nép akaratantak megnyilvánulásától félnek!) ' ' , \ / „ A törvényjavaslatot a magam részéről nem fogadom el. (Helyeslés a szabadságpárt spraiban.) ' ' , \ Elnök: Az előadó urat illeti a .szó. Erdei Ferenc (pp) előadó: T. Nemzetgyűlés! Slachta Margit képviselőtársam olyan tendenciákat és politikai motívumokat tulajdonít ennek a javaslatnak, amelyről szó sincs. (Slachta Margit (pk): Szó sincs! — Derültség a szabadságpárt soraiban. — Nagy Vince (msz) : Szóbahoztuk mi!) Az alkotmányjogi ós közjogi bizottság alaposan megvizsgálta az előterjesztett javaslatot, megvitatta azt az indokot is, amelyet a belügyminiszter úr indokoláskénit felhozott és , egyhangúlag arra az álláspontra jutott, hogy minden különösebb politikai gyanakvás vagy efféle vitatás nélkül helyes elfogadni ezt a halasztást, erre éppen elég ok van a. jelenlegi helyzetben, és a bizottság ezt a határozatot egyhangúlag hozta. (Slachta Margit (pk) : Pardon! Nem egyhangúlag hozta! Zsedényi ellene beszélt!) Legyen szabad rámutatnom Slachta Mar/
