Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-68

71 A nemzet gyűlés 68. ülése 1946. »Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak és a belügyminiszter úrnak a belügyminiszter úr által feloszlatott katolikus egyesületek ingó és ingatlan vagyonának sorsáról? Hajlandó-e a miniszterelnök úr és a bel­ügyminiszter úr ezt a katolikus jellegű cél­vagyont működési engedéllyel bíró katolikus egyesületek, illetve az egyházközségek tulaj­donába átadni és azok használatára sürgősen átengedni?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Eckhardt Sándor (dk): T. Nemzetgyűlés! Köztudomású, hogy a belügyminiszter úr ren­delettel számos katolikus egyesületet oszla­tott fel. Ezek sorsa, jövője mind a mai napig bizonytalan. A katolikus társadalom joggal reméli, hogy jól bevált egyesületei, szervezetei, amelyek többségének működéséhez demokrati­kus szempontból nemigen férhetett kifogás vagy legfeljebb olyan kifogás érhette, amely a vezetőség kicserélésével egyszerűen magától elesett, új életre kelhetnek. Egyes szervek esetében, mint például a KALOT-nál, ez már meg is történt, Katolikus Parasztszövetség alakult, amely kiküszöbölt szervezetéből minden olyan elemet, amelynek jelenléte ott a demokrácia szempontjából ki­fogásolható lett volna. Nem történt meg azon­ban ugyanez sok más egyesület esetében, ame­lyek a múltban igen szép társadalmi, népne­velő és jótékonysági munkásságot fejtettek ki. így még nem tudjuk, mi lehet a kormány el­gondolása; azt reméljük és azt a kérésünket fejezzük ki a katolikus társadalom és pártom a Demokrata Néppárt nevében, hogy ezek az ügyek is mielőbb rendeztetvén, újra megadas­sák neki az a lehetőség, hogy a mai nehéz vi­szonyok között olyan szükséges és a katolikus társadalom számára nélkülözhetetlen működé­süket újra megkezdhessék. Ezzel az óhajjal függ össze a feloszlatott társadalmi egyesületek ingó és ingatlan va­gyonának ügye. Az egyesületek nagyrészének ugyanis igen jelentős ingó és ingatlan vagyo­na maradt vissza, amelynek sorsa most bizo­nyos fokig veszélyben van. A katolikus legény­egyleteknek és egyéb egyesületeknek — a hiva­talos lapban egész oldalakat foglalt el a be­tiltott egyesületek névsora — igen szépszámú értékes ingatlanuk volt az ország egész terüle­tén szétszórva és a katolikus társadalom fél attól, hogy ez a vagyon, mint Csáky szalmája, elsikkad a különféle helyi mohó igények és Önkényes foglalások következtében. A katoli­kus társadalom ugyanis joggal elvárhatja, hogy ez a vagyon, amely tisztára katolikus eredetű és katolikus célok szolgálatára léte­sült, továbbra is katolikus célvagyon marad­jon és vele szemben barátságtalan vagy tőle merőben különböző társadalmi érdekek szol­gálatába ne állíttassék. Hogy csak egy példát említsek, itt van a Budafoki Keresztény Ifjúsági Egyesület ingat­lanainak ügye. Ez az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy az ifjúság nevelése mellett szociális, karitatív munkát is fejtsen ki. Mivel ez bizonyos mértékig túlhaladta a szoros érte­lemben vett egyházi vonalat, az alapítók gon­doskodtak arról, hogy mint társadalmi egye­sület ez az intézmény is belügyminiszteri jó­váhagyást nyerjen. Ugyanakkor a székesfehér­vári püspöknek alapszabályszerűen biztosítta­tott az a jog, hogy az évi jelentéseket hozzá elküldik, sőt a legmagasabb vezetők megválasz­évi október hó 23-án, sserdán. 72 tására vonatkozó határozat mindig hozzá volt felterjesztendő jóváhagyás végett. Az alapsza­bályok egyik pontja a feloszlatás esetét is elő­relátva, szintén a megyéspüspöknek tartotta fenn a jogot, hogy ebben az esetben mint fő­védnök tegyen felterjesztést a belügyminisz­terhez a vagyon hovafordítására. Mindebből egészen világos, hogy katolikus cél vagy ónról van szó. Az egyesület teljesen a keresztény szellemű nevelés szolgálatában '• a Balatonnál gyermeküdülőtelepet, az úgynevezett Antal­telepet is létesítette Balakmudvarin hat hold­nyi területen 50 személyes penziót és száz gyermek befogadására alkalmas gyermeküdü­lőt és több mint kétszáz személy befogadására alkalmas templomot is létesített. Az a tény, hogy ez a templom is ott áll, szintén mutatja a vagyon katolikus jellegét. Tudomásom sze­rint a Budafoki Keresztény Ifjúsági Egyesület vagyonára igényt jelentett be a budafoki kis­gazdapárt, két budafoki szakszervezet s a MADISz budafoki csoportja. Ez csak egy eset a sok közül. Értesülésem szerint a belügyminisztériumhoz egymás után futnak be az ilyen igénylések a katolikus egye­sületek vagyonának elosztására s az igénylé­seket ott az egyesületi osztályban gyűjtik ösz­sze végleges döntés céljából. T. Nemzetgyűlés! A miniszterelnök úr újabban többször említette, hogy meg kell ke­resni a lehetőségeket arra, hogy a koalíciós kormányzat az egyes 'egyházakkal, különösen a katolikus egyházzal megtalálja a megegye­zés módjait, márcsak azért is, hogy az egyház­ban egyesült milliós tömegek gátlás nélkül, hasznosan kapcsolódhassanak bele a demokra­tikus Magyarország újjáépítésének munká­jába. A miniszterelnök úr újonnan megindított napilapjának első vezető cikkében ezt a szán­dókát és óhaját különösen határozott formá­ban fogalmazta meg. A zsidóvallású társada­lommal szemben pedig csak a minap tettünk egy engesztelő és társadalmi megbékélést elő­segítő lépést azzal, hogy a gazdátlanul maradt zsidó eredetű vagyon zsidó jellegét törvénye­sen is elismerte a nemzetgyűlés és megterem­tette a zsidó alapot, amelynek képviseletében, kezelésében és felhasználásában megfelelő be­folyást biztosított az izraelita hitfelekezet tör­vényes képviseletének. Jogos és méltányos volna tehát kívánságunk teljesítése, mint ahogy — felszólalásomban is méltattam en­nek nagy jelentőségét — jogos eljárás volt ez a törvény. Vájjon milyen reakcióval kellene számoltunk ezek után, ha éppen a katolikus célvagyon kerülne ebek harmincadjára, ha mindaz, ami egészségileg olyan sok jót hozott a falvakban és varosokban a katolikus egye­sületek tagjainak, gyermekeinek s szegény­sorsú elesettjeinek, egyszerre más, idegen cé­lokat szolgáló egyesületek kezére kerülne. A magyar katolikus társadalomnak semmiféle reform alá nem eső vagy erre nem szánt va­gyonát nem szabad úgy kezelni, mintha az senkié sem volna. A katolikus társadalom várja, hogy egye" sületeit a belügyminiszter ür újrja engedé­lyezze, hogy új életet kezdhessen bennük, olyant, amely az idők szellemének minden te­kintetben megfelel, de főleg várja, hogy saját vagyonát minden esetben megtarthassa; ha pedig netalán nem volna kilátás arra, hogy a régi egyesületek valamilyen formába* új

Next

/
Oldalképek
Tartalom