Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-68
55 ' A nemzetgyűlés 68. ülése 19A6. kincstári bevételt, a saját folyószámlájára fizette be, amely felett azután ő és Tihanyiné rendelkezett. t Ez vizsgálat tárgyát képezi. Vitái, bár.az iroda bélyeg-forgalmából százalékos részesedést kapott, önhatalmúlag sajátmaga részéire havi 1800 frank kiküldetési ösziszcget folyósított (Némethy Jenő (msz): Van benne vitalitás! — Derültséa a szabadságpárt soraiban.) és ezt fel is vette. Vitái ezért nyaralni szabadságra Budapestre jött. Itteni tartózkodása idlejéin csaknem minden éjjel felhívta telefomon Bernben tartózkodó nő vérét. (Egy hang a kisgazdapárt soraiból: Nyugtalan ember!) A beszélgetést postaszolgálati beszélgetésként jelentette be, annak tartama egy-egy alkalommal 30—40 perc volt. (Mozgás.) Vitáinak ezek a díjmentes beszélgetései a magyar kincstárnak sokezer arany frankjába kerültek. (Nagy Vince (msz) : Milyen címen beszélt díjmentesen?) Vitái még budapesti beosztása idején teljhatalmú engedélyezője volt az új távbeszélő állomások felszerelésének. Az ellene folytatott vizsgálat megállapításai szerint mintegy kétezer távbeszélő állomás soronkívül felszerelését engedélyezte, illetve rendelte el. Érdemes megemlíteni, hogy feletteseinek hozzájárulása nélkül, saját aláírásával olyan rendeletet adott ki, hogy ő állapítja meg azt, hogv ki engedélyezi soronkívül távbeszélő állomások bekapcsolását. Ezzel a teendővel azután személyi titkárát és barátját, dr. Hollós József postatitkárt bízta meg. A vizsgálat megállapítása szerint az egyes távbeszélő központok illetékes tisztviselőit sok esetben meg akarták vesztegetni egyes kérelmezők, hogy soronkívül távbeszélő állomáshoz jussanak. A megvesztegetési kísérleteket ezek visszautasították, ennek ellenére több ilyen elutasított egyén számára már az elutasítást követő ; napon Vitái utasítására soronkívül távbeszélőállomást kellett felszerelni. (Némethy Jenő (msz): Melyik párthoz tartozik? — Nagy Vince (msz): önpárt!) ,,...+. Vitái panamáiról közvetlen es közvetett feletteseinek tudniok kellett. Ezt bizonyítja, hogy amikor a panamák nyilvánosságra jutottak, Vitái ellen a vizsgálatot el is rendelték. Mivel a vizsgálat a posta vezetőségével szemben sok mulasztást állapított meg, Vitáit rátermettség hiányában B-listára helyezték, (Vásáry József (msz): Ez már rátermett ember volt! — Némethy Jenő (msz) : Ennél ügyesebb ember pedig alig volt! — Nagy Vince (msz): A Gazdasági Főtanácsba kell bevenni!) Ki a felelős a magyar posta anyagi éirdekeit sértő gondatlan eljárásért? Ki felelős azért, hogy egy rátermettség nélküli egyént biztak meg a posta egyik legfontosabb őrhelyének betöltésével (Zaj.) és korlátlan hatalmat adtak a kezébe? Ha pedig rátermettnek látszik, hogyan lehetett akkor rátermettség hiányában az 5000/1946. M. E. számú rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján Blis tana helyezni? Kérdezem a közlekedésügyi miniszter urat, volt-e tudomása Vitái Zoltán osztálytanácsos üzelmeiről és amikor ezek tudomására jutottak, megindította-e ellene a bűnvádi eljárást? (Helyeslés és taps a kisgazda- és a szabadságpárton. — Felkiáltások a szabadságpárton: Milyen párti? — Közbeszólás a kisgazdapárton: Mi lett a vizsgálat eredménye?) Elnök: Az interpellációt kiadja a nemzetgyűlés a közlekedésügyi miniszter úrnak. Következik Kis» Ferenc képviselő .úr inteav évi október hó 23-án, szerdán. 56 pellációja a miniszterelnök úrhoz az önkor1 mányzati választások megtartása tárgyában. Kérem a jegyző unat, szíveskedjék az iöiterpelláció szövegét felolvasni, Vörös Vince jegyző (olvassa): »Miniszterelnök Űr! Kormányprogramban, sajtóbtata, népgyűléseken, értekezletekéin, aiz egész magyar közéle tb em állán dió tárgy az önkormányzati testületeknek választás útján történő átalakítása. Miután ism adott terminusok ideje már igeim sokszor lejárt, kérdem miniszter elinök urat, mit szándékozik a választások megtartása tárgyában tenni, mikor lesznek azok tényleg és végleg megtartva?« (Halljuk! Halljuk!) Elnök: Az interpelláló képviselő urát illeti a szó! (Halljuk! Halljuk! a szabadság- és a kisgazdapárton.) Kiss^ Ferenc (félegyházi) (msz) : Igen t. Nemzetgyűlés! A felszabadulás után minden község, város és megye megtartotta önkormányzati választását. Az erről szóló miniszterelnöki rendeletek 13/1945. és 1030/1945. szám alatt jelentek meg. Az újjáalakított önkormányzatok azonban a« idők folyamatán igen nagy változásokon mentek keresztül. A pártokból alakított önkormányzati testületek ugyanis sok esetben ^vállltozásít szenvedtek a, képviselők személyében, minthogy egyes pártok visszahívták előzőleg beküldött jelöltjeiket és az 1030-as rendelet 6. §-ának mellőzésével nem póttagot, hanem teljesen új képviselőt küldöttek be az önkormányzatba;. De maga a rendelet 24. §-a xs^ kimond ja v hogy az e rendeletek alapján alakított önkormányzati testületek csupán ideiglenes jellegűek és majd az önkormányzati kérdés rendezése után fogják újra és véglegesen átalakítani őket. Mindannyiunk előtt tudott dolog, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés aiz 1945 november 5-én tartott választással újjáalakult, sőt előzőleg október 7-én Nagy-Budapest és környéke megtartotta már az önkormányzati váj ásatásokat. Teljesen érthetetlen a vidék, a falu szempont jából, mi az oka annak, hogy ezek, a falura nézve olyan fontos önkormányzati választások csak a sajtóban, beszélgetésben kerülnek szóba és a valóságban nincsenek meg. (Ternay István (msz): Majd megmondom a folyosón, hogy mi az oka!) Ügylátszik. mélyen t. Nemzetgyűlés, mintha a pártok tulajdonképpen a maguk központi kormányzását akarnák a falítana, a vidékre ráerőszakolni, vagy pedig talán mi vidékiek azt is gondoljuk, hogy iöyen politikai^ álomban élünk, amikor a kisebbség kormányoz a többség helyett. De egyúttal aat is megkérdezhetjük, mélyen <t Nemzetgyűlés, hogy ez a bürokrácia? Falun és városban! erősen várják ezeknek a választásoknak az elrendelését. Várják pedlig azért, mert állandóan oda nem való és általuk nem isimert embereket küldenek odia az lő ügyeik intézésére, akik a közigazgatás különféle ágazataiban a falunak szükséges felvilágosításokat megadni egyáltalán nem, vagy csak állig tudják. Igen t. Nemzetgyűlés, én <azt kérem az igen t. miniszterelnök úrtól, mondja meg itt. a inemzeitgyűlés ellőtt, hogy tulajdonképpen hogyan és mikor óhajtja ezeket a választásokat megrendezni, (Ternay István (msz): Megmondta! Októberben!) hogy a falu népe is. amelynek sajtóban és népgyűléseken már régen beigérték a terminust, végre megnyugodjék. (Némethy Jenő (msz) gúnyosan: Majd az -országos választások után!) Elnök: Azi interoellációt a nemzetgyűlés kiadja a mmisatereiktök úrnak, Következik Erőss
