Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-76

A nemzetgyűlés 76. ülése 1946. évi december hó 6-án, pénteken, Varga Béla és Kossa István elnöklete alatt. Tárgyai: oidai Elnöki előterjesztések 517 A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat (Iromány : 69. és 83. szám) Általános vita. Felszólaltak: B. Farkas Ferenc (pp) 517 Lévay Zoltán (msz) 528 Koszér Nándor (kg) 556 Ries István igazságügyminiszter benyújtotta az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot 568 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása . 568 A kormány részéről jelen volt: Ries István igazságügyminiszter. (Az ülés délelőtt 10 óra 25 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Varga Béla foglalja el.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai iilés jegyzőkönyvének vezetésére Futó József, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Gynrkovits Károly jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Sz, Szabó Pál képviselő úr levelét, amelyben gyógykezeltetése céljából öt'heti szabadság engedélyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni'? (Igen!) A nemzetgyűlés a kért szabadságot engedélyezi. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. t Szólásra következik a. kijelölt szónokok közül B. Farkas Ferenc képviselő úr. A képviselő urat illeti a szó. B. Farkas Ferenc (pp): T. Nemzetgyűlés! Ezzel a szövetkezeti törvényjavaslattal elértünk a szövetkezeti mozgalom új magyarországi fejezetéhez. Zárókövet jelent e törvény; javaslat benyújtása az eddigi álszö vetkezeti rendszerrel szemben. T. Nemzetgyűlés! A pártok előttem felszólalt vezérszónokai már elmondották véleményüket arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy Magyarországon a korábbi rendszerek i alatt, a reakciós rezsim alatt miért kellett álszövetkezeti rendszernek kifejlődnie. Tökéletesen egyetértek a kommunista- és szociáldemokratapárt előttem felszólalt szónokainak fejtegetéseivel, amelyek értelmében röviden, tömören f összefoglalva politikai, társadalmi és gazdasági okai voltaik annak, hogy itt tényleges szövetkezetek, a néptől jövő Önkéntes társulási váevtól hajtott szövetkezetek Magyarországon nem alakulhattak ki. Ezzel a kérdéssel nem kívánom a t. Nemzetgyűlés türelmét tovább igény be venni; úgy érzem, hogy ezt a kérdést kimerítették már az előttem felszólalt szónokok, csupán a demokráciában elindult új szövetkezeti mozgalom, új szövetkezeti élet kérdéseivel kívánnék bevezetőben foglalkozni. Itt reflektálnom kell laa elhangzott felszólalások közül Némethy Jenő képviselőtársam beszédére; ő úgy állította be a kérdést, mintha a pártok, különösen a baloldali blokk pártjai az itt talált szövetkezeti prédát maguk közt felosztották volna és így' többször emlékezett meg szerény személyemről is, mint aki egyik szószólója és vezetője voltam a szövetkezeti vagyon ilyen pártok közti elprédálásának. Tekintettel arra, hogy Némethy Jenő barátom meglehetősen egyoldalúan — hogy úgy mondjam — szubjektív szemléleten keresztül ismertette itt a kérdéses időben történt szövetkezeti lépéseket, engedjék meg, hogy én tárgyilagosan, időrendi sorrendben elmondjam, mi történt tulajdonképpen