Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-75

497 A nemzetgyűlés 75. ülése 1946. évi ményt tőle, holott igen érdekelt volna bennün­ket, hogy a szélső jobboldal ebbeni a kérdésben elvi, gyakorlati vagy szakértői szempontból miilyen véleményt vall. A képviselő úr felhasz­nálta est a javaslatot arra, hogy a demokráciát állandóan támadja (Nagyiván János (msz): Miért? Mert leleplezte a vámszedőit? — Zaj.) A képviselő úr tudatosain úgy állította be a dolgot, hogy a demokrácia ilyet produkál, meg olyat produkál s úgy viselkedett, mint aa az utas a villamosom', akit a kalauz leszállított, mert nincs jegye s a végéan az utas kifakad: »hátt ez a demokrácia?« (Derültség a szociál­demokrata* és a kommunistapárt oldalán.) A képviselő úr mindenért a demokrácia c okolja, és be akarja bizonyítani, hogy a demokrácia nem jó, mert »ő> meim akar jegyet váltani«. À képviselő urnák ez a törekvése nem szolgálja a demokráciát, de azt hiszem, nem is íkívánta azt szolgálni. (Nagyiván János (msz): Miért? Mert megmondta az igazat?) mert hiszan akkor nem ilyen érteleimben szólalt volna fel. Mert ha valóban a demokráciát kívánná erő­síteni, ha valóban az ország érdekeit kívánná szolgalmi, akkor nem igyekeznék és nem igye­kezett volna felszóialásábain is arra, hogy a közvéleményt zavarja, a közvéleményt izgassa és bebizonyítsa, hogy ami ma van, az nem jó. r A képviselő úr az egész szövetkezeti kér­désből azt vette elő, hogy visszatért az ő egyik funkciójára, amikor az OSzT-nak í^vik tagja lévén, a Szövetkezeti Tanácsiban a szövetkezeti ügyekkel foglalkozván, abban résztvett mind­addig, amíg saját akaratán kívül a szövet­kezeti tanácsból, az ötöstbizottságból ki nem került. Szokatlan! és legalábbis a mi tájékunkon egyáltalán másként fogják fel a kérdést, és vaui bizonyos testületi szellem bennünk, mert mi .akkor szoktuk elmondanii a véleményünket, amikoa- ott helyiben vagyunk. (Némethy Jenő (mez): Eltmjondottam, hio£y örökös hairchan ál­lottami velük! — Zaj.) A képviselő úr miost nitélag áll ide és igyekszik önnHagát igazolni. (Némethy Jenő (msz): Kérdezze meg Hambur­ger urat fc,érdezze meg Farkas Ferenc képvi­selő urat. — Nagy zaj a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) Elnök: Csendet kérek, képviseilő urak! Halász Alfréd (sad): Ugy igyekezett ön­magát igazolni, hogy az nem volt alkalmas arra. hogy bennünket meggyőzzön. (Némethy Jenő (msz}: Az lehet!) A képviselő úr lígy állí­totta be itt a szociáldemokrattapártot és a marxista pártokat, — és ezt nagy kéjjel, csám­csogva ismételte — mintha marxista-kérdés lett volna, hogy a szövetkezeti tanácsban an­nakidején a pártok exponensei intézkedtek a szövetkezetek ügyében. Hát persze, hogy a pártok. A felszabadulás után tudvalevőleg a szövetkezetek régi vezetői jobbnak látták más égtájak felé orientálódni és itthagyták a szö­vetkezeteket. (Némethy Jenő (msz): A Han­gyának megvolt az ügy vezetősége!) Itthagy­ták a tönkrement szövetkezeteket. Mit tehetett az akkori kormány és mit tehettek az akkori pártok? Helyesen csak. azt tehették, hogy igyekeztek menteni, ami menthető s a szövet­kezeteket megtartani és újra életrekelteni. ­A képviselő úr úgy állította be a Hangyát, mint amelyet éppen a marxista pártok, a szo­ciáldemokratapárt igyekezett volna az OSZT-on keresztül felosztani. (Némethy Jenő (msz): Nemcsak igyekezett!) A képviselő úrnak ra­gyogó alkalma lett volna arra, hogy ezúttal igazat mondjon. (Derültség a szociáldemokrata­NEMZETGYÜiIJÉíSI NAPLÓ IV. december hó 5-én, csütörtökön. 498 és a kommunistapárt soraiban. — Révész Mihály (szd): És nem sikerült!) azonban igen maka­csul _ elmulasztotta ezt az alkalmat felhasz­nálni. (Derültség és zaj a munkáspártok olda­lán. —• Némethy Jenő (msz:) Mindaz szóról­szóra 'iigaz volt, amit elmondtam!) Hogy meny­nyire nem volt igaz, arra nézve a következő­ket mondhatom el. A Hangya felosztására vo­natkozó 2330/1946. M. E. számú rendelet már­cius 2-án.. - (Némethy Jenő (msz) : Ezt is ma­gam mondtam el!) Abban 1 még igaza volt a képviselő úrnak, ez t. i. a kormány rendelete... (Révész Ferenc (szd): Igaza volt a rendelet számában. — Derültség. — Zaj.) Elnök; Csendet kérek! Halász Alfréd (szd*): A Világossá <r február 21-iki számában megjelent egy cikk, amely egy utolsó, szinte kétségbeesett felhívást inté­zett a közvélemény felé. A cikk mutatja leg­jobban, hogy milyen helyesen ítéltük meg a fejleményeket és hamisítás minden olyan tö­rekvés, amely utólag át akarja hárítani a fe­lelősséget. A Világosság 1946 február 24-i, vasárnapi számában a következő cikk jelent meg »Mi történik a szövetkezetek körül« címmel.. Szól a következőképpen (olvassa): »A szövetkezeti hálózat felépítésének legfőbb eredménye az, hogy az egyes minisztériumok között illetékes­ségi harcok' folynak és ma — három hónappal a szövetkezeti minisztérium megalakulása után — a kisgazdapárti vezetés alatt álló föld­mi velésügyi' minisztérium még mindig azon az állásponton van, hogy a földmunkások • szö­vetkezetéhez nem enged hozzányúlni, ezeknek ügyvitelébe betekinteni sem enged, holott eddig igen kevéssé haladtak előre a szervezési mun­kálatokban s ezeknek megszervezése nélkül a földreform befejezetlen marad.« (Némethy Jenő (msz): Nekem ehhez semmi közöm!) Tessék várni (tovább olvassa): »A legközelebbi na­pokban megjelenő rendelet szabályozni fogja a szövetkezeti központok működését és hatás­körét.« — mondottuk februárban. Pártunk minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megakadályozni, hogy az egyetlen mű­ködő és országos hálózattal rendelkező szövet­kezet, a Hangya, ne daraboltassék szét, holott elsőrendű országos érdek kívánta volna ennek a ma még egyedül álló szövetkezeti közpon­tunknak együttartását. Mi a szövetkezeti köz­ponttal, a szövetkezeti élet gazdagodását, az erők összefogását, a szövetkezeteknek a nemzet­gazdaságba való bekapcsolását kívántuk el­érni és nem helyeztünk partikuláris pártérde­keket előtérbe. Ezért Rónai Sándor kereske­delem- és szövetkezetügyi miniszter állandóan az utolsó percig hangsúlyozta, hogy hibás meg­oldás a szövetkezeíek széjjelszakítása. (Némethy Jenő: (msz): Usrv látszik, ••megtértek!)^ Magyar­országon a szövetkezeti élet úgy fejlődött a múltban és úgy fejlődik a jelenben is, hogy egységes termelő, értékesítő és fogyasztási szö­vetkezetek alakulnak. A szövetkezeti élet feldarabolásáért, a Han­gya-központ széjjelszakításáért tehát bennün­ket nem terhel felelősség s amikor a képviselő úr ezt állította, akkor (Révész Ferenc (szd): Korrigálta a valóságot!) a valóságnak meg nem felelően adta elő a tényállást, (Ugy van! Ügy van! a szociáldemokratapárton.) holott módjában lett volna igazat mondani. (Némethy Jenő (msz): Mindez semmit sem változtat azon, ami 1945 júniusában történt a Szövetkezeti Ta­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom