Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-68
35 À nemzetgyűlés è&. ülése Í94S. Pongráez Tibor, Varga István, Vásáry István, Tessik Pál; Összeférhetetlenségi bizottság (15 tag): Andaházi-Kasnya Béla, Antall József, Bencze Imre. Dinnyés Lajos, Faragó László, Filió Sámuel, Eszterhás György, Gém Ferenc, Kovács István, Nagy Vince, OH Károly, Orbán László, Pártay Tivadar, Révész Mihály. Szélig Imre; f Házszabályrevíziós bizottság (11 tag): Horváth Márton, Kisis Roland, Kondor Imre, Mónus Illésné, Moór Gyula, Orbán László, Pfeiffer Zolltán. Révész László, Saláta Kálmán, Szenfciványi Lajos, Vörös Vince. Elnök: Méltóztatnak a pártoknak ezt a javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, az említett képviselőtársainkat a felsorolt bizottságok közfelkiáltással egyhangúlag megválasztott tagjainak jelentem ki. Az igazságügy-miniszter úr kíván szólni. Ries István igazságügy miniszter: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém benyújtani a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátás ára adott felhatalmazás meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslatot. (Nagy Vince (misz): Nem a költségvetést'?) A házszabályok 95. $-a alapján indítványozom, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot sürgősen tárgyalja le. Egyben kérem a, törvényjavaslatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közjogi és alkotmányjogi, valamint pénzügyi bizottsághoz való utasítását. (Nagy Vince (msz): Költségvetést!) Elnök: A törvényjavaslatot a, nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására a sürgősség kimondását is kérte, amihez a házszabályok 95. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a jelenlevő képviselők kétharmad többségének hozzájárulása szükséges, ezért kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség- Megállapítom, hogy a kétharmad többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a határozatot. T. Nemzetgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, ezért javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására, adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni 1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Tudomására hozom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a holnapi ülésünkön tárgyalásra kerülő, sürgősnek minősített törvényjavaslatot a házszabályok 96. §-ának (1) bekezdése értelmében 8 órás ülésben fogjuk tárgyalná. T. Nemzetgyűlés! Most következik az interpellációk előterjesztése. Mielőtt a szóbeli interpellációk előterjesztésére áttérnénk, felolvastatom Szabó József képviselő úr kétrendbeli írásbeli interpellációját. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék a képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett első írásbeli {interpellációját felolvasni. ' évi október hó É3-án, szerdáú. 3ő Vörös Vince jegyző (olvassa): »T. Ház! A földbirtokreformtörvény véget vetett a parasztság nagy perének, földhöz juttatta a rendelkezésre álló földterületnek megfelelŐleg a földnélküliek jelentékeny részét Ugyanakkor egészen sajátos és a kisbirtokosság szempontjából sajnálatos helyzetet teremtett az erdős területű vidékeken. A földreformtörvény III. fejezetének 19. §-a elrendeli, hogy minden 10 holdnál nagyobb erdőterület megváltás alá kerüljön. így a Felvidéken rengeteg kisbirtokos vagyonának jelentékeny része megváltás alá került, amennyiben a Felvidéken az 5—6 holdas szántót 15—20 hold erdő egészíti ki, így vált teljessé a parasztcsalád megélhetése a parasztbirtokon. Most erdőjétől megfosztva sínylődik. A mindennapi szükséglete fedezésére sem elegendő a megmaradt pár hold silány szántó, a zord időjárás mellett arról meg éppen nem lehet szó, hogy rendkívüli kiadásait fedezze. Hisz a felvidéki földmíves erdejéhez nyúlt, ha gyerekét kiházasította, ba mezőgazdasági gépet vásárolt, ha mező-, vagy állatgazdaságában kár érte. Most erdő nélkül mindezek a kérdések megoldatlanul merednek rá Hiába rendeli el a földreformtörvény, hogy a földreformtörvény során igénybevett erdőtulajdonost kártalanítani kell, ha az igénybevett erdő legfeljebb 100 holdas birtok tartozéka volt Ez az így elendelt kártalanítás , talán még soha meg nem történt. Nem történhetik meg, mert ezeken a területeken a földreform céljára falvankint legfeljebb 200—300 hold föld áll rendelkezésre s így a földnélküliek is alig kaptak 2—3 hold földet, a volt erdőtulajdonosok kártalanítására ebből nem jutott semmi. De miért állapítja meg ily alacsonyan az erdőbirtok határát a földtörvény? A végrehajtási utasítás szerint a kártalanításnál legfeljebb ugyanolyan mezőgazdasági ingatlan juttatható csereingatlan esetében. Ezzel a törvény elismeri, hogy az erdőbirtok legfeljebb ugyanolyan értékűnek tekintendő, mint _ az azonos területű erdőterület. De akkor miért van az. hogy szántóból 200 hold a birtokmaximum, erdőből pedig csak 10 katasztrális hold? Tekintettel arra, hogy szántófölddel nem tudja, a földalap kártalanítani, s pénz ugyancsak nem áll rendelkezésre a kártalanítás lebonyolítására, nincs más megoldás: meghagyni az erdős területeket régi tulajdonosaik tulajdonában mindazon esetben, ha az erdő 100 hold parasztbdrtoknál 200 hold birtok kiegészítő része volt. Vegye az erdőkincstár kezelésbe általában az erdőbirtokokat, hogy ezáltal biztosítva legyen az erdővédelem érdeke. De az a legtermészetesebb, hogy ha a sokkal kedvezőbb éghajlatú vidéken, a sokkal jobb talajminőségű földből megtarthat 200 holdat, akkor az erdős vidéken megtarthasson tulajdonában annyi erdőt, amennyi egy paxasztbirtokot 200 holdra kiegészít. A földreform során igénybevett erdők általában nem osztattak ki kisbirtokosoknak; kincstári kezelésben vannak, s így azok tulajdonjogi visszajuttatása, a régi tulajdonosoknak a lehető legegyszerűbb módon megtörténhetik. Természetesen vissza kell juttatni a kisemberek erdejét akkor is, ha azok mint községi erdőrészek más kisembereknek juttattat'tak a
