Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

431 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi mrultbago. is oly szűkös viszonyok közt éltek, bogy évi fiaszükségletüket pénzért megvásárolni képtelenek voltak. így az őszi munkák leálltával a téli és tavaszi időszakokban, amikor minden más munka szünetelt, fáradságos munkájukkal a részes fakitermeléssel tüzelőjüket biztosíthatták. Mindezt a lehetőséget most megakadályozza az a Magyar Közlöryber. megjelent 141.650/1946. számú földmüvelésügyi miniszteri rendelet, mely az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottságnak 1946 október 10-én tartott ülésén az erdőgazdaságokban fizethető munkabérek megállapítása tárgyában hozotti határozatát tartalmazza. Ez a következőkben állapította meg ta munkabéreket: kemény hasáb kitermeléséért ürméterenkint 3.60—3.90, lágyhasábért 3—3.20 forint, amely igen alacsony és így egyáltalán nem remélhető, hogy eredményes fakitermelés váljék lehetővé, mert a fakitermeléssel foglalkozó faÜusi lakosság nem kapja meg a természetbeni tüzelőt. Az említett F. M. rendelét kimondja, hogy az erdőgazdasági munkabérfizetést a kitermelt fiaanyag hányadában, részfában kikötni ós fizetni tilos, kivéve az 5 cm-nél nem vastagabb galyrészt. Ezután könnyen megállapítható, hogy iaz említett módon való fakitermelési mód eredményre nem vezethet» ezért az eredménytelenségért nem lehet majd okolni a falusi lakosságot és egyáltalán nem lehet ráfogni élhetetlenségét. Nem engedhető meg, hogy egyesek talán közmunkával igyekezzenek ingyen fát kitermeltetni azon a címen, hogy szabotál a falu népe. Jelenleg az a helyzet, hogy az erdőket kitermelésre tőkések vették ki, s most azok az olcsó ármegállapítás mellett igyekeznek minél nagyobb haszonra szert tenni, amit biztosít is nekik a miniszteri rendelet. Ha sikerülne a rendelet szerint fát kitermelni, ez azt jelentené, hogy az előző években farészben megkeresett munkabér most nem feles és egyharmados lenne, de még nem is egynegyedes, mint 1945-ben, hanem most már 8-ik, 10-ik részért dolgozhatna a munkás. Érdekessége azonban a dolognak az, hogy a falusi kisember jelenleg sem részért, sem munkabérért nem tud fához jutni, kivéve az 5 cm-nél nem vastagabb galyrészeket. Megállapítható .itány az, hogy a munkások kiuzsorázása akkor is az, ha magánosok teszik, akár közvetlenül és észrevehetően, akár elrejteni akaró szándékkal, közvetett formában, és akkor is az, ha az állami tulajdonban teszik egyesek. Ennek eredménye azután az, hogy a • munkásemberek felteszik a kérdést: hát ez az államosítás eredménye? Kérem a Földmívelésügyi Miniszter urat, hogy ez a sérelmes rendelet, amely a tűzifának részért való beszerzését lehetetlenné teszi, hatályon kívül helyeztessék, s továbbra is biz-. tosítsa a kitermeléssel foglalkozó kisemberek évi tűzifa szükségletét, mert az azonos lesz a városi lakosság tüzelővel való ellátásával.« Elnök: A nemzietgyűléls az interpellációt kiadja à földmívelésügyi miniszter úrnak. Következnek a szóbeli interpellációk. T. Nemzetgyűlés ! Szakács József képviselő úr törölte első és második interpellációját. Takács József képviselő úr, Kádár János képviselő úr és Gyuska János képviselő úr szintén törölte interpelláció ját* (Nagy Vince í<mlsz): Jó fiúk!) december hó 4-én, szerdán. 432 Következik Vásáry József képviselő úr interpellációja a kormányhoz. (Egy hang a szabadságpárton: Kossz fiú!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni Futó József jegyző (olvassa): »Hajlandó-e a kormány az 1945. évben történt soronkívüli előléptetésekről kimutatást terjeszteni a nemzetgyűlés elé s ezeket az előléptetéseket revízió alá venni? Hogyan képzeli a kormány azt, hogy megfelelő előképzettség és szolgálati idő nékül a kivételezettek néhány hónap alatt azokba a legmagasabb állásokba kerülhessenek, amelyeket mások, akik megfelelő protekcióval és párttagsággal nem rendelkeznek, csak hosszú évek keserves tanulmányai s egy becsületben eltöltött élet munkája után érhetnek el. Budapest, 1946. szeptember 17. Vásáry József s. k.« Elnök: Vásáry József képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (msz): Kérem az interpelláció törlését. Majd más alkalommal elmondom. Elnök: A képviselő úr interpellációjának törlését kérte. Következilk Vás ry József képviselő úr interpellációja a kormányhoz, a koalíciós pártok által folytatott demagógia (tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét. felolvasni. Futó József .jegyző (olvassa): »A Függetlenségi Frontban a koalíciós pártok vezetői elítélték a demagógiát, nagyon helyesen, s megalapították, hogy a reakciót támogatja a demagógia. Nem gondolja a kormány, hogy amikor koalíciós pártok politikusai a kormány politikáját nyíltan támadják és elítélik, ezzel tulaj donképen demagógiát folytatnak? Budapest, 1946. szeptember 17. Vásáry József s. k.« Elnök: Vásáry képviselő urat illeti a szó. Vásáry József (msz) : Igen t. Nemzetgyűlés! Ezt az interpellációt — amit méltóztatnak látni — szeptember 17-én jegyeztem be. Azóta a rendkívül nagy időközökben tartott üléseken kétízben is elhalasztottam, elhalasztottam pedig annak reményében, hogy nem lesz szükség rá, hogy- ez az interpelláció a nemzetgyűlésben elhangozzék. Azt gondoltam, hogy lassanként lecsillapulnak a kedélyek és a magyar politikai élet arra a nívóra fog emelkedni, amelyre emelkednie kell, ha mi itt egy jobb és boldogabb Magyarországot akarunk építeni. Azt gondoltam, az fog bekövetkezni, amit a magyar nép joggal és okkal vár, hogy a letűnt reakciós idők minden politikai huncutságai és machinációi eltűnnek, ahogy eltűnt az úgynevezett úri Magyarország, eltűnjék az is, hogy a politikát úri huncutságnak, vagy bármilyen huncutságnak lehessen nevezni. Ezt várta a magyar nép és lelki megújhodást várt Azt várta, hogy a politikai élet arénájában nem személyeskedés, egymás becsületének lábbal tiprása, hanem az elvek harca fog következni. Azt várta, hogy vége lesz a jelszavak politikájának, amikor szent jelszavakat zászlóra felírva megcsúfolnak és ezekkel a jelszavakkal jártatnak ilie nagy eszméket. Azonban sajnos, egyik sem következett be. Látjuk, hogy a demokrácia jelszavával mi történik. Ma már a demokrácia patentírozva van. Az egyik lehet demokratikus akkor is, ha minden ténykedésében ellentmond a demokráciának, a másikra, ha a demokráciáért harcol is, rásütik a reakció vádját és felhasználják a de/