Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

425 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi lam, illetőleg: ia Nemzeti Bank (Felkiáliás a faarmmunistapárton: Sayanyu a szőlő!) Még egy. meig sem alakult kisgazdapárti szövetke­zetnek adjon kölcsönt... (Folytonos zaj..— Az elnök Gsenget. — Schiffer Pál (szd): Mondja, a # terinielősizövetkezet nem. akart síbolni?) ... miivel 'tudtam, hogy már a megalakulás előtt is autóknai aö-kudott (Felkiáltások a szodá^de­mokratapárdon: Alkaloida! — Lévay Zoltán (msz): Nem változtat a dolgon a személyeske­dés!), hogy infációsi köcsiönt kivan... (Schif­fer Pál (szd): De maga segített!) Miben se­gítettem? (Zaj. — Az elnök csenget.) Azzal, hogy tiltakoztam, hogy ne adják oda a- Han­gya vagyonát, mert két esztendőn át, 1945. óta ezt elsősorban én akadály oztatmi iniegT Lehet, hogy ez az uraknak nemi tetszik, de a magyar p&rasizitnak, a magyar falunak tet­szeni fog, (Közbeszólás a kisgazdapártról: A minisztériumban is járt, hogy miegakadá­lyozaaí — Vásáry József (ms,z): Ott voltunk mi is akkor!) Hiszen a szövetkezeti tanács annyira ment, hogy nekem megtiltotta, a demokrácia dicsősé­gére, hogy felmenjek a minisztériumba, infor­málni a minisztériumot és megmondaini a vé­leményemet, hogy a szövetkezeti tanácsnak pedig hatalmat ne adjon a kezébe. (Schiffer Pál (szd): Annak ne adjon hatalmat, a kül­földre eíboló magyar képviselőknek adjon! — Zaj: — Az elnök csenget. — Justus Pál (szd) közbeszól.) Kedves képviselőtársam, én meg­változtattam a nevetmet. (Schiffer Pál (szd): A meggyőződését, a mentalitását nemi változ­tatta meg!) Én 1939-ben kértem, hosszas gon­dolkozás után, a nagyanyám nevét. Az én nagyapám testvére itt fekszük ai bud ti temető­ben, (Schiffer Pál (szd): Ez nem érdeke« és nemi ok arra, amit "mond!) Sírkövén olvasható: Beim apó mellett harcolt a) magyar szabadság­ért. (Justus Pál (szd): Erről maga nem tehet! — Schiffer Pál (szd): Ez a nagyapja érdemié! Annál csúnyább a viselkedése! Viselkedjék hoizzá méltón! — Lévay Zoltán (msz): Magya­rosított! Ö legalább miegmaigyarosította, a ne­Yl éit! _ Dénes István (pk): Hagyjuk békében a " fajbiológiát kérem.!) ­w .. ,,, ,-, Elnök: Schiffer képviselő urat állandó közbeszólása miatt rendreutasítom!. • Némethy Jenő (msz): Engem olyan fiata­lok, akik a magyar politikai életben semmi szerepet nem játszottak, akik homo novusok, ne [tanítsanak ki a magyarságra és ne tanít­sanak ki arra, hogy mi a tisztesség es mi a becsület. (Taps a szabadságpárton.) Ezt ne te­gyék, még Justus se tegye meg. (Taps a sza­badságpárton.) Justus képviselő úrnak már megmondom, hogy ahogyan ezelőtt; amikor én a csendőrökkel harcoltam, (Felkiáltások a kommunista és szociáldemokrata párton: r Hon) ő akkor az iskola padján majszolta a tízórai­ját, így majszolja most tovább, de ne avat­kozzék bele a nagyok dolgába. (Zaj. — Az el­nök, csenget. — Felkiáltások a szociáldemo­krata párton: Hol?) A gödöllői kerületben tör­tént és amikor Tildy Zoltánt választottuk Me­zőkövesden; az utcán és az országúton kísér­tek a csendőrök. (Zaj. — Jancsecz Imre (szd) : gúnyosan: Nehogy bántsák a választói!) A tényeket elmondtam- Halljuk már most a kritikát. (Lévay Zoltán (msz) : Ne izguljanak.) Mi a kritika 1 ? A kritikát ne én mondjam meg, JhogV ne vádoljöinak meg azzal, hogy kritizálom a demokrácia és a szövetkezetek viszonyát. Kritizálja meg ezt egy olyan fó­december hó 4-én, szerdán. 426 rum, lamelynelk a kompetenciáját, az illetékes­ségét, úgy hiszem, még Schiffer és Justus, képviselőtársam sem fogja kétségbevonni." (Lévay Zoltán (msz): De képesek még azt is 'íkétségbevosnni!) Mert mit mond a magyar szövetkezetekről a Vörös Hadsereg lapja, az Uj Szó? (Halljuk! Halljuk! A szabadságpár­ton. — Felkiáltás a szociáldemokratáknál: Nem azt, amit ön!) Miután az Uj Szó cikk­írója, nagyon helyesen megállapítja, hogy a Horthy-rezsim alatt a szövetkezetek politikai célokat is követtek és politikai érdemek jutal­mazol is voltak, (Mónus Illésné (szd): Csak azt tették!) — ez tökéletesen így is volt. Minden Hangya-vezető kormánypárti kortes volt, saját tapasztalatomból tudom, (Zaj a szo­ciáldemokrata párton.) — Megállapítja a lap a következőket is: (olvassa) »A felszabadulás után minden lehetőség megvolt a szövetkeze­tek kiépítéséhez, sőt Magyarország gazdasági nehézségei parancsolólag megkövetelték a szö­vetkezeti mozgalom kifejlesztését. Ennek elle­nére a magyar szövetkezeti mozgalom még nem lépett a kibontakozás és a. demokratdkus fejlődés útjára.« (Révész Mihály (szd) : Mert az ilyen urak akadályozták! Ez van ezek kö> zött a sorok között!) Ezt ön maga sem hiszi! Ezután a kormányról is megmondja a leg­szigorúbb, de legtárgyilagosabb kritikát, amellyel én tökéletesen .egyetértek. Ezt mondja: (olvassa): »A magyar pénzügyi tkormányzat ma a pénzügyi élet egyensúlyának felborítása nélkül nem képes a szövetkezetek minden hi­teligényét kielégíteni. De a demokratikus szö­vetkezeitek kiépítésének nem is lehet módja a szünet nélküli állami támogatás, hanem csak az, hogy a magyar nép felismerve az egyesü­lésben, a közös munkában rejlő lehetőségeket, önkéntes erőfeszítéssel és áldozatvállalással járuljon hozzá a szövetkezeti mozgalom sike­réhez.« Szóról-sizóira igaz, tökéletesen így van: alhil kell kezdenünk, a fundamentumot kell építeni, a fundamentumra kell ráhúzni a ftá­lakat, azután lehet feltenni a tetőt. Mi azon­ban mit csináltunk? Mi központokat csinál­tunk, olyan tagokkal, akik nem is szövetkeze­tek és minden anyagi alap nélkül. Tehát fel­tettük a tetőt anélkül, hogy annak támogató oszlopai lettek volna. A további bírálatot sem én mondjam el, mondják el azok az urak, akiknek nevét fel­szólalásom elején megemlítetteim, mondja el maga az előadó úr is, amit most előadásában nem mondott el. (Zaj.) Sokkall élesebben is meg lehetett volna mondani, mert mit mond a kiáltvány? Megint nem én bírálok, hanem a kiáltvány szóról szóra a következőket mondja. (Olvassa); »Ma már be keli lisimermünk, hogy nemcsak teljesen zsákutcába jutottunk a miai­gyar demokrácia legfontosabb területén, . a szövetkezeti életben... A szövetkezeti tanács munkáját a politikai ellentétek megmerevítet­ték. Ez mai álllaipotában már inkább .akadá­ly ozójiai, mint lendítő je a szövetkezeti fejlődés­nek ©s útjában áll a gazdasági, illetőleg szö­vetkezeti demokrácia kifejíllődésének. A szö­vetkezeti minisztérium, ez a feglfelsőbb szövet­kezeti szervezet egy esztendő multán sémi tu­dott kialakulni. Szerveztünk két szövetkezeti központot a mezőgazdasági és fogyasztási szö­vetkezetek számára, hogy rend és együttmű­ködés legyen a szövetkezeti élet, a termelési és fogyasztási tevékenység terén. Súlyos áldo­zatokat hoztunk, mégis politikai súrlódások

Next

/
Oldalképek
Tartalom