Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
399 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi tartjuk, A szövetkezet a nép tömegeinek összeszövetkezése, összeállása azért, hogy a sok ki? gazdasági egyed a saját érdekeit így hathatósabban tudja biztosítani, intézményesen tudja megvédeni. Legyen szabad egyik gazdaságpolitikai kiválóságunknak az elmúlt hónapokban meg" jelent írásából egy mondatot idéznem, amely sízintén erre »utal (olvassa): »Ha a. szövetkezetet, mint közösségi vállalkozási formát, a gazdasági élet már korábban nem termelte volna ki, úgy kétségtelenül demokráciánknak kellett vcüfciia kiegyíaHsi'há é ; s .megvalósítania.« 28 ' T. Nemzetgyűlés! Ez után az áltlalános be vezetés után legyen szabad egészen röviden és vázl'atosan rátérnem a nemzetközi szövetkezeti mozgalom keletkezésére és múltjára. Ha az elmúlt évszázad gazdasági és társadalmi életét vizsgáljuk, látjuk, hogy a XIX. század a tőke és a muníka harcának jegyiében folyt le. A szövetkezetek keletkezése is erre az időpontra esik. Az első szövetkezet életrehívását is ezek a jelenségek váltották ki. A rochdalei takácsoknak, amikor a beszerző-, termelőés értékesítő szövetkezeteket létesítettek, — ezek még akkor nem voltak a mai értelemben tekintett s'aövetkezet fogalma szerint pontosan elhatárolva — az volt a céljuk, hogy fel tudják vennii a versenyt az akkor lábrakapó gyáriparral, az akikor elterebélyesedő nagytőkével szemben. A nagyipar akkor kezdte kiszorítani azt a kisipart, amelynek mindig jelentős szerepe volt és a gazdasági élet egyik fontos tényezője is lett. tAj nagytőke mellett, amely ezekben az évtizedekben kezdett rendkívül kifejlődni és kezdte annyira féktelenül folytatni a maga munkáját, hogy szinte nem ismert korlátokat, a kisembereknek egyetlen lehetősége, egyetlen adottsága az volt, hogy a saját jkiesi erejüket összefogják, összerakják és aat építsék fel be^ iőle, amit éppen így tudnak. Ez a szövetkezeti eszme, amely akkor liochdaleíból elindult, 2 ;* végigfutott az egész világon. Vagy ehhez hasonló vagy ettől különböző, másféle szükségszerűség hozta létre, de az alaptétel mindig oda vezethető vissza, hogy rászorult, kisemmizett, gazdaságilag nehéz helyzetben lévő kisemberek fogtak össze, hogy saját gazdasági boldogulásukat így hathatósabban biztosíthassák. A következő évtizedekben a politikai mozgalmak egytől-egyig zászlójukra tűzték a szövetkezeti eszmét. A politikai mozgalmak mindig a tömegek hangulatára, a tömegek érzelmi világára számítanak. Éppen ezért az olyan eszméket, akármilyen jellegűek is legyenek azok, amelyek a- nép felemelkedését segítik, vagy a nép előtt csak ^ népszerűség:; r • hatnak, a tömegek szívesen teszik magukévá, így tehát nem csodálkozhatunk azon, hogy a politikai mozgalmak az elmúlt évszázadban szinte kivétel nélkül zászlójukra tűzték a szövetkezeti gondolatot és azt megvalósítani igyekeztek. Igaz ugyan, hogy a politikai mozgalmakon belül legalább annyi akadálya volt a szövetkezeti mozgalomnak, mint amennyi a politikai mozgalmakon kívül. Meg kell állapítanunk, hogy a s^nve-kc^*'' gondolat, a szövetkezeti eszirne elindulása után rövidesen hatalmas utat tett meg. Nekünk a feladatunk mégis az, hogy Magyarország, ez a kljcsi agrárország, ez a kicsi föl dm ív fí ez az elsősorban fÖldmívelésre teremtett és csak azután ebből következőleg az iparra és a kereskedelemre alkalmas ország olyan példákat december hó 4-én> szerdán. 400 tartson saeme -előtt, amelyek nekünk elsősorban mutatják a járható utat. Ha körülnézünk Európában, nem kerülheti el figyelmünket Dánia, ez a szövetkezeti ország, amelyről mindenütt sokat hallunk, s amelyről sokat írnak. Amikor a szövetkezeti mo'agalom elindult, mondhatjuk, hogy Dánia pontosan olyan súlyos helyzetben volt, mint most Magyarország. Dánia akkor változtatta meg egész, életformáját. Nem sokkal előtte hajtották végre Dániában a földreformot. A dán nagybirtokok azelőtt még a magyarországi nagybirtokoknál is túltengőbbefc voltaik. Dánia akkor vesztette el középhatalmi, sőt mondhatjuk, nagyhatalmi állását, amikor azután ia vesztes háború után, egy gazdasági átalkulás küszöbéin az a kicsike . ország valamiképpen meg akarta találni a gazdasági boldogulását, a szövetkezeti eszmét tartotta erre alkalmasnak, ezt a keretet használta fel. Éppen ezért, ha Dániát, mint szövetkezeti mintaországot említik, nemcsak azt kell látni, ami a mai adottság, hogy Dánia gazdag parasztok országa, hogy mennyivel jobb termelési és értékesítési lehetőségei vannak, hanem vissza kell menni oda, ahonnan Dánia is indult. Legalább úgy el volt pusztulva gazdaságilag, legalább annyira széjjel volt zilálva egyéb szempontból is, mint ahogyan mi voltunk és vagyunk, és ebben a helyzetben találta meg Dánia a szövetkezetek útján fölemelkedését. Elinult a szövetkezeti mozgalom és ezzel együttjárt a széles néprétegeknek nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális felemelkedése is. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy ebben a legjelentősebb szerepe Dániában is annak a népi mozgalomnak volt,, amelyet nálunk^ is igen jól ismerünk: a népfőiskolának. T. Nemzetgyűlés! Ha tovább vizsgáljuk a nemzetközi szövetkezeti mozgalmat, azt látjuk, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, mint egyik leghataimasalbb gazdasági szervezete a nemieteknek, ezzel a kérdéssel sorozatosan állandóan foglalkozott. Éppen a legutóbbi esztendőkben' tartott egyik ülésén olyan határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy a szövetkezet népi intézmény, a nép által vezetve, a népért, tehát csak a nép erői érvényesülhetnek benne azért, hogy a nép boldogulását, a nép fölemelkedését mindenképpen lehessen biztosítani. Fennáll ugyanis a veszélye annak, — amit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal határozata lerögzít —, hogy ha más erők érvényesülhetnek benne, ha más erők is helyet kaphatnak benne, akkor ez a biztosíték máris megszűnt. Megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti esame az elmúlt háromnegyed évszázadnak, amely mögöttünk van, egyik legjelentősebb, legnagyobb fontosságú gazdasági mozgalma is lett, mégpedig olyan gazdasági mozgalma, amely később társadalmi, sőt politikai mozgalommá is fejlődött. Ha az elmúlt évszázadnak különböző irányzatait, gazdasági és társadalmi fejlődését vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hoery a szövetkezeti ewmne az. amplvîV ay eçc&sz r»roblémát felöleli és amely megítélésünk szerint a jövőre nézve is ir ány tanút atóan szabja meg a gazdasági élet fejlődését, T. Nemzetgyűlés! Ezután legyen szabad néhány szóban röviden a magyar szövetkezetti mozgalom keletkezésére rámutatnom és fejlődését áttekintenem. A szövetkezeti mozgalom külföldről származik, de keletkezése, ki-
